Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.
Ülésnapok - 1910-666
666. országos ülés 1916 hogy öreg emberek a fronton harczolnak, azalatt pedig fiatalabb emberek nélkülözhetetlennek nyilvánítva végzik azokat a dolgokat, amelyek voltaképen az öregebb emberek által volnának végezhetők. Ezek a nélkülözhetetlenségek teremnek olyan módon, oly kiszámíthatatlanul, hogy igazán a rendszerbe bele sem lehet látni. A gazdasági nélkülözhetetlenség kérdésének megítélése rá van bízva olyan faktorokra, amelyek eminenter politikai faktorok, az önkormányzati elemek félre vannak tolva és a főispánok kezelik a kérdést. Lehetetlenség, hogy ez megfeleljen az igazi érdekeknek és a czélnak. Ha ilyen eljárást honosítanak meg, akkor azt kívánjuk, hogy a t. kormány a felmentésekről részletes jelentést terjeszszen a ház elé, mert csak akkor leszünk abban a helyzetben, hogy lássuk, miképen történnek a felmentések, milyenek az irányadó elvek, amelyek ma homályban vannak előttünk, hiszen olyan áttöréseket szenvednek, amelyeket megérteni alig tudunk. Alakulnak manapság olyan vállalatok és intézmények, melyeknek voltaképen talán az a czélja is, hogy bizonyos ilyen eredményeket érjenek el, anyagi áldozatokat is hoznak azért, hogy belekerüljenek olyan intézményekbe, melyekkel a mentességet elérik. A gazdasági harcz feltétlenül annyira fontos, mint az, amelyet a fronton kell megvívni, de az erőket ugy kell megválasztani, hogy mindenhová a megfelelő erő kerüljön. Ennek a czélnak elérésére a kormány rendeleteiben támpontot nem találok, még kevésbbé a rendeletek végrehajtásában. (Ugy van! baljelől') Még egy kérdés van, amelyre hivatkoznom kell. Nem látok semmiféle olyan intézkedést, — amit erről az oldalról már régen sürgetek •— mely arra irányulna, hogy azok, kik a fronton küzdenek, kik tehát kétségtelenül részesei ennek az államhatalomnak, mert hiszen a hatalmat ők maguk képviselik, ennek a hatalomnak ők a megvalósítói, hogy mikor hazatérnek arról a frontról, ennek a hatalomnak itt benn a békés munkában is részesei legyenek. Ez pedig a választójognak a kérdése. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A választójogot megalkotta ez a ház akképen, hogy ez az intézmény talán senkinek ebben a házban nem tetszett. Csináltak egy torzszülöttet, mely senkinek a tetszését nem. nyerte meg, mely nem is alkalmas arra, hogy' az ország valódi közvéleményét valaha is kifejezhesse. Ily körülmények között azt vártuk volna, hogy mikor azok, kiket kirekesztettek a. jogból, kik a jognak megvédését most fegyverrel gyakorolják kint a fronton az ellenséggel szemben, hazaérnek, azokat várja itt ne az a jutalom, hanem az a megérdemelt eljárás, amely nekik megadja a politikai jogot. Ma is csak ugy akarunk kormányozni, mint a régi világban azzal az abszolutizmussal, mely lehetett egyenes, lehetett burkolt, de mely mindenesetre kizárja a néptömegeket azokból a jogokból, mely jogokat nekik élvezniök kellene. Talán elérhetnénk mi is oda, ahova elért néhai szeptember 26-án, kedden. 347 boldogult Ferencz császár, mikor Napóleon idejében Napóleon seregei elől Pozsonyba volt kénytelen menekülni. Akkor Ferencz császár belátott a helyzetbe, belátott azokba a kerekekbe, melyek irányítják az állam gépezetét és azt mondta az ő pénzügyministerének, gróf Zichynek: Jetzt heisst es, liber Zichy, leise auftreten; die Völker sind jetzt auch etwas. Mi is mondhatjuk talán, hogy a nép is valami. A háború kimutatta, hogy a nép is valami és ha a nép nem volná, akkor meginognának a trónok, meginognának azoknak a vezetőknek a pozicziói, akik nép nélkül nem tudnák az országot kormányozni.. Ezt a népet nem szabad felhasználni, mint éltéktelen tömeget a belpolitikában, ellenben mint értékeset akkor, mikor az ország határait az ellenség ellen védeni kell. Gondoskodni kell arról, hogy ennek a népnek hozzátartozói itthon a háború alatt kellő ellátásban részesüljenek ; (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) gondoskodni kell arról, hogy azoknak hozzátartozói, akik elestek, akik megnyomorodtak, nemcsak a társadalom, de az állam által is a jövőben megfelelőleg kezeltessenek, hogy reájuk is kiterjedjen az államnak szerető keze, amelynek presztízséért, fennállásáért életüket, testi épségüket koczkáztatták és feláldozták. (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Várni kell őket azzal a szeretettel, mely ezen kipróbált elemnek megadja azt a jogot, hogy mikor vérét áldozza, akkor a politikai életben is megkapja a maga döntő szavát, hogy végre mondhassuk azt, hogy a nép is valami. A jelentést nem veszem tudomásul. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldálon.) Elnök : Szólásra ki következik ? Kostyál Miklós jegyző: Jackó Pál! Jackó Pál : T. ház ! A múlt héten egy nagy közjogi Elnök: Tévesen történt a felszólítás, Grátz Gusztáv képviselő ur következik szólásra. (Felkiáltások bal/elől: Megkezdte már beszédét!) Grátz Gusztáv : T. ház ! (Halljuk ! Halljuk ! jobbjclől.) Mikor a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételére vonatkozó kormányjelentéshez szót kérek, erős elhatározásom, hogy a háború által felvetett gazdasági kérdéseket és az ezekre vonatkozó kormányintézkedéseket egyedül és kizárólag abból a főfontosságu és egyedül döntő szempontból tárgyaljam, miként kell berendezkednünk, hogy a háború mindnyájunk által teljes bizalommal várt győzelmes befejezésének a gazdasági téren nehézségei fel ne merülhessenek. Ama nagy és véres epopejának, melynek két év óta aktiv résztvevői vagyunk, óriási méretei mellett eltörpül minden más esemény, mely az emberiség történetében eddig előfordult. Ezek az óriási méretek a háború által fölvetett gazdasági problémák terén is mutatkoznak. Régebben is igen gyakori eset volt az, hogy valamely ostrom alá került várban gazdasági _ ntézkedésektől függött a vár sorsa, hogy a készi44*
