Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-679

679. ORSZÁGOS ÜLÉS 1916 deczember hó 16-án, szombaton, Szász Károly és Simontsits Elemér elnöklete alatt. Tárgyai : A koronázási hitlevelet szerkesztő országos küldöttség jelentésének ós vele kapcsolatban gr. Apponyi Albert és gr. Károlyi Mihály különvéleményeinek tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A Tcormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Sándor János, Teleszkg János, Balogh Jenő, b. Hazai Samu, b. Hurkángi János. Jankovich Béla, Hideghéthg Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 50 perezkor.) Szász Károly elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Vermes Zoltán jegyző ur, a javaslatok mellett fels~ó'alókat jegyzi Almi sy László jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Szepesházy Imre jegyző ur. Következik a napirend és pedig a koronázási hitlevelet szerkesztő országos küldöttség jelentése (írom. 1331), elsősorban a jelentés általános tárgyalása. A részletes tárgyalásra vonatkozólag m/;r most legyen szabad tájékoztatnom a házat, (Halljuk ! Halljuk !) hogy az általános tárgyalás befejezése után a koronázási hitlevél bevezető része, azután sorban külön az első, második, harmadik, negyedik és ötödik pont, azután a bef< jező része és végül az esküminta fog tárgyaltatni. (Helyeslés.) Polónyi Géza képviselő ur kivan szólni. Polónyi Géza: Csak, hogy uj félreértés ne legyen, kérdem, hogy az esküminta együtt tárgyaltatik az általános vitában, vagy ped:g külön ? Elnök: Együtt, ez lesz a legmegfelelőbb, miután szorosan összetartozik. Az általános vitában méltóztassék kiterjeszkedni ugy a hitlevélre, mint az eskümintára és a részletes tárgyalás során az eskü minta kép;zi az utolsó részt. Elsősorban az °]őadó untt illeti a szó. Illés József előadó ; T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) A magyar alkotmány fejlődésének eredeti, egészen jellegzetes jogi gondolatot tartalmazó intézménye a hitlevél. Századok jogi öntudatában formálódott azzá, amityennek ma látjuk. Az Európaszerte ismert választási szerződésből, a Wahlkapitulation-ból, a pactum conventumból: Habsburgházi uralkodóink alatt diploma inaugurale lett. A benne élő jogi gondolat az alkotmányos uralkodás ünnepélyes esküvel megerősített Ígérete. így lesz előfeltételévé a koronázásnak, amelylyel a király a nemzetben gyökerező s a nemzettel megosztott közhatalom gyakorlásának teljességéhez jut. (Ugy van ! jóbhfelől.) A hitlevél tartalma csakhamar megállapodik, a trónöröklési rend megállapításával határozott lesz, mintegy jogi szerkezetében kijegeczesedik. A hitlevél öt pontja III. Károly király uralkodásától kezdve adja meg az egésznek lényeges jogi tartalmát. A trónutódlás, a koronázás, az alkotmány, a függetlenség,- a törvények és a szokások, a területi épség megtartására vonatkozó első pont, a szent korona őrzésére vonatkozó második pont, az elvesztett területek visszaszerzéséről szóló harmadik pont, a szabad választási jog feléledését tartalmazó negyedik és végül az ötödik és utolsó ]3ont, amely az utódot kötelezi hasonló hitlevél kiállítására és annak esküvel való, megerősítésére : mindezek a pontok a maguk lényeges jogi szerkezetében és tartalmukkal ettől az időponttól fogva változatlanul fenmaradtak -úgyszólván kétszáz éven át. Vannak változások a hitlevelekben, — amelyek azonban, amit mindjárt szerencsés leszek röviden jellemezni, a hitlevél lényeges jogi konstrukezióját nem bontották meg, — amelyeknél a legfontosabbak az alkotmányváltozással állottak kapcsolatban. (Halljuk! Halljuk!) így pl. Mária Terézia királyról k hitlevele a negyedik pontban kibővült az 1723 :

1. és II. t.-cz.-ben megállapított női örökösödési jogra való hivatkozással. 1867-ben is szükséges volt a rendi jogoknak a 48-as nagy átalakulás következtében való megszűnéséből a következményeket levonni és az első p-ntból kihagyni az 1741: VIII. t.-cz.-re való hivatkozást. Ez a törvényezikk ugyanis a rendi j'goknak a világába való volt és ennek többé 1867 után helye nem lehetett a hitlevélben. Vannak más természetű változások is. Ilyen pl. az