Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-724

Hl országos ülés l9l7 . gyár vér folyt el a nagyszerb ábrándok miatt és mégis ott tartunk, hogy a szabadkai városi és zombori állami gimnázium hiába sóhajtozik az után, hogy visszakapja iskolaépületét. A magyar tanintézetek vezetői Bácskában szinte a lehetetlent teszik lehetővé, hideg, egészségtelen helyiségekben tanítanak, az újvidéki szerb gimnázium pedig nyugodtan működik«. (Nagy mozgás a baloldalon.) Bizony, bizony, t. ház, a minister ur sokkal jobban tenné, ha a magyar kultúra ily gyönyörű ápolása helyett visszatérne a külpolitikai czikkek Írásához, Polónyi Géza : Menjen Japánba, ahonnan jött. , Urmánczy Nándor: Vagy a természettudományokat ápolná, amelyeket úgyis csak három évig, 1888-tól 1891-ig tanulmányozott és az azóta letelt 25 év óta bizonyára a természettudományok is igen nagy haladást tettek. (Derültség a baloldalon.) T. ház! Én is olyan kapkodva, rendszertelenül, hézagosan állítottam össze beszédem anyagát, mint ahogy a rendeletek születtek, amelyek fölött most a vita befejeződik. De egy előnyöm, ugy gondolom, mégis van: az, hogy nem leszek sem kétértelmű, sem homályos, sem félremagyarázható. (Ugy van! balfelöl.) Amit akarok, azt mindig kimondom egyenesen, (ügy van! baljdől.) A ministerelnök ur egy izben itt kijelentette, hogy a meghóditott területek kormányzata tekintetében megegyezett az osztrák kormánynyal. A megegyezés ugy szólt, hogy a meghóditott orosz területek kizárólag az osztrák és a szerb területek kizárólag a magyar kormány befolyása alá és intézkedési jogkörébe utaltatnak. (Mozgás.) Az orosz területeken ez a megegyezés áll is. (Derültség a baloldalon.) Szerbiában azonban egy uj osztrák, szerb, cseh, horvát Kronland berendezése folyik. (Mozgás.) Gr. Esterházy Mihály: A főemberek nem is horvátok, de csehek. Urmánczy Nándor: Hogy milyen szellem uralkodik ott, arra jellemző a hivatalos felügyelet alatt megjelenő Belgráder Nachrichten egyik vezérczikke, amely akkor jelent meg, a mikor Kramarz hazaárulása miatt kötél általi halálra Ítéltetett. 1916. január 9-én jelent meg a vezérczikk Der Rebell czim alatt. A czikk maga is elitéli Kramarzot, de oly módon teszi, hogy bátran beillik magasztalásnak. Koronázatlan királynak nevezi őt, akinek sem országa, sem hazája, sem népe, sem trónja nem volt, hanem csak ideálja, a pánszlávizmus és felteszi a kérdés, hogy vájjon nem küzdötfc-e Kramarz oly eszmékért, amelyek nagyságát csak a jövő fogja szentesíteni és vájjon nem fog-e a monarchia külpolitikája oly irányt venni a jövőben, amely az ő terveivel megegyezik. (Mozgás.) A felvetett kérdésekre nem válaszol, hogyja, hogy az olvasó gondolkozzék. Belgrádban a kormányzóépületen osztrák és német zászló lengedez. A kiomlott magyar vérből nárczius 3l-én, szombaton. 445 < igy lesz osztrák áldás. Igaz, hogy vannak ott magyar tisztviselők is, de azok hivatalosan horvátul vagy szerbül beszélnek és németül irnak. Még a szegény magyar csendőr is osztrák katonát kér meg, hogy irja meg helyette a jelentést németül, így fest, t. ház, a kormánynak kizárólagos befolyása Szerbiában. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Gr. Esterházy Mihály: Csak Jahodinában van némi nyoma a magyarságnak. Urmánczy Nándor: A világháborúban a monarchiáért és a dinasztiáért a legnagyobb áldozatokat a magyar nemzet hozta. (Ugy van! balfelől.) Es mégis folytonosan mellőzik és sértik és a nemzet még mindig tür. Január 26-án fiatal uralkodónk a német főhadiszállásra utazott, hogy üdvözölje a német császárt születésnapja alkalmából. A magyar nemzet a németek uralkodója iránt mindig kivételes tisztelettel viseltetett. Benne nemcsak a nagy fejedelmet, hanem a zseniális embert is tisztelte, ki ha nem született volna bíborban, hanem asztalosműhelyben, akkor is felküzdötte volna magát a nemzete ügyei intézésének döntő tényezőjévé. Az ünnepélyre gróf Czernin, vagy Csernin, nem tudom hogyan ejtik Id, külügyminister ur kisérte el az uralkodót, de ugy látszik, csak mint háza ministere jelentette be uralkodója látogatását, legalább máskép nem lehet megmagyarázni Vilmos császár felköszöntőjét, mely utolsó részében igy hangzik : »Különösen megköszönöm Felségednek néhai Ferencz József császár 0 felségéről, fenkölt atyai barátomról való meleghangú megemlékezését. Az Istenben boldogult császárról való megemlékezés szentelje meg most és jövőben baráti érzelmeinket. Köszönetemet egy kiáltásba foglalom össze : 0 felsége Károly császár éljen, hurrá, hurrá, hurrá !« Világos ebből, hogy a magyar apostoli király nem volt jelen ez ünnepélyen, elfelejették magukkal vinni. Pedig bármennyire akarják a magyar királyt elsikkasztani, az bizonyos és e világháború is beigazolta, hogy a magyar apostoü király tartja a lelket az osztrák császárban, (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) miként a magyar állam, a magyar nemzet tartja össze Ausztriát. Kiknek annyira a szivéhez nőtt a magyar nemzet kisebbítése, azok jól teszik, ha jobban megnézik a mappát és körülnéznek otthon. Nem sajnáltam ezt a térképet, hogy itt bemutassam Ausztriát és Magyarországot külön-külön. íme, itt van Ausztria ! Országnak földrajzi karrikatura, államnak pedig a legkülönfélébb népek konglomerátuma ; és igy néz ki az elsikkasztott magyar apostoli király birodalma, (Elénk éljenzés a balés a szélsőbaloldalon.) az ezeréves egységes magyar nemzeti állam, (Igaz ! ügy van ! balfelől.) mely vállain tartja Ausztriát és . . . (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Ezért ragaszkodnak oly görcsösen Magyarországhoz, ezért akarják Magyarországot mindenáron kézbentartani, ezért a százados beolvasztási törekvés.