Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-687

322 687. országos ülés 1917 jól tudom, ami jó történt, az is nekem számit természetesen. De ha a knalieziónak hibákat vetnek szemére és akkor méltóztatik éjjen rám czélozni, hogy ime, itt vagyok én, hát teljesen vállalom azt, ami engem illet, de egyebekben, hogy én különleges aposztrofálásban részesüljek, azt, ugy hiszem, az én azóta való működésem és általában akkori működésem valóban egyáltalában nem érdemli meg. Ezek a tények feküsznek a t. ház előtt és én azt hiszem, hogy aki itél afölött, hogy én mikéjjen jártam el és mikép viselkedtem épen a t. túloldalnak különböző pártjaival szemben és a mostani t. alkotmánypárttal szemben is, amely azóta külön alakult, nekem, semmiféle szemrehányást tenni ezért nem fog. Ezt voltam bátor megjegyezni. (Helyeslés jobbfelől.) Rakovszky István ". Félreértett szavaim megmagyarázása ezimén kérek szót. Elnök : Eakovszky István képviselő ur félreértett szavai valódi értelmének megmagyarázása ezimén kér szót. Gondolom, méltóztatnak az engedélyt erre megadni. (Halljuk ! Halljuk !) Rakovszky István : T. képviselőház ! Én nem vádoltam illojalifással a t. képviselő urat, nem is a t. képviselő urat aposztrofáltam, hanem annak a kiváncsi t. képviselőtársának, aki a koaliczióról tőlem kért felvilágosítást, azt mondottam, minek olyan messze menni, mikor a legközelebbi szomszédságában ott ül Nagy Ferencz, aki résztvett a koaliczióban és aki szakember. Gr. Andrássy Gyula: Személyes kérdésben kérek szót ! Elnök : Gróf Andrássy Gyula képviselő ur személyes megtámadtatás visszautasítása ezimén kér szót. Gondolom, méltóztatnak az engedélyt megadni. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Andrássy Gyula: T. képviselőház ! Nekem talán kötelességem nyilatkozni, miután Nagy Ferencz t. képviselő ur reám hivatkozott. En abból, hogy valaki az akkori alkotmánypártot elhagyta és a munkapárthoz csatlakozott, szemrehányást természetesen nem csinálok ; nem csináltam soha, nem csinálok ma som. Áll az, hogy akkor azokat az urakat, azokat az akkori barátaimat, akik kérdezték, hogy mit csináljanak, arra utasítottam, hogy igenis lépjenek be, nem mintha én ezt máskülönben kívántam volna, de mindazokkal szeben, akik kérdezték, egyéni kötelességemnek tartottam ezt a választ adni, mert én akkor el voltam határozva arra, hogy hosszabb ideig aktív politikát nem csinálok, visszavonulok, tehát nem állott jogomban bárkit is arra ösztökélni, arra felkérni, hogy velem együtt az aktivitásból visszavonuljon. Ebben az értelemben adtam tanácsot és semmi más értelemben. Elnök: Szólásra feljegyezve többé senki sincs. Kérdem a t. házat: Kiván-e még valaki 7 január 23-án, kedden. a tárgyalás alatt levő javaslathoz hozzászólni'í (Nem!) Ha szólni többé senki sem kivan, az általános vitát bezárom. Tekintettel arra, hogy a napirend tárgyalására szánt idő letelőben van, a tanácskozást most megszakítom. Mielőtt napirendi javaslatomat megtenném, méltóztassék meghallgatni az inteFpellácziós-könyvet. (Halljuk ! Halljuk !) Szász Pál jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az interpellácziós-könyvbe a következő interpellácziók vannak bejegyezve : 1916 december 10. Ráth Endre, a vasúti forgalom biztosítása tárgyában a kereskedelemügyi ministerhez. Az interpelláczió elhalasztására kért és kapott engedélyt a ház deczember 13-án tartott ülésében ; 1916 deczember 16. Zlinszky István, az országgyűlés mellőzése a koronázásnál. Bejegyző képviselő az interpellácziót törölte ; 1916 deczember 20. Ábrahám Dezső, az ipari czikkek makszimálása tárgyában a kereskedelemügyi ministerhez ; 1917 január i. Óváry Ferencz, a Zsófia GyermekszanatÓTÍum közgyűlése megsemmisítése tárgyában a m. kir. belügyministerhez ; 1917 január 11. Gróf Apponyi Albert, a kereskedelmi szerződések felbontása és a közgazdasági kiegyezés tárgyában, a ministerelnök, a pénzügyi, kereskedelemügyi és földmivelésügyi minister urakhoz ; 1917 január 11. Lovászy Márton, áz Északamerikai Egyesült-Államok elnökének békeakeziója tárgyában a ministerein ökhöz ; január 11. Zlinszky István. országgyűlési képviselőknek hadseregszállitási ügyekben való közbenjárása tárgyában a ministerelnökhöz ; január 11. Csemez István, a burgonya összeírása és rekvirálásának sérelmei tárgyában a földmivelésügyi ministerhez ; január 20. Pető Sándor, a budapesti katonai parancsnoknak a legénységi állományú katonák kimaradását tiltó rendelete tárgyában a m. kir, honvédelmi mimsterhez ; január 22, Gróf Haller József, a napisajtóban országgyűlési képviselők ellen felhozott összeférhetlenségi ügyek tárgyában a m. kir. ministerelnök úrhoz. Elnök : Leszek bátor megtenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk ! Halljuk !) Tisztelettel javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, szerdán, 1917. évi január hó 24-én, délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki a mai napirend le nem tárgyalt pontjait, még pedig : első pontul a vasúti hadiadóról és a szállítási okiratok bélyegilletékének felemeléséről szóló törvényjavaslatot ; második pontul: a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1916. évi IV. törvényezikk kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot; harmadik pontul: a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének