Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.

Ülésnapok - 1910-726

726. országos ülés 1917 június 2l-én, csütörtökön. U behozatal lehető előmozdítása és a kö­zönségtől már e helyről is kért józan és okos takarékosság révén sikerrel lehessen az e téren felmerülhető nehézségekkel megküzdeni. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbalőldalon.) Közlekedési viszonyainkat illetőleg czélunk a forgalmat lehetőségig fenntartani, bizonyos vonatkozásokban szaporítani és előkészíteni azon nagy feladatokat, amelyek vasúton, közúton, posta-, távírda- és távbeszélőintézményeken a háború folytán előállott rongálódások helyre­hozatala tekintetében felmerülnek. Viziutaink fejlesztése már csak azért is szükséges, mert számos okból törekedni kell arra, hogy a tömegárukat ott, ahol lehet, vizi­utra tereljük. A kormány hivatalbalépésekor készen ta­lálta az előző kormány és az osztrák kormány között kötött gazdasági kiegyezést. TJgy alakult a helyzet, hogy a bemutatkozó kormány átveszi azt a megállapodást, melyet az előző kormány az osztrák kormánynyal megkötött és ez alapon folytatja Németországgal a már a múlt évben megkezdett szerződési tárgyalásokat. (Élénk he­lyeslés jobbfelöl. Mozgás balról.) A kormánynak szándéka, hogy a kiegyezés ügyének végleges elintézése a jövő országgyűlés­nek tartassék fenn, (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) ennek elhatározási szabadsága megóvassék. Ettől a szándékától a kormány csak abban a nem várt esetben térne el, ha elhatározásunktól nem függő körülmények korábbi intézkedéseket kikerülhetetlenné tenné­nek. (Nagy mozgás és élénk tetszés jobbfelöl. Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Ne mél­tóztassanak a ministerelnök urat előadásában megzavarni. Gr. Esterházy Móricz ministerelnök: Keres­kedelempolitikai téren egyik legfontosabb fel­adatunk a német birodalommal való jövőbeli gazdasági viszonyunk szabályozása. Ehhez fog kapcsolódni a szövetséges Törökországgal és Bulgáriával való kereskedelmi politikai viszo­nyunknak a változott helyzetnek megfelelő módon való rendezése. Közgazdasági reorganizácziónk érdekében pártolandónak tartok minden ipart, melynek természetes előfeltételei egyáltalában megvannak nálunk, elsősorban pedig olyan ipart, mely mezőgazdasági terményeket dolgoz fel és amely a mezőgazdasági termelés előmozdítására van hivatva. (Helyeslés a bal- és a szélsöbalőldalon.) A kormány tudatában van annak, hogy az átmeneti gazdasággal kapcsolatban mily nagy problémákkal áll szemben ós iparkodni is fog a kellő szervezetet is megtalálni arra, hogy az e téren reáháruló feladatoknak sikerrel megfelel­hessen. Különös gondot kíván fordítani a szocziális törvényhozás kiépítésére. A felszólalásom leg­elején említetteken kívül feladatainknak egyiké­hez tartozik az 1917. évi VII. t.-czikkben nyert felhatalmazás felhasználásával a betegségi és az anyasági biztosítás szolgálmányainak felemelése, E helyen kívánatos hangsúlyozni a külön­ben jelenleg a belügyi kormányzat hatáskörébe tartozó azon feladatokat, amelyek az emberélet­ben szenvedett veszteségek lehető pótlásáról és a meggyengült erők helyreállításáról való gon­doskodásban foglalhatók össze. E feladatok az eddig említetteken kívül a közegészségügy, anya- és csecsemő-, és egyáltalán a gyermek­védelem körében találhatók. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbalőldalon.) Gondot kívánunk for­dítani a vagyontalanabb néposztályok lakás­viszonyainak olyatén megjavítására, amint azt a közegészségügynek, az erkölcsnek és az ember­hez méltó életmódnak követelményei megkíván­ják. (Élénk helyeslés és taps a bal- és szélsöbal­őldalon.) Foglalkoznunk kell a női és otthonmunká­sok érdekében a törvényes munkavédelemmel is és ezzel kapcsolatosan az iparfelügyeletnek olyatén kiépítésével, hogy ez hivatásának tény­leg megfelelhessen. (Élénk helyeslés a bál- és a szélsőbáloldalon.) A munkásság jobb sorának lehetővé tétele a szervezkedés jogának szabályo­zását teszi szükségessé. Foglalkozni kívánunk a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyainak ujabb rendezésével. A vallás- és közoktatásügyi ministeríum ügykörében nagyfontosságú reformtevékenységre van szükség, melynek egy része csak a háború befejezése után eszközölhető, egy része pedig haladéktalanul veendő munkába. Az első kate­góriába tartozik ugy is mint nemzeti közszük­ség, ugy is mint a demokratikus jog kiterjesz­tésével, a demokratikus iránynyal elválasztha­tatlanul összekötött követelmény, a nép neve­lésének az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben való fejlesztése, (Élénk helyeslés és taps a bal­és a szélsöbalőldalon.) hogy a lehető legrövi­debb idő alatt véget vessünk az eddigi erő­feszítés daczára még mindig fennálló azon ál­lapotnak, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) mely szerint hazai ifjúságunk egy része nem férhet iskolához. A tanuló és serdülő ifjúság testi nevelésé­nek szervezése és az oktatásnak gyakorlatiasabb, főleg gazdasági iránya e reformokkal kapcsola­tosan lesz keresztülviendő. Ma, midőn a hábo­rús követelmények miatt a létező iskolák is csak tengetik életüket, nem foghatunk közvet­lenül hozzá ennek a j>roblemának megoldásához. De meg kell kezdenünk az előkészítő lépéseket abban az irányban, hogy annak idején kellő számú kellően kiképzett és az állami hűség szempontjából minden kételyt kizáróan megbíz­ható tanerők álljanak rendelkezésünkre, (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsöbalőldalon.) valamint abban az irányban is, hogy a tanügyi kormányzat oly szervezetet nyerjen, mely a meghozott és meghozandó közoktatási törvények

Next

/
Thumbnails
Contents