Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.
Ülésnapok - 1910-730
152 730. országos ülés 1917 június 26-án, kedden. hiába akarjuk a választójogból kizárni, azért itt vannak. Nem lehet ezen a tényen változtatni; a jogokból kitagadott proletár magyarságot a mezőgazdaságban, az iparban hiába nem eresztem be : itt vannak azért! És mi jobb, az-e, ha bejönnek ide a házba, ha az eszmék tisztulása, a nézetek összeütközése következik be és a nyilvánosság kontrollja alá helyeztetik vagy ha lesz egy földfeletti Magyarország és egy másik, kontrollon kivüli földalatti Magyarország, ahol az elégületlenség és az izgalom gyülemlik össze? (Tetszés és taps balfelől.) És mikor a volt ministerelnök ur itt hivatkozik az Istenségre és az Istenség nevében is kitagad minket és amikor a szooziáldemokrata pártnak kínál egy kiváltságos arisztokrata választójogot a korhatár leszállításával és azt mondja, hogy az atheizmustól akar és a nemzetköziségtől akarja megmenteni Magyarországot : akkor én azt hiszem, hogy az igazi vallásosság nem tesz különbséget ember és ember között ! (Tetszés és helyeslés balfelől.) Azt hiszem, hogy Istenhez a czenzus-választók ép oly közel állanak, mint azok, akiknek nincsen meg a ezenzusuk. (Élénk helyeslés és taps balfelől.) Én azt hiszem, hogy az Isten képére formált embertől a jogokat megtagadni : ez a jog senkinek meg nem adatott, de legkevésbbé, hogy ezt a törek vést a vallás nevében, a szeretet nevében hirdesse. (Taps balfelől.) T. ház ! Erős elhatározással összefonódva ellenünk és a kormány ellen áll a többség tábora. Felállítja azt a tant, hogy nem kell sem demokrata választói jog, de nem kell kibontakozás sem, nem szabad választani ! Ez azt jelenti, hogy olyan párviadalt kíván, amelyben az egyik fél megvan kötözve, a másik fél pedig karját szabadon használhatja. Hát igenis a választás háború alatt rendes viszonyaikat és körülményeket feltételezve olyan izgalom, amelyet el kell kerülni. De ha a t. ház arra az álláspontra helyezkedne,hogy azon risque nélkül, hogy a választók elé kellene lépni, összeállva megakadályozza itt az általános választójogot : ez a hősiesség látszata lehet, de a hősiesség a koczkázattal kezdődik, én pedig abban koczkázatot nem találok, hogy egy meglévő többség megakadályozza a választók megkérdezése nélkül egy °lv érvényesülését. És ha azt mondják, hogy mi azok nélkül a hősök nélkül akarunk esetleg választatni, akik a harcztéren vannak, tehát a harczosok nélkül kívánjuk megvalósítani a harczosok választójogát, arra azt felelhetem, hogy nem hiszem, hogy ha azok, akik a harcztéren vannak, mikor hazajönnek és azt tapasztalják, hogy idehaza több lett a jog és több lett a szabadság, ezért közöttük forradalom törne ki. (Hosszantartó élénk éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon. Szónokot a terem közepére tóduló képviselők üdvözlik. Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. T. ház ! Szász Pál képviselő ur a házszabályok 290. §-a alapján személyes megtámadtatás visszautasítása czimén kér szót. Gondolom, a ház megadja az engedélyt. (Helyeslés.) Szász Pál: T. ház 1 Nagyon sajnálom, hogy Vázsonyi Vilmos igazságügyminister ur nincs jelen. Rendreutasitásban volt részem, tehát először is magyarázatát adom annak, miért ültem fel az elnöki emelvényre, noha nem voltam soros jegyző. Mert az igazságügyminister ur nekünk állandóan hátat fordítva beszélt, (ügy van! jobbról.) Tudtam, hogy csekély személyemmel fog foglalkozni és ép ezért hallani akartam, mit mond. Én tudtam, hogy ez fog következni. Hiszen jeleztem már tegnap is szerény felszólalásomban, hogy majd eljő a nagy henger. Most az igazságügyminister ur valóban hozott gyönyörű frázisokat : politikai vérvád ! (Nagy zaj balról.) Elnök : Csendet kérek ! Szász Pál: Bocsánat, személyes megtámadtatást jogom van visszautasítani. A ház minden tagjának megvan e joga, önök nem fogják tőlem ezt elvehetni. Domahidy Viktor: Hallgattunk eleget, most hallgassanak önök is ! (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szász Pál : Azt mondta a minister ur, hogy hamisan czitáltam aradi beszédét. Bocsánat, ez a kérdés eltolása és hamis beállítása. Már tegnap megmondtam, hogy ahhoz nekem semmi közöm, amit annak idején Vázsonyi Vilmos, a Terézváros képviselője mondott. Tudom, hogy akkor miért mondta, azt is tudom, hogy a magyar középosztály nem olyan gyenge, mint amilyennek állította. De Jakabffy Elemér t. barátom a szombat délutáni ülésen felolvasta itt a házban azt a beszédet és Vázsonyi Vilmos igazságügyminister ur egy szóval sem czáfolta meg. Pető Sándor: Csak most találta meg a szöveget. (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek, a ház mindkét oldalán. Szász Pál: Hiszem, hogy nehéz hozzászokni a ministeri székhez, az nem megy máról-holnapra, de a felelős magyar igazságügyministernek nem szabad egy perczig is hallgatva eltűrni azt, hogyha ilyen idézet beszédéből hamisan van kivonva . . . (Nagy zaj balfelől.) Elnök : Pető képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni! Szász Pál: . . . hogy ez a köztudatba így menjen bele. Az igazságügyminister ur azt mondóttahogy én nem vagyok azok közül, akik nem akarják megadni a fronton küzdő katonáknak a választójogot. Bocsánat, hogy én mit akarok, azt Vázsonyi Vilmos igazságügyminister ur fogja nekem megmondani ? (Nagy zaj balfelől.) Ennek tapsoltak az urak ! (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Szász Pái: Egészen más nézőpontból nézik a háborút nálunk a fronton küzdő katonák. Én nem az Abbázia-kávéházból néztem a világháborút. (Élénk helyeslés jobbról.) Az én pártom ott künn van. Ha az igazságügyminister