Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.
Ülésnapok - 1910-675
675. országos ülés 1916 deczember 12-én, kedden. 85 ajánlat a központi hatalmaknak csoportja részéről megtörtént. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nagyon természetes, hogy a végleges ítéletet arról a politikáról, amely ebben a békeajánlatban rejlik, akkorra kell magunknak fentartani, mikor a békeajánlatnak tartalmát ismerni fogjuk. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Csak egész általánosságban jegyzem meg, hogy helyeslésemet a magam részéről legalább kilátásba helyezhetem, ha a békeajánlatnak konkrét tartalma annak a szellemnek megfelel, amelyet a jegyzék kifejezésre juttat. Ha t. i. egyfelől nem ád fel semmit abból, amihez ragaszkodnunk kell a mi defenziv czéljainknak, (Helyeslés balfélol.) nemzeti létünk, (Úgy van! Ugy van! balfélol.) monarchiánk és szövetségünk biztonságának feltételei szempontjából, másfelől pedig olyan feltételeket nem köt ki, amelyek ellentétben állanak a kifejezett, bizonyára őszinte és lojális békeszándékkal. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az időpontot is erre az akczióra helyesen tartom megválasztottnak. Hogy volt-e már előbb ilyen időpont, annak taglalásába nem bocsátkozom, egyszerűen azért, mert nem tudom. Egy ilyen békeajánlat helyes megtétele lehetőségének vannak olyan előfeltételei is, amelyeket az ügyek vezetésébe be nem avatott egyén teljesen nem mérlegelhet. (Ugy van ! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Annyit azonban mondhatok, hogy amit látunk, az teljesen megindokolja, hogy ez az időpont alkalmas volt ilyen békeajánlat megtételére a mi részünkről, annak a tagadhatatlan katonai fölénynek folytán, amelyben vagyunk (Igaz! Ugy van! balfélol.) és amely az ántánt utolsó ütőkártyájának, a román mozgósításnak gyors letörésében nyeri világraszóló kifejezését, amely tehát kizárja azt, hogy ez a békeajánlat részünkről másnak, mint az emberiességi lelkiismeret megnyilatkozásának tekintethessék, (Élénk helyeslés és taps a balés a szélsobaloldalon. Helyeslés jobb felöl.) amelynek következtében ez a békeajánlat semmiesetre sem tekinthető a gyengeség jelének. (Ugy van! Ugy van!) Ebben pedig, mélyen tisztelt képviselőház! bármi legyen ajánlatunknak külső sikere, egy óriási nagy erkölcsi tőke, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a jobboldalon.) egy óriási nagy erkölcsi erő rejlik befelé és kifelé. Befelé, mert saját népünknek megadtuk terjesztett balhiedelmekkel szemben azt a biztosítást, hogy az ő áldozatkészségét nem fogjuk és nem akarjuk tovább igénybevenni, mint ameddig és amenynyire azt védelmi czéljaink engedik, ami csak fokozhatja, ami csak megszilárdíthatja az ezen czélokon belül szükségkép kifejtendő erőfeszítésre való elszántságot és helytállási készséget, (Élénk helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) s kifelé is, amennyiben belekapcsoltuk ügyünket az emberiességnek szent ügyébe. Odanyújtottuk a békejobbot azoknak, akiknek eljárását én ez alkalommal bírálni nem akarom. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon. Hosszantartó meg-megujuló élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsobaloldalon.) Kovácsi Kálmán: Ez az előkelő. Gr. Apponyi Albert: Nem mintha nem volna nekem arra nézve teljesen kialakult és a t. ministerelnök ur által előadottakkal nagyban teljesen megegyező meggyőződésem, (Élénk helyeslés.) hanem azért, mert ezzel a békeajánlattal, hogy ugy mondjam, uj lapot fordítottunk a történelmi események könyvében, (Igaz! Ugy van!) uj felelősségek keletkezésének időpontját teremtettünk, (Ugy van!) amely uj felelősségek nehezebbek lesznek a régieknél is. (Igaz! Ugy van !) Mélyen tisztelt képviselőház! Ennél többet ez alkalommal a ház ezen oldaláról elmondani szükségesnek nem találok. Azok, akik ügyeinket vezetik, bármennyire nem viseltetünk irántuk különben politikai bizalommal és rokonszenvvel, midőn a nemzetnek életérdekeit képviselik, ameddig- azokat kellő mérséklettel, előrelátással képviselik, ebben a mi támogatásunkra minden politikai differenczia mellett is számithatnak (Élénk helyeslés.) és a támogatás kellő időben, ha bírálat alakjában is, meg fog nyilvánulni. Ennek ideje ebben a pillanatban még nem érkezett meg; most csak azt mondhatom, hogy a békeajánlat megtörténtét teljesen helyeslem és remélem, hogy annak konkrét tartalma meg fog felelni a szellemnek, amely az imént felolvasott jegyzékben megnyilvánul. (Általános, élénk helyeslés. Elénk taps a bal- és a szélsobaloldalon.) Elnök: Gróf Andrássy Gyula képviselő ur kivan szólni. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Andrássy Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az utolsó időkben, e súlyos időkben, legtöbbnyire kellemetlenül kellett a kormányt és cselekedeteit támadnom. Erre kötelezett meggyőződésein. Mai elhatározását azonban szivem egész erejével üdvözlöm, (Helyeslés.) mert helyesnek tartom, azt egy nagyon üdvös, nagyon okos cselekedetnek tartom. (Helyeslés.) Annál könnyebben mondhatom ezt, mert ez a meggyőződés nálam nem mai. Ebben eltérek igen t. barátomtól, gróf Apponyi Alberttől, aki azt mondta, hogy nem akar véleményt kifejezni afelett, vájjon volt-e időpont, amikor hasonló lépést lehetett volna megtenni. Nemcsak most, hanem a multakban is abban a meggyőződésben voltam, hogy volt ily idő. (Ugy van! a baloldalon.) Múlt őszszel, amikor legyőztük Szerbiát, amikor győzelmes hadaink végig vonultak az egész Balkánon, akkor én arra törekedtem, abban fáradoztam, hogy az illetékes tényezőket arra birjam rá, hogy a maihoz hasonló ünne-