Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.
Ülésnapok - 1910-726
4 726. országos ülés 1917 június 21-én, csütörtökön. tozott politikai helyzetre tekintettel, az elnökség tagjai, ugy az elnök ur mint én és alelnöktársam, helyesnek tartottuk elhatározni tisztünkről való lemondásunkat. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A ministerelnök ur azonban tekintettel és utalással arra, hogy a pénzügyi felhatalmazásra, valamint a magyar-horvát pénzügyi egyezményre vonatkozó, időhöz kötött javaslatok képviselőházi tárgyalására már csak néhány napi idő áll rendelkezésre és e javaslatoknak kellő időben törvényerőre emelkedése viszont államérdek, azzal a kéréssel fordult hozzánk, az elnökség tagjaihoz, hogy tisztünket tartsuk meg addig, amig a javaslatok a képviselőházban elintéztetnek, nehogy az uj elnökség tagjainak megválasztásával járó formaszerüségek miatt e javaslatok tető alá hozása késleltessék. A ministerelnök ur ezen indokolt kérésének engedni kötelességünknek tartjuk és ehhez képest — ámbár lemondó szándékunkat már most bejelentjük — lemondásunkat csak akkor fogjuk kellő formában a tisztelt háznak bejelenteni, mikor a szóban forgójavaslatoknak képviselőházi tárgyalása befejeztetik. Kérem a t. házat, méltóztassék ezt az egész elnökség nevében tett bejelentésemet tudomásul venni. (Helyeslés.) Tudomásul vétetik. T. ház! Az elnökségnek a világháború folyamán már több izben volt alkalma megemlékezni azokról az óriási küzdelmekről, amelyek során vitéz hadaink vérben és dicsőségben fürdő lobogói annyiszor plántáltattak az ellenséges sánczokra. Ezúttal a lehető legnagyobb rövidséggel, de mégis a magyar lélek mélyében igyekezve a hangokat keresni, utalok arra az óriási küzdelemre, amely legutóbbi ülésezésünk óta a délnyugati harcztéren folyt le s amelyet a világtörténelem a tizedik isonzói csata néven fog megörökíteni és kellőleg méltatni. (Helyeslés és éljenzés.) Ebben az óriási védekező csatában vezér és sereg, tisztikar és legénység ismét egy szent érzésben forrva össze és egy megdönthetetlen akaratban egyesülve, hadaink ismételten világra szóló győzelmet arattak (Mjenzés.) és én megilletődött lélekkel kérem a tisztelt házat, méltóztassék engem felhatalmazni, hogy kellő módon és formában isonzói hőseink előtt kifejezésre juttassam a magyar képviselőház lelkes bámulatát és soha el nem múló háláját. (Helyeslés, éljenzés és taps.) A ház a felhatalmazást megadja. Jelentem a t. háznak, hogy gróf Tisza István akkori ministerelnök úrtól vett értesítés szerint 0 császári és apostoli királyi felsége legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy mindama katonai személyek, akik a magyar országgyűlés tagjai, bizonytalan időre szabadságoltassanak. Tudomásul vétetik. Bemutatom a t. háznak gróf Tisza István akkori ministerelnök ur átiratát, amely szerint O császári és apostoli királyi felsége báró Krobatin Sándor vezérezredes, császári és királyi hadügyminister urat ezen állásától saját kérelmére legkegyelmesebben felmenteni és StögerSteiner Rezső gyalogsági tábornok urat császári és királyi hadügyministerré legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Tudomásul vétetik. Jelentem a t. háznak, hogy Zita királyné O felsége legmagasabb névünnepe és legmagasabb születésnapja alkalmából a képviselőház hódolatteljes üdv- és szerencsekivánatainak adtam kifejezést. Gróf Tisza István akkori ministerelnök ur átirata szerint 0 felsége, a királyné, a képviselőház részéről nyilvánított üdv- és szerencsekivánatokért legmelegebb köszönetét méltóztatott a legkegyelmesebben kifejezni. Ezzel kapcsolatban jelentem a t. háznak, hogy gróf Tisza István akkori ministerelnök ur értesítette a képviselőházat Zita királyné 0 felsége legmagasabb névnapja alkalmából folyó évi április hó 27-én, továbbá legmagasabb születésnapja alkalmából ezévi május hó 9-én tartott ünnepi istentiszteletekről. A ministerelnök ur ezen értesítéseit a hírlapok utján hoztam a t. ház tagjainak tudomására s az istentiszteleteken a képviselőház nevében én vettem részt. Tudomásul vétetik. T. ház! Őszinte megilletődéssel jelentem a t. háznak, hogy négy érdemes képviselőtársunk: Schmidt Károly, Posgay Miklós, Burgyán Aladár ós Mártonffy Márton elhalálozott. Schmidt Károly hazánk egyik határkerületének volt két évtizeden át képviselője. Az ottani széthúzó irányzatok közt mindig a magyar állameszme szolgálatában hazafias és üdvös közéleti működést folytatott s e házban csendes, de buzgó munkásságával és vonzó egyéniségével mindnyájunk tiszteletét és szeretetét bírta. (Helyeslés.) Bizonyára őszinte részvéttel adózik a ház a függetlenségi eszme egyik következetes harczosának: Posgay Miklós képviselőtársunk emlékének is, aki másfél évtized politikai küzdelmében nyilt egyéniségével mindig élénken vett részt. (Helyeslés.) Kegyelettel kell még megemlékeznünk Burgyán Aladár kötelességérzettől irányított politikai tevékenységéről ós Mártonffy Márton aránylag rövid törvényhozói működéséről, amit azonban egy érdemekben és tevékeny munkásságban oly gazdag, különösen a hazai iparoktatásnak, de általában a magyar közművelődés ügyének szentelt közszolgálat előzött meg. (Helyeslés.) A ház e halottainak ravatalára koszorút tétettem. Most pedig indítványozom, hogy elhalálozott képviselőtársaink elvesztése felett érzett kegyeletes részvétének a ház jegyzőkönyvében adjon kifejezést. (Helyeslés.) A ház ez értelemben határoz.
