Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.

Ülésnapok - 1910-696

696. ORSZÁGOS ÜLÉS 1917. évi február hó 8-án, csütörtökön, Szász Károly elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztését. A most duló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Pozsony vármegye Bős községéhez tartozó területrésznek a Győr vármegyei Ásvány község határához való átcsatolása tárgyában beadott belügymínisteri jelen­tós tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A jegyzőkönyv hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Sándor János, Teleszky János, Balogh Jenő, b. Hazai Samu, b. Harkányi János, Jankovich Béla, b. Ghillány Imre, Hideg­héthy Imre. (Az ülés kezdődik d. u. 3 óra 30 perczkor.) Szász Károly elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szász Pál jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Hoványi Géza jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig jegyzi Szepesházy Imre jegyző ur Megilletődéssel hozom a t. ház tudomására azt a szomorú hirt, hogy Haus Antal vezér­tengernagy ma a hajnali órákban elhalálozott. Mindenképen fájdalmas hatást keltene ez a lesújtó hir, mely az osztrák és magyar ten­geri haderő fejlesztése körül oly kiváló érde­meket szerzett férfiú váratlan elhunytát közli, de kétszeresen érezzük a veszteség súlyát akkor, mikor az immár harmadik éve folyó élethalál­harczban látjuk váratlanul távozni a flotta élé­ről az ő kiváló szakképzettségű és a gyakorlati vezetésben is oly dicsőséges érdemeket szerzett alakját. (Igaz! TJgy van!) Fájdalmas ez a csapás a monarchia mind­két államára és különösen a közvetlenül sújtott vitéz és ezernyi veszélylyel, dicsőséggel küzdő tengeri haderőre nézve, de az a szellem, amelyet a most elhunyt vezértengernagy a haditengeré­szet tisztikarában és legénységében állandóan ébren tartott, bizni enged bennünket abban, hogy a tovább folyó küzdelem sikere ezután is elmaradhatatlan lesz. (Tetszés.) Indítványozom, hogy halála felett érzett őszinte, igaz és mély részvétünknek jegyző­könyvünkben adjunk kifejezést, ravatalára a hálás magyar nemzet nevében koszorú tétessék és a ház részvéte illetékes helyen táviratilag kifejeztessék. (Általános élénk helyeslés). Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzá­járulni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt a ház határozataképen mondom ki. Bemutatom a t. háznak Nyitra vármegye érsekújvári választókerületében folyó évi február hó 7-ikén tartott időközi választáson megválasz­tott Zsembery István országgyűlési képviselő ur megbizó-levelét. A megbizó-levél megvizsgálás és jelentés­tétel végett kiadatik az igazolási állandó bizott­ságnak. Bemutatom Gömör és Kishont vármegye közönségének feliratát a polgári kötelező segéd­szolgálat szervezése érdekében, valamint az anya­és csecsemővédelem országos szervezésére alakult Stefánia-szövetségnek gróf Apponyi Albert kép­viselő ur által ellenjegyzett kérvényét az álta­lános kötelező betegségi és ennek keretében anyasági biztosítás létesítése tárgyában. A feliratok és a kérvény a házszabályok 236. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelen­téstétel végett kiadatnak a kérvényi bizott­ságnak. Következik a napirend ós pedig annak első pontja: a most duló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló törvény­javaslat (írom. 1340, 1350). Folytatjuk az álta­lános tárgyalást. Ki a következő szónok? Szepesházy Imre jegyző: Huszár Károly (sárvári). Huszár Károly (sárvári): T. képviselőház! A vita ezen előrehaladott stádiumában felesle­ges hosszú beszédet mondanom. Csak egy hatá­rozati javaslatot akarok beadni és mielőtt azt

Next

/
Thumbnails
Contents