Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-712
H2 712. országos ülés 1917 márczius 13-án, kedden. Méltóztassanak azonban megengedni, hogy minden félreértés elkerülése végett teljes őszinteséggel egy nyilatkozatot tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt ezt a javaslatot megtettem volna, bátor voltam a ház minden oldalán ülő vezető képviselő urakhoz kérdéssel fordulni. Miután javaslatom arra irányul, hogy én ruháztassam fel egy joggal, amely kizárólag az elnököt illeti, nagyon természetesen nem tartottam volna helyesnek, ha ezt a javaslatot megteszem azelőtt, mielőtt nem nyertem volna biztosítékot arra nézve, hogy a javaslat a házban egyhangú helyesléssel találkozik. Miután pedig a t. többségi párt részéről ezt a biztosítást már megkaptam, a ház tisztelt baloldaláról pedig az egyik vezető férfiú utján a mai nap folyamán szintén ugy értesültem, hogy e javaslatom ellen az igen tisztelt ellenzék sem tenne semmi kifogást, ennélfogva bátor voltam ezt a javaslatomat megtenni. Minthogy azonban most bizonyos ellenzéssel találkozom, nehogy ugy tűnjék fel a dolog, mintha én a magam alelnöki jogkörét kiterjeszteni kívánnám, (Élénk ellenmondások a baloldalon.) javaslatomat hajlandó vagyok visszavonni. Gróf Andrássy Gyula képviselő ur kivan szólni. Gr. Andrássy Gyula: T. képviselőház! Én voltam bátor a t. elnököt ma arról felvilágosítani, hogy nekünk, az ellenzéknek, nincs kifogásunk az ellen, hogy az elnök helyett ő végezze a kiegészítést. Ez ellen most sem történt semmi felszólalás, semmi tiltakozás. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Magáról a kérdésről nem nyilatkoztam, azzal nem is foglalkoztam. Arra a kérdésre, hogy mikor kell azt csinálni, helyes-e, ha most történik, lehet-e egyáltalán ezeket az ügyeket tárgyalni akkor, amikor nincs 80 ember, erre nem terjeszkedtem ki, mert erre nem is vonatkozott a kérdés. A kérdés csak arra vonatkozott, vájjon nekünk van-e kifogásunk az ellen, hogy a t. alelnök ur bizassék meg az elnök helyett ezen teendőkkel. Erre vonatkozólag adtam választ. Ezt az ellenzék jelenleg is be is tartotta, az ellen semmi kifogást nem emelt. (Ugy von! ügy van! balról.) Én tehát arra kérem a t. elnököt, hogy ezért ne vonja vissza javaslatát. (Helyeslés a baloldalon.) Máskülönben, ha már felszólaltam, meg kell jegyeznem, én is azt tartom, hogy nehéz elintézni a dolgot akkor, ha a lista nem teljes számú. A házszabályban olyan kategorikusan van megmondva, hogy 80 képviselőnek kell lenni, hogy szerintem amig ez semmi oldalon nem kifogásoltatott, addig ez mehetett, de ha már kifogásoltatott, akkor azt hiszem, a házszabályok tiszteletben tartása azt követelné meg, hogy most ne intézkedjünk, hanem előbb egészítsük ki a névjegyzéket és csak azután intézkedjünk. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A ministerelnök ur kivan szórni., Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! Én azt hiszem, hogy az előttem szólott t. képviselő ur annyiban tévedésben van, minthogyha itt kategórikusabban fejeztetnék ki az, hogy az a névjegyzék 80 tagból áll, mint ahogy bármely más bizottságnál a ház megszabja a bizottságok tagjainak számát. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Utalok a ház eddigi gyakorlatára, amely szerint épen úgy, mint más bizottságoknál, az ülésszak közben beállott üresedések nem töltettek be mindig azonnal. Más bizottságoknál előfordult — és ezt itt preczedensül vehetjük erre az esetre is — hogy időközi választásokkal betöltettek az üres helyek, de előfordult az is, hogy nem töltettek be. Mindenesetre amióta az inkompatibilitási törvény és a házszabályoknak erre vonatkozó rendelkezései fennállanak, a háznak többnyire csonka volt ez a listája, mert hiszen egy 80 tagú listánál üresedések a legkülönbözőbb okokból folytonosan fordulnak elő. (Felkiáltások a baloldalon : Természetes!) A kisorsolások mégis megtörténtek és a bizottság ítélkezett olyankor, amikor nem állott 80 tagból. (Ugy van! a jobboldalon) Hogy ma a kisorsolás meg ne történjék, az, t. ház, nem is lehetséges. (Ugy van! jobbról.) Ez egy bírói természetű ügy, amire a li áznak jogerős határozata van. Erről értesítve lettek a felek. Ez egy eljárás, amel}" megindult és amelynél jogorvoslatnak ebben az irányban többé helye nincs is. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Azt hiszem, ezt egyáltalán nem lehet elhalasztani, mert különben csakugyan flagrans megsértésével járnánk el ugy a törvénynek, mint a házszabálynak. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) En tehát azt hiszem, hogy más mód nem is lehetséges, minthogy a mai eljárás lefolyjék ug} r , ahogy azt a ház már elhatározta. Máskülönben pedig csatlakozom én is ahhoz, hogy kérjük meg a t. alelnök urat, hogy a lista kiegészítése iránt megfelelően intézkedni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Gr. Andrássy Gyula." Szabad nekem egy rövid megjegyzést tennem? Elnök : Gróf Andrássy Gyula félreértett szavai valódi értelmének helyreállítása czimén kér szót. Gondolom, a ház az engedélyt megadja. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Andrássy Gyula: A t. ministerelnök ur azt mondja, hogy a házszabály erre a névjegyzékre vonatkozólag a tagok számát illetőleg csak ugy intézkedik, . mint a többi bizottságokra vonatkozólag. Ebben téved a t. ministerelnök ur, inert a 165. §. nemcsak azt állapítja meg, hogy ez a lista 80 képviselő nevét tartalmazza, hanem egy későbbi bekezdésében azt is mondja : (olvassa) »A kisorsolás akként történik, hogy a névjegyzékbe foglalt.80 képviselő nevét tartalmazó szekrényből az elnök a neveket egyenként a ház nyilt ülésén kisorsolja.« Tehát ezt az eljárást nem lehet most betartani, mert a házszabály kategorikusan előírja, hogy a szekrényben 80 képviselő neve legyen.
