Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.
Ülésnapok - 1910-666
666. országos ülés 1916 s. hogy a földmivelésügyi minister ur elszólta magát, hogy valami ilyen dolgot akarnak csinálni, megjelentek a különböző érdekeltségek sajtóharsonái, amelyek közül egyik a közérdckeltségnek besúgja ezt a nevet, a másik azt a nevet és mindegyik igyekszik az élelmezési diktátor poziczióját a maga érdekeltségének emberével betölteni. Ott settenkednek a nagy bankok az élelmezési diktátor bölcsőjénél és a gyerekszobában, amelyben az meg fog születni, be akarják vinni a maguk trójai falovát. Az olvassuk, hogy közellátási tanácsot akarnak csinálni az élelmezési diktátor informálására ! Ez gúny, t. képviselőház, egy sokat szenvedő nemzet nyomoruságával szemben, egy gazdasági rendezetlenségben sínylődő nemzettel szemben, ha ezek a nagybankok, akik a tulajdonképeni okai ennek a gazdasági anarchiának, most megint az élelmezési diktátor szerepét akarják kisajátítani. Ez annyit jelent, mint kutyára bízni a hájat. (Igazi Ugy van! balfelöl.) Nem arra van szükség az eddig szerzett szomorú tapasztalat alapján, hogy valamelyik bank titkos memoranduma alapján oldják meg a kérdést, hanem arra van szükségünk, hogy intézményes garancziát kapjunk arról, hogy minden rendű és rangú uzsora, gyakorolja azt gyáros, kereskedő vagy földbirtokos, gyökerében legyen eltaposva és hogy a nép megélhetési elsőrendű életszükségletei feltétlenül biztosíttassanak. (Helyeslés balfelöl.) Nem lehet ezt a kérdést ezzel a kormánynyal megoldani azért, mert ennek a kormánynak erre nincs ereje, mivel ez a többség, amely a kormány háta megett áll, nem reprezentálja az egész nemzetet és igy nem rendelkezhetik azzal az erkölcsi sulylyal, amelyen az egész nemzet áll. Itt a felelősség lehet parlamentáris dikczió, az igazi felelősség azonban önökkel szemben nem tud érvényesülni. Az én véleményem szerint nem is lesz ez ebben az országban máskép mindaddig, mig a parlament többsége és az egész parlament nem fog függeni az egész néptől. Itt rettenetes nagy szakadék van a nép és a törvényhozás között, a választásoknál nem a népakarat, hanem alkohol és mindenféle finánczbefolyások érvényesülnek. (Igaz ! Ugy van! balfelöl.) Természetes, hogy a kormányzatban, a gazdasági intézkedésekben ennek a beteg választásnak beteg következményei mutatkoznak. Ez a kormányzat, amely tulajdonképen a Wertheimszekrényben született, Wertheim- szekrényekkel szemben nem tudhat erélyesen feltépni, mert létének gyökereit vágná el. Ha tehát semmi másért nem kellene nekünk alkotmányunkat szélesebb bázisokra felépíteni, azért az egyért szükséges lenne ezt megcsinálni, mert a háború fmancziális terheit csak egy népparlament fogja tudni megteremteni és igazságosan és a szocziális követelményeknek megfelelően felosztani. (Helyeslés balfelöl.) zeptember 26-án, kedden. 379 Nekünk ettől a követeléstől nem lehet tágítani. Mindenféle gazdasági szocziális, közjogi, kulturális politikának lépcsőjénél ott áll a mi követelésünk: tessék alkotmányos életünknek igazi tartalmat -adni. Ha meg szabad határozni, hogy mennyi zsirt szabad fogyasztani, vagy mennyi vért kell feláldozni, hány gyermeket kell a hadseregnek odaadni, ha meg szabad határozni, hogy forditsák vissza az óra mutatóját, ha meg szabad határozni e hadimunkát, akkor jogokban is be kell hozni a kommunizmust és jogok részesévé kell tenni mindenkit, akitől az áldozatok makszimumát követeljük. (Helyeslés balfelöl.) Mert ma a legszegényebb néptől követeljük a legnagyobb önzetlenséget és a legszegényebb néppel szemben vagyunk a legridegebb elutasitó állásponton akár szoeziálpolitikai követelésekkel jöjjön, akár állampolgári egyenjogúsítását követelje, akár a maga nemzeti élete erkölcsi követelményeinek megvalósítását az államéletben. (Igaz! Ugy van! balfelöl,) Sokan féltek a háború előtt a választói reformtól, egy igazságos, becsületes népparlament törvényhozásától. Sohasem osztoztam azok véleményében, akik Magyarország polgáraitól féltették a történelmi Magyarországot és a magyar nemzetet. Ez a háború fényesen megmutatta, hogy állampolgáraink túlnyomó többsége, jóformán teljessége, a legnagyobb áldozatot meghozta és hűségéről a legfényesebb tanúbizonyságot állította ki. Ettől a néptől mi ne féltsük ezt a hazát. Ennek a népnek ma már joga van ahhoz, hogy nem doktrínák alapján, de vérével megváltott' jussát követelje, hogy necsak a háborúban mint katona vehessen részt az ország sorsának intézésében, hanem akkor is, amikor a békés polgári életben egy szavazattal lehet hozzájárulni a nemzet sorsának intézéséhez. (Helyeslés bal felöl.) Önök csak azért nem akarják megadni a népnek ezt a legelemibb jogát, amelyet mi követelünk, hogy t. i. aki jó volt katonának, legyen jó szavazónak is, mert a saját maguk társadalmi többségi uralmát, a maguk pártérdekét féltik. Félre a pártérdekkel, amelynek nincs semmiféle létjogosultsága semmiféle politikai pártnak, amely annyira összeütközésbe jön a nemzet egyetemének érdekeivel. Addig is, a mig az egész nép szóhoz juthat Magyarország alkotmányos harczában, addig is, a mig azok, akik a világ minden csataterén dicsőségesen hordozzák a magyar fegyvereket és szivükben a magyar zászlókat, visszatérnek és akaratukkal győzelemre segitik szocziális és nemzeti elveket, nekünk is segitenünk kell azáltal, hogy a világháború krízisének 'idején a nemzet kormányzatát olyan y kezekbe tegyük le, ahol az méltóképen van. Én egyéni megbántások nélkül a legnagyobb aggodalommal látom, hogy az a kabinet, amely talán békeidőben megfelel egy párt érdekeltségének, amely talán alkalmas volt arra, hogy 48*
