Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-712

72 712. országos ülés 1917 márczius 13-án, kedden. akartam felemlíteni, mint egy negatívumot, amelyből következik — mert nemcsak pozitívumokból következik valami — hogy a háborús közgazdasági intézkedések és a bankok között a kapcsolatot eminens módon találom megtestesítve. Hogy én .ezt még jobban megvilágítsam, hivatkozom arra, hogy az egyes élelmiczikkek egyes bankok kezében vannak. Tudjuk, hogy bizonyos bankok a zsirkérdésben uralják a helyzetet, más bank a bőrben használja ki a háborús konjunktúrát, a harmadik bank a czukrot tartja a kezében. Kartellt is kötöttek már a ezukorgyárosok, sőt a kereskedelemügyi minister urnak is tudomása van erről a kartellről, amenynyiben neki beavatkozási szerepe is volt, nem ugyan annak megszüntetésére, amire még visszatérek, hanem hogy a eznkorérdekeltség között az egyenetlenséget kiegyenlítse. Hogy vagyunk a petróleummal? Épen ma olvasom egy újságban, hogy egy bank a petróleumban nagyon jó üzleteket csinált. Nagyon jól tudjuk, hogy a petróleumot drágán fizetjük és mindazonáltal nincs petróleum. Mert abban én igazat adok báró Kürthy Lajosnak, a közélelmezési hivatal elnökének, hogy ha makszimálunk valamit, annak feltétlen következménye az, hogy az a czikk eltűnik a látóhatárról. Legalább igy olvastam a t. elnök ur nyilatkozatát. Tehát a kormány megint negatíve, nem pozitive, mert nem akarom önzetlenségét kétségbevonni, kedvez a nagybankoknak, a pénzcsoportoknak, az üzleti vállalkozásoknak. Azt hiszem, hogy a kormány intézkedéseinek negatívumából megállapíthatom az ezen háborús intézkedések és a bankok közötti kapcsolatot, amelyet ezen házban eddig is hangoztattunk, amely kérdést mindaddig nem fogunk a napirendről levenni, amig orvoslás nem történik. (Helyeslés balfelöl.) Azután, egy harmadik negatívumból is megállapítható ez a kapcsolat. A kormány bölcs előrelátással makszimált mindent, ami a gazdánál van és rekvirált mindent, ami a gazdánál van, de az iparczikkeket nem makszimálta, a bankoknál, a vállalatoknál nem makszimált, nem rekvirált. (Igaz! TJgy van! balfelöl.) Itt ismét egy negatívummal állunk szemben, amelynek az a következménye, hogy a kormánynak nem háborús tevékenysége, hanem háborús tétlensége és a bankok között a kapcsolatot nagyon is megtaláljuk. Hogy még inkább illusztráljam ennek igazságát, kénytelen vagyok felemlíteni azt, hogyha mi rekviráljuk annak a gazdának a termését és megállapítjuk az általa termelt őstermények árát, akkor tulajdonképen egy tőkét képviselő birtoknak a kamatait makszimáljuk. Ha olyan tőkénél, mely nem fáradság nélkül hozza meg a hasznot, mely nem munka nélkül hozza meg a jövedelmet, makszimálhatjuk a jövedelmét és kimondhatjuk, hogy 5°/

0 se maradjon meg jövedelemnek a makszimált árak mellett, ha a gazdánál is csak körülbelül 5%-ig hagyom meg az ő tőkéjének és izzadságos fáradsággal járó jövedelmének hasznát és élvezetét, akkor sokkal gosabb, ha a bankoknál, amelyeket csakis a büróból kellett intézni, tehát ahol a tőkék nem is valami nagy fáradsággal és izzadságos verejtékkel hozzák meg a kamatot, azt mondani, hogy igen, 5% haszna lehet, 5%-on túl makszimálom én is az árat és rekvirálom az árut. Ha a kormány intézkednék, hogy ezek a busás háborús konjunkturális hasznok, amelyeket egyes vállalatok zsebre vágnak, szintén makszimáltassanak és ha ezzel szemben nem volna meg a negatívum, hogy nem intézkedik, akkor ismét nem találnék egy okot annak konstatálására, hogy a kormány háborús közgazdasági intézkedései és a bankok között igenis szoros kapcsolat van. (Igás! TJgy van! balfelöl.) Hogy pedig a kormány még azt se vonja kétségbe, hogy bizony ezek a bankok nagyon is busás hasznot mutatnak ki, nem is akarom felemlíteni a minister ur által szóba hozott titkos tartalékokat, j)edig Andrássy t. képviselőtársam nagyon helyesen jegyezte meg, hogy ezek nagyon is jogos gyanúra adnak okot és ezeket valamiképen revideálni kellene, csupán felolvasom Ábrahám Dezső képviselőtársamnak e házban nem ezen vita során, hanem előzőleg tartott beszédéből azt a részt, amely ezt fényesen illusztrálja. Miután csupa adatokat sorol fel, ezeket nem idézhetem emlékezetből, azért méltóztassék megengedni, hogy magát a beszédet olvassam fel. Ábrahám Dezső képviselő ur január 31-én tartott beszédében a háborús nyereségeket tárta a ház szine elé, amelyeket a bankokráczia mérlegei mutatnak. Beszédéből csak néhány adatot akarok kiemelni, hogy bemutassam, hogy egyikmásik vállalat, egyik-másik tőke, egyik-másik bank nemcsak az 5% hasznot érte el, hanem az alapítási tőkét felülmúló hasznot mutatott fel ä múlt esztendőben, tehát horribilis összegeket tett' zsebre. És itt nem rekvirál a kormány, itt nem látja be, hogy makszimálni kell, itt semmi intézkedést nem tart szükségesnek? Ily körülmények között koczkázatosnak tartom még egy minister szájából is azt, hogy mi mutassuk ki a kapcsolatot a háborús közgazdasági intézkedések és a bankok között. Én a pozitív intézkedéseket nem is akarom felemlíteni, csak ezeknek az intézkedéseknek elmaradását, a negatívumokat, tehát a meg nem történt dolgokat említettem fel, amivel bőven bizonyítottam ennek a tételnek tarthatatlanságát ós meg akarom ezt koronázni az Ábrahám Dezső képviselő ur beszédéből idézett következő adatokkal: »A Hazai Pamutfonó és Szövő r.-t. — Dugaresa *- 1915. év végén négy és fél millió alaptőke mellett 2,123.828 korona nyereséget mutat ki a titkos tartalékok nélkül, tehát alaptőkéjének felét nyerte meg a múlt esztendőben. Hogy mi van abban a titkos tartalékban,