Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.
Ülésnapok - 1910-729
102 729. országos ülés 1917 birkóznia, kétségkívül nagyon komolyak, de ha e komolyságuknál fogva menten minden léhaságtól is kell hozzáfognunk megoldásukhoz, mégis óvni szeretnék az elcsüggesztő hangtól, amelyet a ránkszakadó terhek láttára sokfelé hangoztatnak. Azt hiszem., nem remegve és félőn, de elszánt optimizmussal kell a feladatok megoldásának előkészítéséhez nyúlni és azért, ha kénytelen is vagyok bizonyos mértékben komoly hangot megütni, ha kénytelen vagyok is bizonyos népszerűtlen dolgot elmondani, — mert hiszen nagyon nehéz volna a mai körülmények közt olyan pénzügyministert elképzelni, aki népszerű is lehetne — mégis előre akarom bocsátani, hogy én minden nehézség daczára, sziklaszilárd bizalommal nézek a jövő gazdasági és pénzügyi fejlődésünk elé, egy feltétel alatt, ha mindenki teljesíti azokat a fokozott kötelességeket, amelyeket a háború által teremtett viszonyok ránk szabnak. (Helyeslés balfelöl.) T. képviselőház! Az állam terhei a háború kitörése óta természetesen igen jelentékeny módon növekedtek. Ide tartoznak első sorban a hadiköltségek, amelyeket a háború óta fedeznünk kell. Spitzmüller osztrák pénzügyminister az ő ekszpozéjában néhány nappal ezelőtt kimutatta a Staatssclmldencontrollcominission adataira hivatkozva, hogy az Ausztriára eső hadiköltségek 53 milliárd korona összeget értek el, amiből tehát könnyen kiszámítható, hogy miután ezeket a hadiköltségeket a kvóta arányában közösen kell fedeznünk, ezek a kiadások Magyarországon sem lehetnek lényegesen a 18 milliárdon alul. Mindenesetre tehát oly óriási összegekről van itt szó, amilyenekkel a mi eddigi államháztartásunkban nem szoktuk számolni. Ehhez járulnak azok a rendkívül nagymérvű, óriási szocziális terhek, amelyeket az államnak a háborús helyzetben felmerült nehéz megélhetési viszonyok enyhítése érdekében vállalnia kellett. Ide tartoznak elsősorban a hadisegély ezimén a bevonultak hozzátartozóinak kifizetett összegek, amelyek május végéig összesen több mint másfél milliárd koronára rúgtak és amelyek ma is napi 2 millió korona kiadást tesznek szükségessé. Legyen szabad ilyen körülmények között megemlítenem, hogy tekintettel azokra a nagyon jelentékeny áldozatokra, amelyekkel itt szemben állunk, ezeknek a hadisegélyeknek az Antal Gréza igen t. képviselő ur által javaslatba hozott felemelését, legalább is általános mértékben nem volnék képes javaslatba hozni. Ezek a hadisegélyek ma is bizonyos feltótelekhez vannak kötve, amely feltóteleknek fenforgása tekintetében azonban az ellenőrzés az ország nem minden vidékén egyenlő. Ugy hiszem, hogy általánosan emelni ezeket az igen jelentékeny kiadásokat abban az esetben sem igen lesz lehetséges, ha ezeknek a feltételeknek további megszorítása, amely bizonyos határokon június 25-én, hétfőn. túl más tekintetben is aggasztó volna, a gyakorlatban sikerülhetne. Azok közé a szocziális terhek közé, amelyeket az államnak a háború alatt vállalnia kell, tartozik azután a tisztviselők érdekében tett intézkedéseknek egész sorozata is, amelylyel már csak azon oknál fogva is vagyok bátor némileg részletesebben foglalkozni, miután az az indemnitási törvényjavaslat, amelyet az igen t. háznak beterjesztettem és amely most a tárgyalás alapjául szolgál, épen erre vonatkozólag több igen fontos uj intézkedést foglal magában. Ezekben a segélyekben, amelyekben a tisztviselői kart részesítettük, kifejezést nyer egyfelől annak a nehéz és súlyos állapotnak elismerése, amelybe a fix fizetésű osztályok, különösen a tisztviselők a háború alatt jutottak, másfelől azonban elismerése annak a rendkívül értékes, lelkes és hazafias áldozatkészségtől áthatott tevékenységnek is, amelylyel a mi tisztviselői karunk az összes ágazatokban, sokkal csekélyebb létszámmal, sokkal megfeszitettebb munkával képes volt igen jelentékeny, igen nehéz, teljesen újszerű feladatokkal a háború folyamán megbirkózni. (Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) A tisztviselők érdekében igen jelentékeny segélyösszegeket folyósítottunk a háború kezdete óta. A részletes adatokat nem akarom előadni, de a végösszeget vagyok bátor megemlíteni. A közszolgálati alkalmazottak segélyezésére a háború kezdete óta a mostani időpontig különböző czimeken 296,104.000 korona fordíttatott. Ha most nézzük azokat az uj javaslatokat, amelyekkel a jelenlegi indemnitási törvényjavaslatban a tisztviselők helyzetét javítani akarjuk, a tisztviselők javára fordított ezek az összegek további igen jelentékeny módon fognak emelkedni. Ezek a javaslatok két kategóriába sorolhatók. Vannak közöttük olyanok, amelyekkel a tisztviselők megélhetését akartuk könnyebbé tenni és olyanok, amelyekkel a tisztviselők előlépési viszonyait akartuk megjavítani, illetőleg rendezni. Azok közül az intézkedések közül, amelyek a tisztviselők jövedelmének emelését czélozzák, megemlítem mindenekelőtt a beszerzési segélyt, amely már a régebbi kormány alatt folyósittatott, amely azonban mindaddig, amig a törvényhozás jóváhagyását el nem nyerte, voltaképen csak előleg volt, ugy hogy csak most, a törvényhozás jóváhagyásával fog véglegessé válni. Ez a beszerzési segély összesen 150 millió korona összeget emésztett fel. A második csoportba tartoznak azok az intézkedések, amelyek a nyugdijasok segélyezésére vonatkoznak és amelyeknek költségét 20 millió koronára becsülhetjük. A harmadik kategóriájába azoknak az intézkedéseknek, amelyek a tisztviselői segélyeknek megjavítását czélozzák, tartoznak a családi
