Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.
Ülésnapok - 1910-667
667. ORSZÁGOS ÜLÉS 1916 szeptember 27-én, szerdán, Beöthy Pál, Simontsits Elemér és Szász Károly elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A habom esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről beadott ötödik ministerelnöki jelentés tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A kereskedelemügyi minister válasza a kormány, illetőleg saját nevében gr. Esterházy Móricz által a hadimunka díjazása és a hadi koníekcziós munka minimális díjazása tárgyában beadott interpellácziókra. — Polónyi Géza interpellácziója és a belügyminister válasza a székesfőváros gazdálkodása; Barabás Béla interpellácziója és a honvédelmi minister válasza az ötvenedik életévét betöltött népfölkolőknek a hadsereg kötelékéből leendő elbocsátása; Sümegi Vilmos interpellácziója és a vallás- és közoktatásügyi minister válasza az erdélyrészi menekültek gyermekeinek iskoláztatása; végre Nagy Vincze interpellácziója a ministerelnökhöz és a honvédelmi ministerhez és a ministerelnök válasza néhány katonai kérdés tárgyában. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Sándor János, Teleszky János, Balogh Jenő, b. Hazai Samu, b. Harkányi János, Jankovich Béla, b. Ghillámj Imre, b. Roszner Ervin, Hideghélhy Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 40 pereskor.) Beöthy Pál elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Pál Alfréd, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Kostyál Miklós, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Almásy László jegyző ur. Felhatalmazást kérek a t. háztól arra, hogy Ő felsége előtt október 4-iki legmagasabb névünnepe alkalmából a képviselőház hódolatteljes üdv- és szerenesekivánatait a szokott alkotmányos utón tolmácsolhassam. (Helyeslés.) A ház a kért felhatalmazást megadja. Következik a napirend : a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről a ministerelnök ötödik jelentése (írom. 1269, 1322) feletti vita folytatása. Szólásra következik ? Almássy László jegyző: gróf Károlyi Mihály ! Gr. Károlyi Mihály : T. ház ! (Halijuk/ Halljuk !) Hogy a háború milyen eredményiivel fog végződni, hogy a háborút hogyan fogjuk végigküzdhetni, az nem egyedül attól függ, hogy fegyveres erőnk mire lesz képes, hogy fegyverben álló hadseregünk meg tudja-e verni az ellenséget, hanem nagyrészt függ attól, hogy az országnak és a központi hatalmaknak meglesz-e a kellő élelmiszerük, amelylyel polgáraikat el tudják látni. (Ugy van ! balfelől.) A központi hatalmak helyzete, legyünk ezzel tisztában, ugyanaz, mint egy körülzárt váré; (Ugy van/ balfelől.) ugyanaz nagyban, mint amilyen kicsiben pl. Przemysl körülzárt várnak a helyzete volt és természetes, hogy ennek folytán a legfontosabb az, hogy e körülzárt központi hatalmaknak meg van-e a kellő élelmiszerük, tudják-e a kellő mennyiséget termelni és czélszerűen, okszerűen, arányosan elosztani polgáraik között. (Igaz / Ugy van / balfelől). A központi hatalmak államai közül Kémetország és Ausztria mezőgazdasági terményekben bevitelre szorulnak. Magyarország e téren kiviteli állam és igy súlya, jelentősége a központi hatalmak között a világháborúban óriási mértékben növekedett. (Igaz / Ugy van / balfelől.) Magyarország a központi hatalmaknak jóformán éléskamrája és ez teszi fontossá, hogy nemcsak saját szempontunkból, de szövetségestársaink érdekében is minden lehetőt elkövessünk, hogy a termelést a makszimumra fokozhassuk és hogy a lehető legjobban, legczélszerübben oszszuk be a fogyasztást és a lehető legarányosabban teljesítsük a ráczió felosztását. (Élénk helyeslés balfelől.) De noha mi vagyunk a központi hatalmak éléskamrája, mi volnánk hivatva arra, hogy kivitelünkkel, részben legalább, ellássuk szomszédainkat is, azt látjuk, hogy e nagy feladatnak kormányunk megfelelni képtelen. (Ugy van! balfelől.) Világosan bizonyíthatja ezt az a körülmény, hogy Németországban, ahol, mondom, sokkal nehezebb a
