Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-663

szeptember 19-én, kedden. m 663. országos ülés 1916 országában, Galicziában, másrészt az okkupált külföldön folyvást a spanyol inkviziczió módszerével kezelni, mert ezzel egyenesen magunk ellen uszítjuk őket. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) A háború az nem önczél, az csak egyik eszköze a diplomácziának, A diplomácziának czélja pedig nem lehet az, hogy a győzelmes háborút rossz közigazgatással teljesen _ tönkretegye. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Sürgősen segíteni kell, amig nem késő. Hiszen a monarchia ellentétben Németországgal sem ünnepélyesen, sem hivatalosan, sem bizalmasan nem nyilatkozott még- a lengyel nemzetnek a háború utáni sorsáról. S ha nem nyilatkozott, akkor se az a módja az eljárásnak, amelyet a legutóbb tapasztaltunk, hogy a lengyel nemzet minden osztályát felölelő hatalmas gyűlés deputáczióját a külügyminiszter ur, amikor nála kihallgatásra jelentkezett, nem fogadta. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Rakovszky István: A saját fejével gondolkozott. Ugron Gábor: Jövőnk attól függ, mennyi eleven erő áll a központi hatalmak rendelkezésére. Szövetségesek fordultak ellenünk a háború folyamán, a hódított tartományokat pedig ellökjük magunktól. Ne feledjük el, hogy abban az esetben, hogyha mi ezt a nagy nemzetet nem tudjuk magunknak megnyerni, egyenesen belekergetjük legnagyobb ellenfelünknek, Oroszországnak karjaiba. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Azt pedig megnyerni ugy lehet, hogyha a lengyel nemzet közjogi helyzete jobb lesz, mint a múltban volt és hogyha adminisztrácziója jobb lesz, mint a múltban volt. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Minden, ami eddig törtónt, ennek épen ellenkezője volt. Másutt, hogyha olyan hibák történnek, amilyeneknek rövid időn belül szemtanúi voltunk, elmegy állásából a külügyminister, elmegy a nagykövet, elmegy a vezérkari főnök, elmegy az admiralitás vezetője, egyszóval, elmegy mindenki, ki a hibának oka volt. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Nálunk egyik botlás a másikat követi s egymásra tolják, magukra veszik a felelősséget, játszanak vele, de a valódi felelősség megállapítására nem adnak alkalmat. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Nálunk, ha véleményeltérés van a főhatalom és a parlament között, akkor a parlament mehet szét, de a főhatalom képviselői közül nem bukhatik meg senki. Ennek egyszer vége kell hogy legyen. (Igaz! Ugy van! a balés a szélsőbaloldalon.) Nem lehet az, hogy a háborúnak kétéves tapasztalatai után sem érett volna meg ez a parlament arra, hogy kiragadja sorsának intézését azok kezéből, akik felelősség nélkül életre és halálra játszanak vele. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) A győzelemre való törekvésben egységes ez a nemzet, de joga van ellenőrizni saját sorsának intézését. Ha van magyar parlamentarizmus, akkor nem tűrhető, hogy a külügyminister rendelkezzék magyar vérrel, magyar pénzzel, (Igaz! Ugy van! a balés a .szélsőbaloldalon) magyar földdel, magyar jövendővel (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon) anélkül, hogy felelősségre lenne vonható. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) A külügyminister ur ehelyett csak nyilatkozik. A Fremdenblattban megjelent nyilatkozatának utolsó szakasza a következőleg szól: »Azt hiszszük, hogy az urak a felelősség határát kissé kitágították. Érthető, ha ők, mint hazafiak, egész lelkükkel vesznek részt e borzasztó horderejű események fejlődésében ós szükségét érzik annak, hogy a haza sorsának alakulását e nagy időben tanácsaikkal elősegítsék. Még nagyobb fontosságú azonban az a kötelesség, amely épen az ilyen időkben a vezető férfiakra háramlik: az a kötelesség, amely elválaszthatatlanul összefügg azzal a helylyel, amelyre őket állították és amely tőlük azt kívánja, hogy maguk válaszszák meg azokat az utakat, amelyek a végső döntéshez vezetnek. Őket terheli az a felelősség, amelyben velük mások nem osztozhatnak.* T. ház! Rendben van. Aláírom az első szótól az utolsóig, de akkor álljon is helyt a külügyminister ur . . . (Élénk helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Rakovszky István: Ne bujkáljon! Ugron Gábor: ... az előtt a fórum előtt, amely illetékes: vagy a delegáczió, vagy a parlament előtt. Kún Béla: Vagy mondjon le! Ugron Gábor: Mivel pedig ez a fórum vagy a delegáczió, vagy a parlament, ezért fogadom el gróf Andrássy Gyula, illetőleg gróf Apponyi Albert t. képviselőtársaim indítványait és kérem azoknak elfogadását. Külön kérem a t. háztól őrgróf Pallavicini György t. képviselőtársam határozati javaslatának elfogadását, (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert ki kell jelentenem azt, hogy ennek a határozati javaslatnak elutasítása azt jelenti a mélyen t. túloldal szempontjából, hogy a túloldal helyesli mindazt, ami a közelmúltban, főképen a román hadüzenettel kapcsolatban ebben az országban történt. (Elénlc helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbal-oldalon.) Elnök: Szólásra ki következik? Szojka Kálmán jegyző: Szmrecsányi György! (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Szmrecsányi György: T. képviselőház! Azt hiszem, a ház egyik oldalán sem fogok ellenmondással találkozni, midőn ama véleményemnek, ama felfogásomnak adok kifejezést, hogy én azt a helyzetet, melyben az ország ma van, olyan súlyosnak taftom, amilyent a magyar történelem még nem ismert Ennek a súlyos helyzetnek következtében az ellenzék kötelességének tartja, hogy itt a házban ébrentartsa a kérdéseket, hogy figyelmeztessen a hibákra, hogy a