Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-721

721. ORSZÁGOS ÜLÉS 1917 márczius hó 24-én, szombaton, Szász Károly és Simontsits Elemér elnöklete alatt. Tárgyai: Az összeférhetlenségi állandó bizottság elnök ének jelentése Szterónyi József összeférhetlenségi ügyében. — Az igazolási állandó bizottság jelentése Kollár Lajos és Török Béla megbízólevele tárgyában. — Hreljanovics Guidó napirend előtti felszólalása. — A háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó ministerelnöki hatodik jelentés tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Sándor János, Balogh Jenő, Jankovich Béla, b. Ghillánu Imre, Hideg hét hg Imre. (Az ülés kezdődik d. u. 3 óra 35 perczkor.) Szász Károly elnök: Az ülést megnyitom, A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szojka Kálmán jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Pál Alfréd jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Hoványi Géza jegyző ur. A házszabályok 153. §-a értelmében jelentem a t. háznak, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság elnökének jelentése szerint a bizottság Szterényi József képviselő urnak önmaga ellen bejelentett összeférhetlenségi ügyében határozatot hozott, amely indokaival együtt fel fog olvastatni. Kérem Pál Alfréd jegyző urat, szíveskedjék a határozatot felolvasni. Pál Alfréd jegyző (olvassa): Határozat, az összeférhetlenségi állandó bizottság Szterényi József képviselő ügyében az eljárást megszünteti. Indokolás: Szterényi József önmaga tett maga ellen összeférhetlenségi bejelentést a következő tényállás alapján: I. A cs. és kir. hadügyministerium által a ministerelnökkel közölt listán az ő neve is szerepel. A bejelentő a bejelentésében előadta, hogy ő a hadügyministeriumban soha, semmiféle ügyben közben nem járt és senkit sem közvetve, sem közvetlenül, sem szóval, sem Írásban nem ajánlott. Kérte annak megvizsgálását, hogyan került mégis a listára? II. A bejelentő előadta, hogy Bechtnitz Béla, ő előtte általános jellegű panaszokat hantényállásban 3? a következő goztatott, a magyar ruggyantaiparnak a hadseregszállitásoknál /való mellőzése miatt, mire ő levélben Tamásy Árpád altábornagy figyelmébe ajánlotta Rechtnitz Bélát. Hangsúlyozta bejelentő, hogy Tamásyhoz nem tartozott semmiféle szállítási ügy és az. ajánlásban semmiféle hadseregszállitásról, vagy ajánlattételről szó sem volt. Előadta, hogy Tamásy Árpád neki régi ismerőse és hogy az ajánlólevél teljesen magánjellegű volt. Kérte annak megvizsgálását, hogy ez ajánlólevél írásának tényében és esetleg az azzal kapcsolatban kiderítendő ránézve összeférhetlenség fenforog A bizottság megállapította tényállást: Ad I. A cs. és kir. hadügyminísteriumnak a ministerelnökhöz 5399. szám alatt intézett átiratából és annak mellékletéből kiderült, hogy a szóbanforgó listára a hadügyministerium VIII. osztályának vezetőjénél lévő névjegy alapján került Szterényi József neve. Az osztályvezető a névjegy meglétéből következtet a közbenjárás tenyéré. A hadügyministerium kebelében a jelen összeférhetlenségi ügy folytán megejtett házi vizsgálat során az osztályfőnök megkérdeztetvén, hogy a bejelentőt ismeri-e, azt felelte, hogy nem ismeri, de ha nála járt, akkor ráismerne, ha látná. Ezután az osztályfőnök a hadügyminister hivatalos helyiségében szembesittetett a bejelentővel és azt mondotta, hogy a bejelentőt sohasem látta, ezért tehát az nála soha közben nem járt. Ad II. Kechtnätz Béla a magyar ruggyantagyár vezérigazgatója, eskü alatt tett vallomása alapján tényként volt megállapítandó, hogy nevezett tanú a bejelentő előtt nem ugyan a magyar ruggyanta és vegyiípar elhanyagolása