Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-e

Az országgyűlés két házának 11, együttes ülése 1916 deczember hó 28-án, csütörtökön. 249 territoriális épségének, a magvar államhatalom teljességének. (Tetszés.) Érthető tehát hálás büszkeségem, hogy ezen, nemzeti emlékekben leggazdagabb, legdrágább kin­csünk és szimbólumunk őrévé lehettem. Szimbolikus őrévé ; mert hiszen, amint az utolsó félszázad tanu­sága mutatja, a magyar alkotmánynak igazi őre az volt, akinek homlokát diszitette Szent István koronája, (Elénk tetszés.) aki mindenkori utódai­nak jjéldakép megmutatta : miképen kell a koro­názási esküt hiven megtartani, mikéjjen kell alkot­mányosan uralkodni, miképen kell a magyar szent korona nimbusza felett őrködni, (Ugy van! Ugy van!) Minden jelből arra következtethetünk, hogy jogos azon reményünk, hogy a fenkölt példa köve­tésre talált és bizalommal tekinthetünk a jövő elé. (Éljenzés.) Magának a koronának, az országnak leghivebb őre az egész magyar nemzet. Ezen súlyos és meg­próbáltatásokban gazdag időkben a magyar nem­zet megmutatta, hogy miképen fogja fel ebbeli kötelességét, (Igaz! Ugy van !• Éljenzés.) meg­mutatta a nemzet, hogy a vitám et sanguinem történelmi igéje mily mélyen vésődött emlékeze­tébe, hogy a haza és király iránti szeretet ki­olthatatlan lánggal lobog hősi szivében ; meg­mutatta a nemzet, miképen kell a koronáért küz­deni, miképen tud annak minden egyes tagja, ha kell, a koronáért vérezni, a koronáért meghalni. (Ugy van! Éljenzés.) Es bár patakokban ömlött a drága hősi magyar vér és bár, mint kaszás előtt a rend, hullott hazánk ifjúsága, virága, de azért Isten segélyével és hála e hősi nemzetnek, szent István koronája Budán biztonságban van és ele­gendő annak megőrzésére két hü világi ur. (Ugy van ! Élénk tetszés.) És legyen továbbra is elegendő. Légy ezentúl is biztonságban, magyarok szent koronája, te egy ezredéves nemzet hódolatteljes tiszteletével és áhítatával körülrajongott nemzeti ereklye !. (Tet­szés.) Te láttad nemzetednek dicsőséges múltját, te láttad hosszú szenvedéseit, vajúdását, gyötrel­meit ; te látod ma is emberfeletti küzdelmét, de nem láttad soha kishitű osüggedését ! (Ugy van! Éljenzés.) A te sorsod a nemzet sorsa, a nemzet sorsa a tiéd. Létezésed s az érted való küzdhetés lelkesítse ezentúl is a harczban küzdőket, szent mivoltod segitsen és adjon kitartást e szörnyű élethalál­küzdelem sikeres befejezéséhez, fohászod hozza meg a mindenható Isten áldását. (Tetszés.) Magya­rok szent korona ja^ jósold meg nemzetednek jövő­jét. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps. A szónokot a kormány tagjai, a főrendek és képviselők üdvözlik.) Szász Károly, a képviselőház alelnöke: Miután az együttes ülésnek egyéb tárgya nincs, felkérem báró Radvánszky Albert főrendiházi jegyző nrat, hogy az ülés eme részéről felvett jegyzőkönyvet hitelesítés végett felolvasni szíveskedjék. B. Radvánszky Albert főrendiházi jegyző (olvassa a jegyzőkönyvet). Szász Károly,a képviselőház alelnöke: Van-e va­lakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyv ellen V Ha észrevétele senkinek sincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az országgyülésileg Í egybegyűlt főrendek és kéjDviselők együttes ülését bezárom. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXIII. KÖTET. 32

Next

/
Thumbnails
Contents