Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-663

663. országos ülés 1916 szeptember 19-én, kedden. 213 kon történtek és amelyek hatását ma is érezzük, mert ma sincs rend az erdélyi menekültek kérdésében, pártpolitikai szempontból kezeltessenek. (Helyeslés a baloldalon.) Itt valaki okvetlenül hibás, vagy talán többen is, de lehetetlen, hogy hibás senki se legyen. (Igaz ! Ugy van ! a bál- és a szélsőbaloldalon.) Rakovszky István: Senkit sem büntetnek meg, senki sem felelős ! . ffrgr. Pallavicini György: Nem eég, hogy a kormány »annakidején«, amint a ministereinök ur mondta, vállalni fogja a felelősséget. Az egész ország kivánja, hogy minél előbb világosság derittessék erre a kérdésre. S akarja az igazságot tudni, hogy biztositéka legyen a jövőre ; mi nem megtorlást, hanem megnjmgvást akarunk. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mit láttunk eddig? Mindenki letagadja a mulasztást. Gróf Czernin t. bukaresti követünk, mindenkinek vallomása szerint, jól végezte a dolgát. Én ezt elhiszem. Jól volt értesülve és értesülését idejekorán adta tovább. Mi kinevezését sohasem tartottuk szerencsésnek és nem tulajdonítottunk neki olyan képességeket, amelyek ottlétét igazolták volna. De különben sem ő volna a felelős ezért. Hiszen t. barátom, gróf Apponyi Albert megmagyarázta, hogy a felelősséget nem lehet alsóbb szervekre tolni. Ott van a külügyminister felelőssége. Nyilatkozata szerint ő sem felelős és minthogy a ministerelnök ur is elzárkózik attól, hogy a delegáezió összehivassék, tehát keresni kell mást. Talán a t. ministerelnök ur a felelős? Ha ezt a tételt felállítanám, akkor 250 kemény szavazatot látnék magammal szemben. Vagy talán a külügyminister ur ? Azt hiszem, ugyanaz lenne az eredmény. A pártcsalhatatlanság odáig ment, hogy még a közismert abszolút tehetetlen kormánybiztost sem mozdították el Erdélyben, mert tagja a munkapártnak, örökké élhet az, aki a többséghez tartozik ; az nem tévedhet, az nem bukhatik meg. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Azt h'szem, ezt senki nem tagadhatja. Én igen sokakkal beszéltem az erdélyi kérdésről, mindenki panaszkodik, hogy abszolúte tehetetlen kormánjdnztost állitottak oda. (Igaz ! Ugy van! a baloldalon.) Mit csináltak most? Kerestek a munkapártban és találtak is egy eszes embert és azt gyorsan leküldték melléje, hogy neki tanácsokkal szolgáljon. Ha ilyen eszes embert a munkapártban találtak, miért nem adták át neki a kormánybiztosságot, bizonyára jobban csinálná, mert mindenki tudj a, hogy a kormánybiztos maga nem odavaló, bár különben lehet kiváló és derék ember. Inkább azt tették, hogy küldtek oda egy tanácsadót, minthogy bevallanak, hogy egy, a rezsimhez tartozó ember hibázliat. Ez a kormányzásnak igen különös módja. Miután nem látom azt, hogy ezen a módon rá fognak jönni arra, hogy tényleg ki a hibás, vagyok bátor benyújtani a következő határozati javaslatot (Halljuk! Halljuk! balfelől. Olvassa): »Minthogy az erdélyi határszéli megyék megtámadtatását a történt hivatalos kijelentések szerint ' mint valószinü, sőt majdnem biztosan bekövetkező eseményt régtől fogva várták; minthogy ennek daczára megfelelő intézkedés nem történt e határok megvédésére még olyan mértékben sem, hogy a közvetlenül fenyegetett területek lakossága idejekorán, életének és javainak biztcsitott megmentésével rendben menekülhessen ; minthogy e menekülés rendezése tekintetében sem történt meg semmi megfelelő intézkedés ; és minthogy mindezek folytán több vármegye összes községeinek lakossága részint már épen nem, részint pedig csak olyan zűrzavarban menekülhetett, hogy ebből sokak halála, egész tömegek vagyoni pusztulása következett be, ami az előrelátott eseményekkel szemben tett kellő intézkedésekkel biztosan elkerülhető lett volna ; minthogy ilyen súlyos és nyilvánvalólag elkerülhető csapások reánkzudulása ugy alkotmányjogi, mint politikai és ethikai szempontból, de a nemzet jövendőbeli biztonsága szempontjából is követeli azoknak felelősségrevonását, akik mu'asztásaik vagy hibáik által azokat okozták, minthogy végű

1 a vita során nem sikerü't megállapitani, hogy ki vagy kik a felelőssek, ezt pedig megállapitani fe'tétlenü

1 szükséges : küldjön ki a ház bizottságot annak megállapítására, hogy kit vagy kiket terhel a felelősség és utasítsa a bizottságot, hogy vizsgálata eredményéről a háznak sürgős jelentést tegyen.« (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon,) Elnök : Szólásra ki következik? Szojka Kálmán jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: Tekintettel az idő előrehaladott voltára, kérem a t. ház engedélyét, hogy beszédemet a szünet után mondhassam el. Elnök : Az ülést délután i óráig felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Szász Károly foglalja él.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Ugron Gábor képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Ugron Gábor: T. képviselőház! A napirenden levő indítványok közjogi oldalával nem kívánok bővebben foglalkozni. Az indítványozó képviselő urak fejtegetései után — és főképen kiemelem Barta Ödön t. képviselőtársamnak közjogi fejtegetéseit — azt hiszem; a kérdésnek ezzel az oldalával foglalkoznom teljesen felesleges. Mert hiszen mindnyájunk előtt kétségtelen, meg nem czáfolható tény, hogy törvényeink szerint a delegáczió összehívandó és a törvény végrehajtásában minket meg nem akadályozhatnak az ausztriai viszonyok, nem akadályozhat meg az, hogy az osztrák ministerelnök urnak a -delegáczió összehívása esetleg kellemetlen, legkevésbbé akkor, amikor legjobb tudomásunk szerint az osztrák uräkházának pártjai kivétel nélkül a delegáczió összehívása mellett, nyilat-