Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-689

•104 689. országos ülés 1917 január 25-én, csütörtökön. adatokat tölt be most már a háború alatt és különösen milyen feladatok várnak rá a háború után, ha nézem szerepet az anya- és csecsemő­védelem terén, — majd később rá fogok térni arra, milyen rendkívül fontos szerepe van a tuberkulózis és a venereás betegségek megelőzése terén — ha látom azt, hogy pl. a lakásviszonyok terén is mennyire összefügg ez a kérdés a munkásbiztositás kérdésével: akkor azt -kell megállapítanom, hogy ennek a törvényhozásnak mindent el kell követnie abban az irányban, bogy ezt az intézményt erőssé, éppé és nagygyá tegye. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobál­oldálon.) Talán nem fogom untatni a t. házat, ha legelső sorban az anya- és csecsemővédelem kér­désével foglalkozom, annál is inkább, mert maga ez a munkásbiztositási törvény tulajdonképen alapja annak, hogy ez a kérdés ma. egyáltalában szóba kerülhet. Ma ez a munkásbiztositási tör­vény, az 1907. évi törvény az alap, amelyből kiindulva, később azután ez az anyasági bizto­sítás nagyobb mértékben megvalósítható lesz. Amikor az anya- és csecsemővédelem kér­désével foglalkozom, meg kell állapitanom, hogy itt tulajdonképen három momentumra kell a fősúlyt fektetnünk, még pedig az anya állapo­tára a szülés előtt, a szülés alatt és a szülés után. Ez az a három momentum, amelyet meg kell ragadnunk és amelybe a további teendőket bele kell kapcsolnunk. A szülés előtt nagy fon­tossága van — már Szterényi igen t. képviselő­társam is beszélt róla, de engedjék meg, hogy én is szóba hozzam — (Halljuk! Halljuk! bal­felöl.) annak a kérdésnek, hogy az az anya a terhesség utolsó idejében ne végezzen robotoló munkát, (ügy van! bal felöl.) Nagy szükség van arra, hogy legyen egy bizonyos spáczium az ő lebetegedése előtt, ami­kor az ő teste jühen és amikor jühenő állapot­ban hozza létre az ő magzatát. Ez nemcsak ä humanizmus kérdése, hanem bebizonyított, orvos­tudományiig megállapított tény az, hogy azok az anyák, akik az utolsó pillanatig dolgozva hozták létre gyermeküket, sokkal egészségtele­nebb gyermekeket hoztak napvilágra, (ügy van ! ügy van! balfelöl.) Megállapított tény az is, hogy nem a táplálás kevesbedóse vagy hiánya teszi ezt, hanem maga az a tény, hogy az az anya az utolsó perczig dolgozott. Ezáltal az a gyermek súlyban sokkal kisebb, koraszülés is gyakran bekövetkezik és az a kisebb gyermek már az életképesség szempontjából is nem olyan, mintha olyan anya szülné, aki az utolsó időket nem kénytelen robotoló munkával eltölteni. (ügy van! balfelöl.) Ez vonatkozik a szülés előtti állapotra. A szülés alatti állajiotban szüksége van annak az anyának mindazokra a szerekre és eszközökre, amelyek lehetővé teszik, hogy azt a gyermeket emberhez méltó módon hozza a világra. A hi­giéné szemjiontja ez legfőkép. A munkásbizto­sitó törvény 50. §-a e szempontból egészen ki­elégítő. Az megállapítja, hogy a biztosított tag kap gyermekágyi segélyt, gyógyszert, gyógyesz­közöket, tehát a szükséges ellátást. Már most ezen törvény szerint a biztosított nő is kapott; hanem a kérdés most az, és ez a kérés az igen tisztelt minister úrhoz, hogy necsak a biztosí­tott tagok kapjanak, hanem azoknak család­tagjai is, t. i. a feleség és a hozzátartozók. Mert amint az előadó ur rámutatott, az a szám, mely a biztosított női tagokból kerül ki, csekély. De ha számba vcszszük a biztosítottak családtag­jait is, akkor már sokkal nagyobb körzet része­síthető ezen támogatásban. Az előadó ur beszédének az a része, mely e kérdéssel foglalkozik, bennem azt a reményt kelti fel, hogy az igen tisztelt kereskedelemügyi kormány elhatározta magát s épen arra kéri a felhatalmazást, — legalább remélem — hogy eltérhessen a mai állapottól s ezen uj felhatal­mazás alapján módot és eszközt nyerjen arra, hogy a hozzátartozókat is segélyben részesít­hesse. Itt Budaj>esten a kerületi munkásbiztositó pénztár e kérdésekben egy ankétet tartott s itt például kitűnt, hogy annak a szegény asszonynak, amikor ő ott a szülésnek isteni, magasztos, szent pillanatában vajúdik, a leg­egyszerűbb és legtermészetesebb eszközök nin­csenek a birtokában. Nincs meg pl. a szüksé­ges szappan, nincs tiszta fehérnemű, amely arra­való volna, hogy dezinficziálhásson, hogy a ra­gályos körülmények elimináltassanak ebből az aktusból. Nagyfontosságú tehát a szülés alatt is ezen higiénikus szempontok megvalósítása, mert min­den oly gyermek, aki megfelelő higiénikus mó­don és állapotban jön a világra, sokkal élet­képesebb s e szempontból sokkal többet jelent, mint az, aki e tulajdonokkal nem bír. Már most fel kell említenem még a szülés utáni állapotot. (Halljuk! Halljuk!) Ugyebár a mai törvény szerint kap az a biztosított tag gyermekágyi segélyt hat hétre. Igen kérem a kereskedelemügyi minister urat, hogy itt ne maradjon meg a biztosított nőknél, hanem ter­jeszsze ki ezt a családtagokra is. Én minden további kitex'jesztést a legnagyobb örömmel vennék, de ha pl. ugy kontempláltatnék a se­gély, hogy mondjuk két héttel a szülés előtt ne kelljen az anyának munkába állnia, hat hétig a szülés után pedig gyermekágyi segélyt kapjon, akkor nagyjában eleget tennénk azon követelményeknek, melyek emberiségi és nem­zetgazdasági szempontból itt támaszthatók. Giesswein Sándor: Ez a minimum! Bródy Ernő: Nagyon helyesen jegyzi, meg t. képviselőtársam, hogy ez a minimum. Ámde, t. ház, még ez mind nem elegendő. Ma már, ha ezekről a kérdésekről van szó s ahol a szocziális érzék megnyilatkozik, a szoptatási segély kér­dése is előtérbe lép. Volt már alkalmam rá-

Next

/
Thumbnails
Contents