Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.
Ülésnapok - 1910-678
116 678. országos ülés 1916 deczemher 15-én, pénteken. sen van megoldva ebben a király himnusz kérdése. Midőn utánozza az »Isten áldd meg a magyart* szövegét a következőképen : (HaMjuk! Bálijuk! olvassa.) »Isten áldd meg a királyt Jó szívvel, bölcs észszel; Vészben ha Hozzád kiált, Lásd el segítséggel! Balsors kerülje el őt. Védje meg hűségünk, Alkosson szépet és dicsőt, Atyánk legyen nékünk!« íme, t. ház, a magyar nemzetért és a királyért áldást esdő két versszak minő szeretettel, minő fenséges módon ölelkezik egymással. T. ház! Azért jelentettem be ezt az interpellácziómat sürgősnek, mert hiszen a közhivatalok és azok az intézmények, amelyelvben 0 felsége arczképe alkalmaztatni fog, már most igyekeznek beszerezni ezeket a képeket. Bécsi iparterményekkel látom elárasztva a, kirakatokat, amelyek sehogy sem felelnek meg a magyar király közjogi magas méltóságának. Intézkedni kell tehát, hogy most, midőn a beszerzés ideje elkövetkezik, az ezen czélra teljesen megfelelő képek hozzassanak forgalomba. A mi ennek a kérdésnek gyakorlati megoldását illeti, t. képviselőház, távol legyen tőlem az, hogy talán azt kívánjam, hogy szabjanak elő egy köteles formát. Oh nem ! A ministeriumoknak csak az legyen a kötelessége, hogy minden egyes ministerium az alatta álló hatóságokhoz intézzen körlevelet, amelyben felszólítja őket, hogy a király arczképét, ha megrendelik, legyenek a megrendelésnél figyelemmel arra, hogy 0 felsége az apostoli magyar király legfelsőbb méltóságának megfelelő külsőségekkel ábrázoltassák és alkalmaztassák az illető hivatalokban. Ha felszólalásomnak egyéb haszna nem lenne, az az előnye meg lesz legalább, hogy a hazai művészek, festők, szobrászok és rajzolók igyekezni fognak azon, hogy 0 felségének ezután megjelenendő arczképei oly formában és külsőségekkel hozassanak létre, amelyek, miként már gyakran mondottam, a legfelsőbb királyi méltóságoknak megfelelően és kellő formában állítsák a magyar ember szeme és szive elé. És hiszem azt, hogy az ő művészi lelkük megtalálja a formát arra is, hogy miként ábrázolják a magyar királynét, mert abból az aranymondásból kell kiindulnunk, hogyha a legelső magyar ember a király, akkor a királyné legyen a legelső magyar asszony. T. képviselőház! Ezek előrebocsátása után kérdésem egyszerűen a következő: »Szándékozik-e a kormány sürgősen intézkedni, hogy 0 felsége IY. Károly apostoli magyar királyunk, a törvényhozás és a ministeriumok termeiben, helyiségeiben, továbbá az állami, törvényhatósági, községi, egyházi, iskolai, bírói s egyéb összes közhivatalokban, magyar közjogi legfelsőbb méltóságának megfelelő formában ábrázoltassák s ezen arczképek a magyar királyt feltüntetve használtassanak ?« (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök: A ministerelnök ur kíván nyilatkozni. Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk/) Egyáltalán nem osztozhatom a t. képviselő urnak abban a felfogásában, mintha bárminő tekintetben is kifogás tárgyává lehetne tenni azt, hogy a magyar király tábornoki egyenruhában jelenik meg. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nemcsak hogy kifogásolni valót nem látok ebben, de mint dinasztikus érzésű magyar ember, egyenesen óhajtom és kívánom azt, hogy a magyar királyok, híven az összes magyai* királyok hagyományaihoz, a hadsereg élén álljanak, hogy érezzék magukban a legfelsőbb hadúr méltóságát is, amely az én nézetem szerint a magyar király méltóságával elválhatatlanul össze van forrva. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) T. ház! A magyar király a koronázáson is tábornoki ruhában jelenik meg, és megvallom, nem is óhajtanám, hogy a magyar király a maga katonai méltóságát bármilyen alkalommal is levetkezze. Ellenkezőleg, abban a tényben, hogy a magyar király egyúttal állandóan mint a legfőbb hadúr is jelenik meg, a magyar államnak és a hadseregnek egybeforradását látom reprezentálva, ami egyenesen magyar nemzeti érdek. (Ügy van ! Tetszés a jobboldalon.) Ennek folytán természetesen semmiféle oly intézkedést tenni nem szándékozom, amely korlátokat állítana fel e tekintetben 0 felsége képének beszerzését illetőleg. Amint magától értődik, szükséges, hogy 0 felségének és a felséges királyi párnak oly képei legyenek, amelyekben a szöveg a magyar közjog szempontjából teljesen kifogástalan, vagy mondjuk: a szöveg ós a kép, mert természetesen osztrák császári koronával megjelenő kép nem lenne alkalmas arra, hogy magyar hivatalokban alkalmaztassák. (Úgy van ! a jobboldalon.) Ez tulajdonképen válaszom a, t. képviselő ur interpellácziójára. De nem hagyhatom szó nélkül, — bármennyire visszatetsző legyen nekem e pillanatban erről beszélnem — a t. képviselő ur indokoló -beszédének a himnuszra vonatkozó részét. En azt hiszem, ha körülnéz a t. képviselő ur maga körül, talán látni fogja, hogy beszédének ez a része ott mily érzést váltott ki. (Félkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon : Pártértekezlet van!) Hantos Elemér: Megindító hatása volt! Gr. Tisza István ministerelnök: Sajnálom, ha tévedés. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Tévedés!) De ha tévedés is, bátor vagyok annak a nézetemnek adni kifejezést,
