Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.
Ülésnapok - 1910-665
665. ORSZÁGOS ÜLÉS 1916 szeptember hó 21-én, csütörtökön, Beöthy Pál, Simontsits Elemér és Szász Károly elnöklete alatt. Tárgyai : A gr. Andrássy Gyula által a delegáczió összehívása és a gr. Apponyi Albert által az 1867. évi XII. t.-cz. 39. §-ának módosítása tárgyában beadott indítványok együttes tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannalc: gr. Tisza István, Sándor János, Teleszky János, Balogh Jenő, b. Harkányi János, Jankovich Béla, b. Ghillány Imre, Hideghéthy Imre. (Az ülés kezdődik cl. e. 10 óra 35 perczkor.) Beöthy Pál elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Hoványi Géza jegyző ur ; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Pál Alfréd, a javaslatok ellen felszólalókat Szőj ka Kálmán jegyző ur. Következik a napirend : gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert tisztelt képviselő urak indítványai (írom. 1320, 1321) feletti vita folytatása. Szólásra fel jegyezve senki sincs. Kivan még valaki szólni 1 (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Amidőn felszólalok, hogy a vita folyamán elmondott fontosabb kérdésekre reflektáljak, igyekezni fogok felszólalásomat lehetőleg a napirenden levő tárgygyal szoros kapcsolatban álló főkérdésekre szorítani és épen azért nem terjeszkedhetem ki mindazokra a legkülönbözőbb természetű kérdésekre, amelyeket a vita során felszólalt képviselő uraktól hallottunk. Méltóztassanak nekem megengedni, hogy mindazokra nézve, amik a hadsereg viszonyaira nézve elmondattak, egészen röviden egyet konstatáljak. (Halljuk ! Halljuk !) T. ház ! Ne felejtsük el, hogy a háború kitörése óta a mi hadseregünk hősies és sikeres küzdelmet vivott óriási túlerővel szemben. Ha most előtérbe állitunk egyes eseményeket, egyes kedvezőtlen momentumokat, ne engedjük ezáltal eltorzittatni ezt a képet, amely a maga egészében minden tekintetben csak felemelő. (Helyeslés.) Annak a sok kiontott vérnek, amely e háborúnak hősies küzdelmeiben kifolyt, egyik gyümölcse kell az is hogy legyen, hogy bent az országban és bent a monarchia mindkét államában és kint a monarchia határain kivül tündöklően ott álljon az a lélekemelő tény, hogy a nagy megpróbáltatásnak, a nagy élet-halálharcznak nem pillanataiban, hanem esztendei alatt a monarchia az életképességnek, az erőnek, a fiatal energiának senkitől nem sejtett bizonyítékait szolgáltatta. (Elénk helyeslés.) T. ház ! Ezek után én nem is megyek bele azoknak az egyes részletkérdéseknek a taglalásába, amelyeket egyik-másik képviselő ur felhozott. Egyszerűen konstatálom, hogy ebben az irányban a legjobb akarat mellett is nagyon sok tévedés csúszott be az előadásokba : hamis általánosítása egyes kivételes jelenségeknek, kelleténél nagyobb kiélezése egyes megtörtént dolgoknak, ami mindig csak hozzájárulhat annak a képnek eltorzításához, amelyet pedig hiven és igazán kell megfesteni, mert ezzel is hazánk jövő érdekeit szolgáljuk. (Ugy van! balfelől.) És higyjék meg nekem a t. képviselő urak, nem az eltussolás álláspontján állok. Nem azt tartom, hogy szemet kell hunynunk minden kedvezőtlen jelenség előtt. Meg kell azokat látnunk, hogy orvosolj uk a baj okát és hogy minden irányban levonjuk a konzekvencziát. De, t. ház, azért, méltóztassanak megengedni, a mai pillanatban e jelenségek folytonos nyilvános tárgyalása nem használ a nemzet nagy közügyének. (Ugy van! jobbfelől.) ' • Ezek után, t. ház, áttérek a tulajdonképeni kérdéshez közelebb álló kérdésre. A napirenden lévő inditványok a dolog természeténél fogva szoros kapcsolatban állanak Ausztriának a delegá-