Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-715
715. országos ülés 1917 m 1907. évi október 27-én, amikor már régen nem voltam minister, jöttek össze nálam, kik? Hock János: Hivtam össze! Polónyi Géza: A főváros képviselői, akiket én meghívtam. Miért? Mert t. képviselőtársaim részéről felkérettem, hogy hívjak össze ilyen értekezletet, mert akkoriban készülőben volt ez a kérdéses fővárosi törvény, amely tartalmazza az adómentességet és azonkívül ezt az 5 millió K-át is a fővárosnak és akkoriban szó volt arról, hogy óhajtandó lenne, hogy a fővárosi törvény revíziójára vonatkozó javaslat szőnyegre kerüljön. En tehát ezen alkalommal képviselőtársaim megkeresésére felhívtam a budapesti képviselőket és azonkívül a függetlenségi pártból azokat a képviselőket, akik bizottsági tagok voltak, hogy szíveskedjenek nálam összejönni és ott tanácskozni. Természetesen ott megjelentünk, megjelent a képviselő ur is mint általam meghívott. Nekem sejtelmem sem volt arról, hogy a képviselő urnak olyan összeköttetései vannak, amelyek kizárták azt, hogy velünk egy bizalmas tanácskozásban részt vehessen. Hock János: Például micsoda? Polónyi Géza: Ezt mások mondják meg! Elég az, hogy ezen alkalommal tartatott egy értekezlet, amelyen az történt, hogy a függetlenségi párti fővárosi képviselők között annak előrebocsátásával, hogy a javaslatot elfogadjuk, megnyilatkozott az az óhaj, hogy a fővárosi törvény revízióját kérni kell a kormánytól, me g pedig egy alternatív javaslat alapján, amely alternatív javaslat tartalmazza egyrészt a fővárosi törvény revízióját, vagy pedig — ha ez nem sikerülne — egy novelláris módosítását. Aki a fővárosi ügyekkel foglalkozik, tudja, hogy mai napig is mennyire eleven óhajtása a főváros közönségének, hogy ez a fővárosi törvény megfelelően revideáltassék. Akkor a főbb pontokban megegyezés is történt, még pedig abban, — csak 3—4 pontot sorolok fel — hogy a virilizmus eltörlendő, hogy az inkompatibilitás szigorúan kezelendő, hogy a választójog lényegesen kiterjesztendő, negyedszer, hogy a választókerületekben, ahol eddig a virilizmus rendszere mellett ugy volt a dolog, hogy az egész főváros együtt választván a virilistákat, a két-három nagy kerület ráoktrojálhatta és ráoktrojálhatja a többi kisebb kerületekre saját jelöltjeit, ez szüntettessék meg — a kerületek külön válaszszák bizottsági tagjaikat és a kerületek arányosittassanak. Ez volt ama tanácskozás tárgyalásainak eredménye és ennek eredményeként megbízatott Platthy György és Nagy Dezső, aki már meghalt, hogy ezt javaslat alakjában szerkeszszék meg és terjeszszék Kossuth Eerencz akkori pártvezér és egyúttal kereskedelemügyi minister elé oly czélból, hogy azt a kormánynál támogatni szíveskedjék. Később azután ez a javaslat, ugy vagyok árczius 17-én, szombaton. 151 értesülve, nem voltam jelen, Nagy Dezső volt képviselő által Kossuth Ferencznek tényleg átadatott. Még csak egy dolgot kell elintéznem. Hogy mennyire volt igaza a t. képviselő urnak abban, hogy a Wekerle-féle törvényjavaslatnak, amely a fővárosnak ezt az 5 milliót juttatta, megakasztásában én voltam a bűnös és hogy én a főváros érdekeit ott is elárultam volna, arra nézve minden további elősorolás mellőzésével legokosabb lesz, ha a legautentikusabb tanút, magát "Wekerle Sándor volt ministerelnököt szólaltatom meg. 0 1916 november 10-éről a következő levelet intézte hozzám (Olvassa) : »Tisztelt barátom! Kívánságod folytán készséggel jelentem ki, hogy soha senkinek nem mondhattam, hogy a kormányzatunk idejében a fővárosnak juttatott mintegy 5 millió segély megajánlása miattad szenvedett késedelmet. Az igaz, hogy a javaslat képviselőházi tárgyalását azért halogattuk, mert a függetlenségi pártot előbb meg kellett annak nyerni, de — ugy tudom — akkor már nem is voltál a pártnak tagja. Általában nevetségesnek tartom, ha azzal vádolnak, hogy a főváros érdekei ellen foglaltál állást. Ellenkezőleg, együttműködésünk egész ideje alatt az volt köztünk az ellentét, hogy oly messzemenő követeléseket támasztottál, amelyeket, — legalább oly mértékben, mint kívántad — én teljesithetőknck nem tartottam. Ha tehát késedelem állott be, ennek indoka valójában az, hogy igényeidet kellő mértékökre kellett előbb leszállítani.« Azt hiszem, hogy minden kétségen kivül áll, hogy amit a képviselő ur erre vonatkozólag állított, nemcsak hogy nem igaz, hanem annak homlokegyenest az ellenkezője az igaz. Ezek után én a magam részéről tartózkodom minden személyes természetű remarktól, tartózkodom attól is, hogy a képviselő ur ezen eljárását egyéni bármiféle bírálat tárgyává tegyem. Elég súlyos az ő helyzete akkor, hogy ha a képviselőház előtt igazolva van, hogy az általa választott tanuknak most általam felolvasott nyilatkozata szerint a képviselő ur igazmondása lényegesen csorbát szenvedett. Én a magam részéről ezek után ugy a főváros közönségét, mint az ország közvéleményét arra kérem fel, hogy ezen adatok birtokában ítéljen a képviselő ur eljárása felett. Elnök: Hock János képviselő ur személyes megtámadtatás czimén kér szót. Gondolom, a t. ház megadja a t. képviselő urnak az engedélyt a szólásra. (Helyeslés.) Hock János: T. képviselőház! Miután Polónyi Géza képviselő ur a napirend előtt kért szót és bő magyarázatokkal perrendszerüen letárgyalta, hogy a fővárosi közgyűlésen elmondott beszédem nem fedi teljesen a tényeket és kimondta végül azt a kemény ítéletet, hogy az én igazmondásomat a képviselőház bíráskodása alá bocsátja, engedje meg nekem tehát a t. ház, hogy ebben a kérdésben személyes megtámad-