Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-724

?2d. országos ülés tótí márczius Sí-én, szombaton. m amely az általános választói jogra felépített népalkotmánynak hive, igen természetes, hogy mindenütt és mindenkor minden abszolutisztikus, minden autokratikus uralomnak utalója, örök ellensége. E szempontból még most is, midőn Orosz­országgal háborúban vagyunk, a nép uralmának a czári autokráczia korrupt uralma feletti, remélem, teljes győzelmén érzett legbensőbb örömünknek adok kifejezést, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) A függetlenségi és 48-as párt vallott programmja szerint annak ellenére, hogy programmjának ezen része tekintetében néha általa igen tiszteit pártok és férfiak eltérő véleményével áll szemben, hű­séggel, lelkesedéssel paczifista, a békét kivánja és a békéért lelkesedik, arra törekszik, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Ez a párt hajlandó a nemzet egységének és szabadságának teljes megóvása mellett a háborúnak további irtózatos áldozatai meggátlására a béke oltárán még némi áldozatot is hozni; ez a párt a béke szempontjából is öröm­mel üdvözli az oroszországi átalakulásokat. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Meggyőződésem ugyanis, hogy a legújabb oroszországi forradalmi ese­mények a béke ügyét is kell hogy szolgálják. Attól a néptől amely a progresszió, a szabadság jelszava alatt győz az autokráczia felett, el kell hogy várjuk és reméljük, hogy igenis az a nép­uralmi kormányzat a nemzetek szabadsága, a nemzetek közti megértés szolgálatában fog állani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ebből a szempontból mi, akik lelkesedünk minden történelmi nemzet önállósági jogai és törekvéseiért ; akik nem egyszer fejeztük ki azt az óhajunkat, hogj* a velünk testvér lengyel nép és a többi elnyomott nemzetek mind a világ­háborúból mint szabad nemzetek, mint önálló nemzetek kerüljenek ki: reméljük és hiszszük. hogy az uj állapotok Ororszországban meg fogják könnyiteni a béke útjait a kölcsönös megértés tekintetében és meg fogják könnyiteni az állandó, a tartós világbéke létrejö vételét egy világszövet­ségnek és a lefegyverzésnek oltalma alatt. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Abban a hitben és reménységben, hogy az oroszországi átalakulások közelebb hozzák a népek összességét a szabadsághoz és abban a reményben, hogy a mi jogainkat is mindenki tisztelni fogja, igenis, készséggel hozzájárulok és örömmel üdvöz­löm azt, hogy a ház egyhangúlag mondja ki, hogy az orosz forradalom által inaugurált szabad államkormányzatot, az inaugurálandó alkotmányos életnek létrejövetelét nemcsak üdvözöljük, de tiltakoznánk az ellen, ha ezen ujabb oroszországi alakulatokat bármely részről is retrográd irányban akarnák visszaterelni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ilyen értelemben kész örömmel járulok hozzá az indítványhoz és azt elfogadom. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Elnök: Gróf Zichy Aladár képviselő ur kivan szólni! Gr. Zichy Aladár: T. képviselőház ! (Hall­juk ! Halljuk I) Csak pár rövid szóra kérem a t. ház engedelmét. Először is örömömnek akarok kifejezést adni afelett, hogy ilyen nagy pillanat­ban a kormány az ellenzék javaslatát minden késedelem, nélkül elfogadta. Ilyen kérdésekben a múltban is egy volt a nemzet és kell hogy a par­lamentje is egy legyen. De nem is lehet ez máskép. Mikor Oroszországból a forradalom a szabadság fuvallatát küldte hozzánk, itt a béke hangjai nyilatkoznak meg azért, mert e nemzet tudja, hogy ha nem is a legnagyobbak, sőt inkább a kisebbek közé tartozik, a maga részérő] oly erőt fejtett ki, amely neki jogot és módot ad arra, hogy elsősorban is az igazságos békének hangjait hirdesse. (Élénk helyeslés és taps baljelől.) Vágyó­dásunk ez után a béke után, amely mindnyáj mik szivében honol, nem a meghátrálásnak kívánsága ; (ügy van ! ügy van ! bal- és jobb felől.) ez az a remény, amelyet minden kulturnemzet táplál, (ügy van! ügy van! baljelől.) érezvén azt, hogy e testvérharcz a régi kulturállamok között Európá­ban magát a kultúrát, a kereszténységet üli meg. (ügy van ! baljelől.) Igenis nagy pillanat ez, t. ház, amelyben egyek vagyunk, együtt érzünk, mert jobb jövőt látunk magunk előtt, amelyet arra építünk és alapí­tunk, hogy nem lesz a szomszédságunkban többé olyan nagyhatalom, amely az emberi jogok szabad­ságát fel nem ismerte, (ügy van ! baljelől.) Ez ujabb forrása lesz a szabadságnak és az emberiség további fejlődésének, aminek ellentéte ez a dúló harcz. A magam részéről melegen üdvözlöm az indít­ványt és ahhoz pártom nevében hozzájárulok. (Élénk helyeslés és taps baljelől.) Elnök : Vázsonyi Vilmos képviselő ur kivan szólni. Vázsonyi Vilmos: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk !) Mint egyike az indítvány aláíróinak és mint véletlenül egyike az indítvány benyújtása körül szereplőknek kérem, méltóztassék megen­gencli, hogy én is néhány szót szóljak az indítvány napirendre tűzéséhez. (Halljuk ! Halljuk !) T. ház, az a nagy forradalmi átalakulás, amelynek Oroszország színhelye volt, csak a nagy franczia forradalmi átalakulással mérhető össze és bármilyen fordulatokat hozzon a háború, az az egy kétségtelen, hogy ez az átalakulás Európa sorsára nem lehet közömbös (ügy van! baljelől.) és egy szabad nemzet képviseletében ezt az át­alakulást szó nélkül hagyni nem lehet. (ügy van ! baljelől.) Az az önkényuralom, amely az európai békének állandó fenj^egetője volt, az az önkény­uralom, amely egyúttal irtózatos fenyegető re­zervoárja volt minden zsarnokságnak, minden népbutitásnak, minden gonosz szenvedélynek ; az a gonosz rezervoárja a reakcziónak, amely szennyes áradatának elöntésével fenyegette egész Európa kultúráját és szabadságát : az orosz autokráczia, az orosz czárizmus nincs többé, összeomlott ! Bármilyen fordulatot hozzon a háború: ha ma még ellenségként állunk is szemben az orosz 57*

Next

/
Thumbnails
Contents