Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-723

418 723. országos ülés 1917 koztam és ezeket bátorkodom, a t. minister ur figyelmébe ajánlani. Meglehetősen fontos kérdés például, (Halljuk! Halljuk !) hogy hogy vagyunk a lejárt életbiztosítással ? hadinyereség-e? Erre nézve nagyon különböző a pénzügyi közegek felfogása. A halasztás folytán talán egységes lesz majd a felfogás. Fontos kérdés továbbá az árfolyam kérdése. Néhány nap előtt méltóztatott pl. megállapitani, hogy a koronajáradék 76.50—77 korona. Most már nagyon: természetes, ez ellen egy szavam sincs. De nem szabad elfelejteni, hogy ez elsősorban és a legsúlyosabban esik latba a vagyoni adónál és a jövedelmi adónál. Elsősorban a vagyoni adónál. Már pedig vagyoni adót csak természetes személyek fizetnek, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok vagyoni adót nem fizetnek. Már most a pénzügyi közegek körében és megint tiszteletreméltó pénzügyi közegekre hivatkozom, nagyon eltérők a vélemények, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójánál vagy hadi nyereségadójánál, de inkább a kereseti adónál is ez az árfolyam mérvadó-e, vagy nem? Ha mérvadó, akkor igenis egyforma mindenki iránt. Ha pedig ez, a nézetem szerint kissé magas árfolyam csak természetes személyekkel szemben áll fenn, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokkal szemben a kereseti adó tekintetében már másik árfolyamot vallanak és állítanak a mérlegbe, azt hiszem, ez is meglehetősen sok utólagos kritikára adna alkalmat. Azután itt van egy másik kérdés, hogy t. i. jövedékkihágást csak az adóforrás eltitkolása képezi. Ebben a tekintetben a pénzügyminister úrral ezeket a kérdéseket bővebben tárgyaltuk a nyáron. Most sem akarok hosszasan rátérni, csak arra vagyok bátor felhívni tisztelettel a pénzügyminister ur figyelmét, hogy azok a rubrikák az adóforrás és a számszerű bevallás különválasztását nem igen teszik lehetségessé. A rubrikákon ott van, hogy korona, fillér. A vallomást már azzal a tudattal kell tenni, hogy nemcsak az adóforrást kell pontosan megjelölni, de számszerűen is. Azután pl. a pénzügyi közegek abban a nézetben vaunak, hogy aki nem ad hadinyereségre vonatkozó vallomást, annak a jövedelmét 1913-ra vonatkozólag 10.000 K-val veszik fel alapul, noha esetleg 1914-re, 1915-re 100.000—120.000 K rendes jövedelme volt. Ugy emlékszem, hogy a pénzügyminister urnak nem ez volt a szándéka a nyáron, mert hiszen ebből olyan pönále állhat elő, amely abszolúte nincs arányban azzal a mulasztással, hogy valaki a hadinyereségadó vallomást nem adta be. Mondom, ezek márczius és február havában előfordult gyakorlati példák. Megbeszélések folyamán merültek fel ezek a konkrét kérdések, amelyek, ha a határidőt meghosszabbítják, elintézhetek lesznek, mert a pénzügyi közegeknek alkalmuk lesz a rendeleteket, a törvényeket tanulrnáuyozni vagy velük legalább is annyira behatóan foglalkozni, mint amennyire az adóalanyok kénytelenek vele. Monlárczius 30-án, pénteken, dom, akkor ezek a nehézségek is elháríthatok lesznek. (TJgy van ! a hal- és a szélsőbaloldalon.) A választ egyébként tudomásul veszem. (Helyeslés.) Teleszky János pénzügyminister: T. ház ! Egész röviden kívánok válaszolni a t. képviselő urnak. Justh Gyula: Hét óra van, következik a sorsolás. (Zaj.) Teleszky János pénzügyminister: Ami azt a kérdését illeti, hogy a napokban megjelent rendeletben egyes értékpapírok forgalmi értékének megállapítására vonatkozólag kitüntetett árfolyamok irányadók-e a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójának és hadinyereségadójának a megállapítása tekintetében is, megjegyzem, hogy az a rendelet a vagyonadó kivetése szempontjából adatott ki s azért vált szükségessé, mert egyébként tőzsdei árfolyammal biró értékpapíroknak az 1916. évben nem volt tőzsdei árjegyzése, amely a vagyonadó kivetésénél alajml volna vehető. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok a kereseti adó szempontjából, amikor tőzsdei árjegyzések vannak is, alacsonyabb értékben állithatják be értékpajurjaikat a mérlegbe, mint aminő a tőzsdei árjegyzés. Ennek az adónak a kivetése szempontjából tehát a tőzsdei árjegyzéseket helyettesítő árfolyammegállapitásnak nincs jelentősége. Ez ama sokát vitatott titkos tartalékok kérdése, amiről nagyon sokat beszéltünk az adótörvényjavaslatok folyamán, s azt hiszem, felesleges ezt a kérdést most bővebben tárgyalni. A hadinycreségaddnál azonban ez év folyamán esetleg gyűjtött, a mérlegben ki nem mutatott tartalékokba helyezett összegek is hozzá lévén ütendők a nyereséghez, ennek megállapithatása végett vizsgálandó, hogy a vállalat tulajdonában lévő értékpapírok milyen árfolyamokkal szerej>eltek a tekintetbe jövő egyes évek mérlegeiben s ebből a szempontból az 1916. évi mérlegekre vonatkozólag a tőzsdei árjegyzés helyett ugyancsak az emiitett rendeletben megállapított s az illető értékpapírok forgalmi értékét feltüntető árfolyamok lesznek figyelembe vehetők. Ami a t. képviselő ur másik kérdését illeti. .*. Justh Gyula: Hét óra van s hét órára van kitűzve a sorsolás. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Teleszky János pénzügyminister: ... a hadinyereségadóba a természetes személyeket illetőleg csak azok a jövedelmek vonandók be, melyek a jövedelmi adó alapját képezik, ami pedig nem jövedelemtermészetü, az nem vonandó be. Ami azt a kérdést illeti, hogy az adóforrás eltitkolása képe'-e csak jövedéki kihágást, ez a végrehajtási utasításban ismételve a legnagyobb világossággal és határozottsággal van megállapítva. Meg van mondva, hogy kívánatos az adóközegek munkájának megkönnyítése érdekében, hogy a vallomásokban számszerűleg ki legyen tüntetve a vagyon értéke és a jövedelem, azonban ha számszerűleg nem helyesek a bevallások olyan értékeknél és olyan jövedelmeknél, amelyek becslés