Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.
Ülésnapok - 1910-708
542 708. országos ülés 1917 márczius 1-én, csütörtökön. paganda érdekében parallel azokkal a térképekkel, amelyeket Romániából hoznak be, olyan Gross-Deutschland térképeket terjesztettek, akol Magyarországnak egy nagyobb része (Szónok egy térképet mutat fel.) az erdélyi határig be van vonva Gross-Deutschland területébe, a többi pedig Romániához van csatolva, mikor már 17 év előtt láttam ilyen törekvéseket Magyarországgal szemben, akkor nem alap nélkül figyelmeztetem az illetékes tényezőket, hogy vigyázzanak: a harcztéren legyünk szövetségesek, harczoljunk együtt, hogy megvédjük hazánk határait, a front mögött törekedjünk arra. hogy minden olyan dolog, amely mostanában a közvéleményt Szatmárott, Erdélyben, Gyulafehérvárott és másutt felháborította, ezek a bizonyos német katonai visszaélések elimulattassanak, de egyúttal törekedjünk arra is, hogy a politikai és fegyverszövetség mellett gazdaságilag és politikailag a mi legteljesebb szuverenitásunkat a dinasztia és a magyar nemzet érdekében biztosítsuk ! (Élénk helyeslés és taps a, szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! A ministerelnök a múltkor azt mondotta, hogy ő bővebb nyilatkozatokat nem tesz a kiegyezés részleteiről. En nem akarok olyan kérdéseket intézni a ministerelnök úrhoz, amelyekre ő esetleg azt mondhatná, hogy már megmondtam, hogy nem felelek. Azért én csak a következő három kérdést intézem hozzá. Méltóztassék megengedni, hogy azután még egy-két szóval interpretáljam kérdéseimet. Interpelláczióm a ministerelnök úrhoz igy szól: (olvassa) »1. Minthogy a kormány kiadott nyilatkozata szerint is még nem tekinthető át a kereskedelempolitikai viszonyoknak a világháború után való kialakulása és ennek daczára mégis már most indit meg kereskedelmi és vámszerződési tárgyalásokat, ezen elhatározására minő politikai, avagy közgazdasági indokok vezették a kormányt ? 2. Történtek-e és ha igen, minő intézkedések arra nézve, hogy a két kormány közötti megállapodások, valamint a német birodalmi kormánynyal esetleg kötendő stipulácziók, ne csak formailag, hanem érdemileg sem prejudikáljanak a törvényhozás és pedig egy újonnan választandó országgyűlés elhatározásainak ? 3. Minthogy a ministereinók ur február 26-iki nyilatkozata szerint maga is arra törekszik, hogy az egész külkereskedelmi kérdések komplekszumának végleges elintézése egy későbbi időszakra tolassék át, kérdem ez esetben mikép szándékozik a ministerelnök ur az Ausztriával és NémetországHitelesitették : Sztranyavszlcy Sándor s. h. naplőbiráló-bi: gal való kereskedelmi viszonyunk ügyeit törvényhozásilag rendezni ? A fennálló törvényes rendelkezések érvényének provizórikus meghosszabbításával, avagy ha nem provizóriummal, minő más módon ?« Interpellácziómnak értelme röviden ez. A kormány azt mondja, hogy a világháború utáni kereskedelempolitikai helyzetet megítélni nem lehet és mégis megindítja egy külállammal, a legfontosabbak Németországgal, a tárgyalásokat. Az én kérdésemmel arra akarok választ provokálni, minthogy nem ismerem a kereskedelmi helyzet jövő kialakulását, nem politikai okok viszik-e arra a ministerelnök urat és társait Ausztriával szemben, hogy Magyarországot lekösse, vagy amitől még jobban félek, hogy már most a kereskedelmi helyzet ismerete nélkül Németországgal kereskedelmi szerződéseket kössön. Interpelláczióm 3. pontjára helyezem a fősúlyt és ennek értelme a következő : A ministerelnök ur kijelentette, hogy ő is óhajtja, reméli, kívánja, hogy ezeket a kiegyezési kérdéseket egy későbbi időpontban, lehetőleg uj parlament előtt intézze el. De a ministerelnök ur, valahányszor a provizóriumot szóba hoztuk, mindig a leghatározottabban ellene foglalt állást. Most itt egy ürt látok. (Igaz! ügy van! a szélsőbáloldalon.) Mert ha ma, márczius 1-én, ment bele abba, hogy tárgyaljunk, és a ministerelnök ur is óhajtja, hogy ne most, hanem egy későbbi stádiumban, lehetőleg az uj országgyűlés döntse el végleg ezeket a kérdéseket, akkor mégis csak tudnia kell a t. ministerelnök urnak — és ez nem képezhet taktikai titkot, mert arra bizonyosan nem lehet gondolnia, hogy az év végéig egy uj parlament dönthet mindezekben a kérdésekben — és talán mégis csak szabad megtudnunk nekünk azt is, hogy provizóriummal vagy mikéjien akarja ezeket a kérdéseket rendezni? Ajánlom a t. háznak ezen kérdéseket és sajnálom, hogy a ministerelnök ur nem tartja érdemesnek ezekre válaszolni. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az interpelláczió kiadatik a ministerelnök urnak. Méltóztassék a mai ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. Hoványi Géza jegyző (olvassa a jegyzőkönyvet). Elnök: Van észrevétel a jegyzőkönyvre? (Nincs !) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik 9 óra'15 perezkor.) Siegescu József s. k. ági tagok.
