Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-710
710. országos ülés 1917 márczius 3-án, szombaton. 33 kormányzati bölcseséggel akkor adni meg a népnek egy jogot, mikor a nép azt már követeli. Nem hallottam egyetlen érvet sem a katonák választójogi reformjával szemben, annál több szólt azonban ezen oldalról mellette és a jelenlegi választási törvény ellen. Hogyan követeljünk a választótól 30 éves korhatárt, mikor a nemzeti védelemre, a küzdelemre, a szenvedésre, a halálra már 17 éves korától kezdve válogattuk ? (Elénk helyeslés a baloldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: A legnagyobb demoralizáczió, amit csinálnak ezzel az áUáspontjukkal. Létay Ernő : Kinevettessük-e magunkat, hogy a hareztérről hazatérő polgártól az ugyanazon munkaadónál eltöltött szolgálati idő bizonyítását követeljük, holott az illető három vagy négy vagy Úristen a megmondhatója hány évig csak a hazáját szolgálta 1 (Elénk tetszés és taps a baloldalon.) Iráspróbára állitsuk-e a hőst, aki jobb kezét, melylyel irni tudott, vagy talán mindkettőt otthagyta a becsület borzalmas mezején? (Igaz! Ugy van ! balfelől.) Külön szakértői vagy vizsgálóbizottságot állitsunk-e össze azok számára, lak a harcztér pokoli pergőtüzében elvesztették a szemükvilágát ? (Igaz I Ugy van! balfelől.) Ellökjük-e a szavazóurnától azt, aki nem fizethet 20 vagy 40 korona adót, mert összes földbirtoka az a maroknyi föld, melyet orosz vagy olasz fogságból, vagy valamelyik fedezékből emlékül magával hozott és összes jövedelme az a havi 15 korona, melyet örök hálánk jeléül a mellére feb tűzött nagy ezüst vitézségi érem után az államtól hu-K ? (Igaz! ügy van! balfelől.) t Szmrecsányi György : Ez a veszedelmes elem ! A munkapártra veszedelmes, az természetes. Létay Ernő." Nem, t. ház. Én nem nézhetnék arczpirulás nélkül a magyar katona tisztafényű szemébe, ha ezt lehetségesnek tartanám és ha ezen lehetősége ellen teljes erőmből nem tiltakoznék. Es ne irtózzunk annak gondolatától, hogy hazatérő hőseinket valami ajándékkal várjuk. Héderváry Lehel: Központokkal fogjuk várni ! Létay Ernő: Nézzünk körül! Olyanok-e viszonyaink, olyanok-e közállapotaink, hogy valami nagy egyéni boldogságra várhatjuk haza azokat akik oda künn becsülettel elvégezték hárczi munkájukat? Ugyebár, hogy a nemzeti újjáépítés nagy munkájában, csak ujabb küzdelemre, ujabb fáradságra, ujabb gyötrelmekre várhatjuk őket haza. Ne akarjuk hát, hogy az épitő munkának csak rabszolgái legyenek azok, akik a honmentő pusztitás hősei voltak. (Elénk helyeslés balfelől.) A kormány jelentését nem veszem tudomásul, hanem hozzájárulok Szterényi József és Palugyay Móricz t. képviselőtársaim határozati javaslataihoz. (Elénk éljenzés és taps a bal- és a szMsöbaloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915, xxxv. KÖTET. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Ki a következő szónok? Szász Pál jegyző : Simonyi-Se madám., Sándor. Simonyi-Semadam Sándor: T. ház! Tekintettel az idő előrehaladottságára, tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Gondolom, kimondhatom, hogy a t. ház megengedi, hogy a képviselő ur beszédét a legközelebbi ülésen mondhassa el. (Helyeslés.) T. ház ! Miután az idő előrehaladottságára való tekintettel a napirend tárgyalását mára megszakítottuk, most, mielőtt napirendi javaslatomat megtenném, a házszabályok 164. §-a értelmében jelentem a t. háznak, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság elnöke a Sándor Kálmán hirlapiró budapesti lakos által Sándor Pál képviselő ur ellen tett összeférhetlenségi ügyben jelentést tett, amely jelentés szószerint fel fog olvastatni. (Halljuk! Halljuk !) Szász Pál jegyző (olvassa) .»Nagyméltóságu Elnök Ur ! A házszabály 163. §-a alapján van szerencsém bejelenteni, hogy a Sándor Kálmán budapesti hirlapiró által Sándor Pál országgyűlési képviselő ellen 432/914. sz. alatt bejelentett és az állandó összeférhetlenségi bizottságnak fönti szám alatt 1914. évi február 15-én kiadott összeférhetlenségi ügyben a bizottság az előkészitő eljárást befejezte s az itélő bizottsághoz az ügynek előadójául dr. Falcione Árpád bizottsági tagot küldte ki. Budapest, 1917. évi márczius 3. Gróf Khuen-Héderváry Károly, az összeférhetlenségi állandó bizottság elnöke.« Elnök: T. ház! Miután a házszabályok 164. §-a értelmében a ház elnökének feladata, hogy az itélőbizottság kisorsolását a nyolez nap eltelte után tartandó s naptárilag megjelölendő ülés napirendjére tűzze ki, ezennel kitűzöm ezen ügy tárgyalását az 1917. évi márczius hó 13-án, kedden, tartandó ülés napirendjére, amikor is az este hét órakor megejtendő kisorsolás alkalmával kisorsolandó itélőbizottság a kisorsolás megejtése után az ügyet azonnal tárgyalni fogja. A kisorsolás és a tárgyalás napjáról a bejelentő, valamint az illető képviselő ur és a 80-as névjegyzékben foglalt képviselő urak értesíttetni fognak. Most már leszek bátor rrtegtenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) Tisztelettel javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését 1917. évi márczius 12-én, hétfőn délután három órakor tartsa (Helyeslés.) és annak napirendjére tűzze ki a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről szóló ministerelnöki hatodik jelentés feletti vita folytatását. Miután pedig már az ülés elején aznapra esti hét órára tűztem ki a Mayer Ödön képviselő ur összeférhetetlenségi ügyében eljáró itélőbizottság tagjainak kisorsolását, ennélfogva hét órakor meg 5
