Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.
Ülésnapok - 1910-677
677. országos ülés 1916 deczember lá-én, csütörtökön. 111 mondjam — elvi részét, mert az igen t. ministerelnök ur egy magábanvéve helyes tételnek határait annyira kiterjeszti, hogy ebben a kiterjesztésben azután megszűnik helyes tétel lenni. Ö t. i. azt mondja : a dolog természetéből folyik, hogy minden kormány más kormánynyal függőben levő kérdések tárgyalására nézve nem nyilatkozhatik érdemlegesen, nem nyilatkozhatik a tárgyalások részleteiről és minden- attól függ, vájjon a parlament többsége alkalmasnak tartja-e őt a tárgyalások vitelére, igen vagy nem. Ha nem, akkor megvannak ennek a maga konzekvencziái, ha igen, akkor halad a kormány a maga utján anélkül, hogy bővebb felvilágosításokat adni köteles volna. Én nem fogadhatom el ezt annak a viszon}'nak helyes definicziójakép, amely a kormány és az azt támogató többség, illetőleg a parlament közt fennáll, mert ez azután a bizalmi szavazaton alapult diktatúrát jelenti, ez pedig mégsem a parlamentarizmusnak természete. (Ugy van ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A parlamentarizmusnak természetéhez az is tartozik, hogy a kormány álláspontjai diszkusszió, bírálat tárgyát képezhessék, hogy azokról lehssen pro és kontra érvelni, hogy ezeknek az érveléseknek alapján esetleg átalakuljanak a többségek. A parlamenti kormány helyzete, nem egy egyszer megalakult többség által reáruházott diktatúrának helyzete, hanem egy saját intenezióinak folytonos evidencziában tartása és azok megvitatása alapján kialakuló többség döntése. (Ugy van! báljelöl.) Engem — őszintén szólva — nem lep meg a ministerelnök urnak mai válasza, mert nagyon el lehettem rá készülve; miután tegnap is azt mondta, hogy a kormány álláspontja nem változott, tehát nem változott abban sem, hogy a parlamentet nem kivan ja tájékoztatni. Én nem kivántam tájékozást olyan részletekre nézve, amelyek nagyon természetesen mindaddig, mig tárgyalások folynak, diszkréczió tárgyát képezik. Én csak bizonyos határvonalaknak megjelölését kértem, t. i. azoknak a bizonyos határvonalaknak megjelölését, amelyek közt mozog a kormánynak kiegyezési politikája, amelyeket átlépni nem hajlandó, t. i. a hosszú lejárat, az ezen országgyűléssel való végleges rendezés, a 14. §. alapján való elfogadás Ausztriában. Arra kivántam megnyugvást, hogy ezek a határvonalak nem fognak átlépetni, hogy ezeken a határvonalokon belül miképen véli rendezni a kormány a részleteket, arranézve nem is kivántam felH itelesitették : Siegescu József s. k. naplóbirálá'bi; világosítást. Ezen határvonalak megjelölése újból elmaradt, ugy hogy e tekintetben ma sem látunk tisztán. Én interpellácziómnak egyik czélját nem értem el, de másik czélját elértem. Ez a másik czél az volt, hogy erről az oldalról újból fejezzük ki leghatározottabb tiltakozásunkat (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) az országnak minden olyan megkötöttsége ellen, amely egy erre mandátummal nem biró országgyűlésnek határozata folytán prejudikál a magyar nemzet szabad elhatározásának, közgazdasági ügyeinek elrendezése tárgyában. Az ez ellen való tiltakozás, minden ilyen megoldás ellen a leghatározottabb küzdelemnek bejelentése : ez volt interpelláczióm megtételének egyik czélja, s ezt elértem. Különben a ministerelnök ur válaszát tudomásul nem veszem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A ministerelnök ur újból nyilatkozni kivan. Gr. Tisza István ministerelnök : T. ház! Csak két szó elmondására kérem a t. ház türelmét. (Halljuk ! Halljuk !) Mert némileg helyre kell igazitanom az igen t. képviselő ur által számba adott azt a kijelentést, mintha én azt mondtam volna, hogy függőben levő tárgyalások felől a kormány soha semmi felvilágosítást ne adjon. Ez csakugyan a diktatúra álláspontja lenne, amelyet én egyáltalán nem teszek magamévá. Én csak azt mondtam, •— s ehhez kénytelen vagyok ragaszkodni — hogy ilyen természetű ügyeknél a felelős helyzetben levő kormányférfiaknak joga és kötelessége meghatározni azt, hogy mikor mennyi felvilágosítást adnak. (Helyeslés jobb felől.) Polónyi Géza : Ez ugyanaz ! Elnök : Kivan az interpelláló képviselő ur a szólás jogával élni ? Ha nem, miután vitának helye nincs, felteszem a kérdést, tudomásul veszi-e a t. ház a ministerelnök urnak gróf Apponyi Albert képviselő ur interpelláczi ójára adott válaszát: igen, vagy nem ? (Igen ! Nem I) Kérem azokat, a kik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség, a ház a választ tudomásul vette. Méltóztassék meghallgatni a mai ülés jegyzőkönyvét. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a jegyzőkönyvet). Elnök : Van valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen ? Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki s az ülést bezárom. (Ás ülés végződik d. e. 11 óra 35 percekor.) Lónyai} Géza s. k. ági tagok.
