Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-722

lárczius 29-én, csütörtökön. 384 722. országos ülés 1917 n elnök úrra el lehet mondani, hogy férfikora delén túlélte magát. — A nemzetnek igenis kellenek azok a bizonyos gyümölcsök; de olyan gyümölcsök kellenek, melyeknek van izük, van zamatjuk, van tápláló erejük. A nemzetnek a királyi Ígéret megvalósítása kell. Nekünk a nemzetre minden téren váró fényes megújhodás kell. A nemzetnek az kell, amit Magyarország legnemesebb és légönzetlenebb államférfia életszükségletnek hirdet. És hogy mindent egybefoglaljak, a nemzet azokat a gyümölcsöket várja, amelyek az oly hamar népszerűvé vált Miksa magyar királyi berezegnek ajkairól a törvényhozás küldöttsége előtt a következő szavakban nyertek megértést és méltatást: (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsöbaloldalon.) »A ragaszkodást mi is egész szivünkből viszonozzuk és hő óhajunknak adunk kifejezést, hogy a nemzet, mely a mostani nagy harezban erejének és áldozatkészségének oly fényes példáit adta, megtalálja majd jutalmát törekvései teljes sikerében.« (Éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az apostoli magyar, király kijelentéseinek, Ígéreteinek és az egész királyi család érzéseit tolmácsoló ezen szavaknak a hatása alatt ugy érzem, nemzetünk élete fordulóponthoz jutott. Mindig fájt nekünk azt, látni, hogy az idegen uralkodócsaládok, mindenütt az egész világon, ép ugy mint nálunk az Anjouk, nemzeti dinasztiákká váltak. A korzikai Kuonaparték a franczia császári trónon, az anhalt-zerbsti herczegnő az orosz czári trónon, az orániaiak, a Hannoverek és a Koburgok Angliában, a szász Koburgok Belgiumban, a Eattenbergek és Koburg-Koháryak Bulgáriában, a sigmaringoni Hohenzollernek Romániában, a Habsburgok és a Bourbonok Spanyolországban, a Bernadotteok Svédországban, az Oldenburgok Dániában, a dán család Görögországban, mind hivatott vezérei a nemzeti életnek, képviselői a nemzeti törekvéseknek. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon) Miért épen csak a Habsburg-család képezzen a mi hazánkban kivételt P Példátlan hűségünk, páratlan hősiességünk, erőfeszítéseink, önfeláldozásaink legszebb jutalma az lesz, ha beteljesül az a reménységünk, hogy történelmünk uj korszaka elé jutottunk, amely uj korszak élére a történetíró ezt fogja írni: Magyarország a nemzeti királyok uralkodása alatt. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) A Lotharingiai-Pármai család házasságával, IV. Károly

7 magyar királylyal kezdődjék az az uj korszak, amelyben a Habsburg dinasztia vágyakozással többé nem északra, többé nem nyugatra tekint, hanem Magyarországra támaszkodva, (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) a. Balkánra irányi tja figyelmét IV. Károly magyar királylyal kezdődjék meg ez a megujhodás, melyben a nemzet életszükségletei kielégíttetvén, a közjogi harezok megszűnnek, a négy évszázados küzdelem lezáratik, a dinasztia és a nemzet kölcsönös ragaszkodása és bizalma folytán a nemzeti érzéseiben kielégített magyarság erőssé, nagygyá, dicsővé teszi az uralkodót, az uralkodó megelégedetté teszi a hozzá és dinasztiájához mindig hűséges magyar nemzetet. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Tisztelt ház! Ami már most az erkölcsi megújhodást illeti, arra ugy politikai, mint társadalmi téren, sajnos, nyomasztó szükségünk van. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ami a politikai élet terén az erkölcsi megújhodás után való vágyat indokolttá teszi, arról most, amikor távol áll tőlem, hogy az ellentéteket, az elkeseredést és a gyűlölködést szítsam, a háború előtti közállapotokra vonatkozásban beszélni nem kívánok. Nem szólok tehát arról, hogy a munkapárti kormányzat a parlamentben fegyveres erőre támaszkodva a reakeziós törvények egész sorozatát oktrojálta a nemzetre, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) a népjogok kiterjesztése helyett a közszabadságot elnyomta és kevesbítette; emellett a nemzetnek egyetlen kétségbe vont jogát, egyetlen érdekét megvédeni nem tudta. Még kevésbbé kívánok szólni a munkapárti többség eredetéről, a sószerződéssel, az államkincstár megkárosításával szerzett s a pártkassza javára felhasznált milliókról, melyeknek szerzési módja ép ugy mint hovaforditása és felhasználása mind elannyira a politikai erkölcsökbe ütköző cselekmény, hogy a Khuen-Héderváry—Lukács Lászlóféle kormányzat azok elkövetésével a közszellemet mételyezte meg. (Ugy van! Ugy van! a. bal- és a szélsöbaloldalon.) Nemzetünknek mindezen mélyreható sérelmeiről ma hallgatok. De azt igenis szóvá teszem, hogy amikor a lét és nem lét kérdésének problémája, világtörténelmi jelentőségű véres küzdelme folyik szemeink előtt, ezekben a legválságosabb történelmi időkben nélkülözzük a parlamentarizmusnak igazi erejét és szellemét. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ma is mindenben rólunk, de nélkülünk történik a döntés. Ma is a jmrturalom kizárólagossága, szükkeblüsége, gőgös önhittsége dominál (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) és a nemzet legjobbjai, legkiválóbbjai politikai pártállásuk miatt kizárva vannak a közhatalom kezeléséből és az egyéni vetélkedés, az egyéni elfogultság, az egyéni egyoldalúság a létező legnagyobb közérdek ellenére a sorsdöntő időkben sem enged nekik betekintést az ország sorsának és jövőjének intézésébe. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szerencsétlen egy ország az, ahol a közhatalom kezelésében állandó, elháríthatatlan akadályt képez — az erős, a szilárd hazafiúi és nemzeti törekvés. Szerencsétlen egy ország az, ahol a legnagyobb veszély idején sem választják ki a leghivatottabbakat, a legképesitettebbeket,