Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-678

678. országos ülés 1916 deczember 15-én, pénteken. 113 tését a kérvények XXI. sorjegyzékében foglalt feliratokra és kérvényekre vonatkozólag.. Kérem a t. házat, méltóztassék a jelentés kinyomatása, szétosztása és annak idején leendő napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A beadott bizottsági jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napirendre tűzése iránt annak idején a napirendi indítvány során fog a t. ház határozni. Leszek bátor javaslatomat megtenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) Tisztelettel javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, szombaton, 1916. év deczember hó 16-án délelőtt tiz órakor tartsa és annak napirendjére a koronázási hitlevél-szerkesztő országos küldöttség jelentését tűzze ki kapcsolatban a beadott különvéleményekkel. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Élénk felkiáltásolt: Igen!) Polónyi Géza: T. ház! . . . Elnök: Pclónyi Géza képviselő ur kivan szólni. Polónyi Géza: T. képviselőház! Talán felesleges is előrebocsátanom, hogy abszolúte távol áll tőlem is és elvtársaimtól is az a szándék, hogy mi a hitlevél letárgyalását bármikép is akadályozni vagy búzni akarnók. Azonban nekem mégis van egy felvilágosítás iránti tiszteletteljes kérésem és azt hiszem, hogyha ezt a felvilágosítást megnyerem, ez közre fog hatni abban, hogy a hitlevéljavaslat letárgyalása lehető legyen további akadályok nélkül. En azt hiszem, hogy az alkotmánytörténelem szempontjából alig van fontosabb okmány, mint ez a koronázási hitlevél. Ha belenyugszunk abba, hogy ez már napirendre tűzessék, mielőtt még kinyomatott volna, hát ez tisztán lojalitási indokok által vezérelt elhatározás. Mégis kérnem kell azonban a t. elnök urat, hogy ennek kiosztása iránt ne csak ugy méltóztassék intézkedni, hogy a pártköröknek tessék elküldeni ezt a jelentést, illetőleg a tervezetet, hanem azoknak a képviselőknek is, akik pártkörön kívül állanak. De nem ezért szólaltam fel, hanem azért, mert sajnálattal nélkülözöm a hitlevéltervezettel kapcsolatosan az esküminta előterjesztését. Ez a két okmány históriailag is, közjogilag is összefüggő két okirat. Nem ok nélkül szólalok fel és nagyon kérem a t. ministerelnök urat, hogy objektív fejtegetéseimet olyan szándékúnak méltóztassék venni, hogy kontribuálni szeretnék ahhoz, hogy ez a kényes kérdés akadálytalanul intéztessék el. Azt olvasom a hitlevél-tervezetben, hogy az I. Ferdinánd által letett eskü szövege alapján lenne a királyi eskü a hitlevélre leteendő. Bocsánatot kérek, ez a hivatkozás egyenesen közjogellenes és beleütközik a históriába. A dolog röviden ugy áll, hogy az 1723. évi törvényhozás, az örökösödési törvényhozás, amelynek alapján KÉPVH. NAPLÓ. 1910—-1915. XXXIII, KÖTET. az egész hitlevél készült, LTI. czikkében nem az I. Ferdinánd által letett eskü letételét írja elő, hanem — amint erről rögtön meggyőződést lehet szerezni a Corpus juris-ból, — az 1723 :III. t.-cz. és az 1715: I. t.-cz.-ben foglalt Károly-féle eskünek a letételét irja elő. A tényállás az, hogy az 1715-iki eskü nem egyezik a Ferdinánd által letett esküvel és a két eskü együtt nem egyezik a Ferencz József 0 felsége által 1867-ben letett eskü szövegével. Talán nem szükséges, hogy a részletekbe belebocsátkozzam, de példának okáért felemlítem, ami nagyon is összefügg a hitlevél kérdésével, hogy az u. n. revizionális záradékra való utalás és a törvényes magyarázat kérdésére vonatkozó passzus, ami benne van a hitlevélben, a Ferencz József-féle esküből — amely a Ferdinándéhoz simult inkább — kimaradt, helyesebben szólva, kihagyatott. En nem vagyok tisztában azzal sem, hogy az esküt IV. Károly fogja-e letenni, vagy I. Károly. Nem folytatom a részletezést, mert nem akarok érdemleges vitát. Csak indokolni kívántam azt, hogy nemcsak jogunk, de kötelességünk is, ha komolyan le akarjuk tárgyalni a hitlevelet, ismerni annak az eskünek a szövegét, amelyet a Felség a hitlevélre le fog tenni. En nem tudom, nem volna-e lehetséges, hogy a bizottság az eskümintát is előterjeszsze. Én abba is belenyugszom, ha ezt az eskümintát nem a regnikoláris bizottság fogja előterjeszteni — amelyre vonatkozólag az érdemleges tárgya lásnál úgyis megvan a magam álláspontja, — hanem, ha az előadó ur terjeszti elő. De meggyőződésem szerint a nélkül, hogy az esküminta előttünk lenne, helytelen dolog volna a hitlevéltervezetet tárgyalni; ezzel egy olyan preczedenst alkotnánk, amelynek megalkotására abszolúte semmi szükség nincs. Az én tiszteletteljes kívánságom és kérésem tehát az, hogy gondoskodjék a t. ministerelnök ur, hogy ez az esküminta a holnapi tárgyalás megkezdése előtt, vagy legalább is annak folyamán rendelkezésre álljon a képviselőháznak. Kérném a t. ministerelnök urat, ha megnyugtatna bennünket az iránt, hogy miért nem terjesztetett elő ez az eskü. Elnök: A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! A regnikoláris bizottság nemcsak a hitlevelet, hanem az eskümintát is megállapította, (Ugy van! jobbról.) és az esküminta szövege is csatolva van a bizottsági jelentéshez. (Ugy van! Derültség jobbról.) Polónyi Géza: Azt nem jelentette az előadó ur! Illés József előadó: Nem is kell! (Ugy van! jobbról.) Gr. Tisza István ministerelnök: Hiszen az hozzátartozik! (Élénk derültség a jobboldalon.) Polónyi Géza: Bocsánatot kérek, erről eddig nem tudtunk. (Derültség jobbról.) 15