Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.

Ülésnapok - 1910-704

414 704, országos ülés 1917 ségre vár! Ilyen eszményi magaslatra csak egy igazi államférfiú, csak egy gróf Khuen-Héderváry Károly képes. De van egy kis hiba a t. képviselő ur akaratá­ban és egy kis tévedés az ő felfogásában. (Hall­juk ! Halljulc! balfelől.) A hiba ott van, hogy az ő akarata nem egészen egyezik meg a vezér aka­ratával, mert amikor a képviselő ur itt harczot hirdet, viszályt akar, a vezér mit is mondott múlt esztendei újévi beszédében? Azt mondotta : »Egyesiteni kell minden erőnket és mindent el kell követnünk a viszályok megakadályozására. Es ha vannak olyanok, akik ezt meggátolják, vagy akarják, azokat ártalmatlanokká kell tenni !« (Derültség balfelől.) Hát vigyázzon a t. képviselő ur, hogy meg ne történjék az a nagy nemzeti szerencsétlenség, hogy őt a vezér ártalmatlanná teszi. A tévedés pedig ott van az ő felfogásában, hogy mi az a gálád támadás ? Az ellenzék táma­dásának ilyen nemes definicziója teljesen ellen­kezik az igazsággal, tehát ezzel bővebben nem foglalkozom, hanem megmondom a t. kéjjviselő urnak, mi az a gálád támadás. Tagja vagyok a" képviselőháznak azóta, mióta a kéjrriselő ur, tehát közvetlen tapasztalatból láthattam az ő tevékenységét. Mikor először betette ide a lábát a magyar belpolitikai életbe, azonnal megjelent Magyarországon a pénzzel való vesztegetés. (Taps halfelöl.) Azonnal letett ide a ház asztalára egy most is köztünk élő képviselőtársunk 10.000 koronát, mint a pénzzel, való korrupczió bűnjelét, melylyel meg akarták őt vesztegetni, hogy képviselői köteles­ségét ne teljesítse. Akkor a képviselőház az én indit­ványomra egy parlamenti vizsgálóbizottságot kül­dött ki. Ebben kihallgattuk a képviselő urat. mint ministerelnököt ; a tiszta igazságot nem tudtuk megállapítani, mert a koronatanút elszöktették. Nem állitom, akkor sem állítottam, hogy a képvi­selő ur volt az, aki vesztegetett, de akkor is hittem, ma is hiszem, a képviselőház elé terjesztett külön­véleményemben megmondtam, de ez különben be is bizonyosodott a vizsgálatkor, hogy a képviselő ur­nak erről a vesztegetésről előzetes tudomása volt. (Igaz ! JJgij van ! balfelől.) A képviselőnek pénzzel való megvesztegetése, vagy annak meg nem aka­dályozása, ez gálád támadás a törvényhozással, a parlamentarizmussal és az egyéni tisztességgel szemben. (Taps balfelöl.) Majd később, mikor, mint ministerelnök, másodszor érvényesítette nagy tehet­ségét, annak sarkkövévé a pénzzel való korrup­cziót tette. (Igaz ! ügy van ! balfelől.) Emlékezzünk vissza az 1910. évi képviselőválasztásokra, ame­lyekre 30 milliót költöttek. (Elénk ellenmondások jóbbfelöl. Zaj a ház minden oldalán.) Ez gálád támadás a választások tisztasága és a nemzeti akarat tiszta megnyilatkozása ellen. (Taps balfelől.) Majd továbbmenőleg, mikor egy birói Ítélet egy embert bűnösnek mond ki erkölcsileg, azt az egyént védelmezni: tehát bűnrészes lenni, a bűnt támogatni, védelmezni, tehát bünpalástolásba 'ebmár 24-én, szombaton. esni: ez a gálád támadás a tiszta erkölcs ellen ! (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Es még a t. képviselő ur támad, fenyegetőzik és ben­nünket akar kiseprűzni ! Azt hiszszük, nem megy ez olyan könnyen. Annak igen sok oka van. Ezek között egyik nem legutolsó az, hogy el­szakadt az a bizonyos zsinór, amelyben az ő egész tehetsége benne volt. (Derültség a bal- és a szélső­baloldalon.) Azért jobb lesz, ha nagy tehetségével kezébe veszi azt a seprűt, amelyet oly szakavatott­sággal tud használni és a saját portáján seper. (Helyeslés balfelől.) önök, t. munkapártiak, jónak látták az ország érdekében felbontani a jmrlarnenti békét. (Igaz! ügy van ! balfelöl. Zaj és ellenmondások jóbbfelöl.) Nekünk a válaszunk erre az, hogy itt a parla­mentben nem lehet addig béke és az országra áldá­sos munka, mig más kormány és más kormányzás nem lesz. A kormány jelentését nem fogadom el, hanem elfogadom Szterényi József és Palugyay Móricz t. képviselőtársaim határozati javaslatát! (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a, szélső­baloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : T. ház ! A tanácskozásra szánt idő letelvén, a mai napra a tanácskozást megszakí­tom és megteszem javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és najűrendjére vonatkozólag. (Hall­juk! Halljuk!) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnapután, hétfőn, 1917. évi február hó 26-án d. u. 3 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki a most tárgyalás alatt levő ministerelnöki jelentés vitájának folytatását. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Zaj balfelől.) Hammersberg László képviselő ur kíván szólni. Hammersberg László : T. képviselőház ! Az elnök ur napirendi indítványával szemben azt javaslom, hogy a ház szerdáig ülést ne tartson. (Helyeslés balfelől.) Bocsánatot kérek, egy egész álló hétig, mindennap szünet nélkül hatórás ülé­seink voltak, az interpellácziós napon 8—9 órát is ültünk itten. Teljesen ki van zárva, hogy olyan súlyos körülmények között, amilyent pl. a mostani közlekedési viszonyok jelentenek ránk nézve, ezt a fáradságot a ház tagjai elviselhessék. Ez valóban elviselhetetlen és igazán nem méltányos a tisztelt kormánytól, hogy forszírozza az ülések megtartását ; a túlsó oldalon' ülő képviselőtársaink turnusokra osztják be magukat (Ellenmondás a jobboldalon.) és igy kényelmesen tudják elintézni dolgaikat. így a legnagyobb méltánytalanságnak tartom az elnöki napirendi indítványt és indít­ványozom, hogy a ház legközelebbi ülése ne hétfőn, hanem szerdán legyen. (Helyeslés a bal- és a szélső­baloldalon.) Elnök : T. ház ! Én csak tájékoztatni akarom a t. képviselő urat, hogy az a terv, hogy a követ­kező hét utáni héten parlamenti szünet legyen. Ezért voltam bátor proponálni, hogy hétfőn tartson ülést a ház. A most emiitett terv szerint, tehát a többi napokon is lenne ülés, a következő

Next

/
Thumbnails
Contents