Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-661

1S6 661. országos ülés 1916 szeptember lá-én, csütörtökön. Egry Béla: Ha fájt volna neki, nem hagyta volna ott a ministeri széket. Gr. Serényi Béla: Példák vannak nálunk Magyarországon arra, hogy pártokat, pártellentéteket liem olyan könnyű homogenizálni. Hiába vagyok én az alkotmánypárt bármely tagjával jó barátságban, az nem homogenizál, az még nem egyenlíti ki az ellentéteket. Az ellentétek csak akkor lesznek kiegyenlítve, ha a pártok ekszponensei a hatalomban részesednek és a pártok ott látják a hatalomban a maguk bizalmiférfiait. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Ezek obszolut igazságok, ezeket nem kell bizonyítani, viszont azonban nem szabad helytelenül magyarázni sem. Héderváry Lehel: Hát olyan nagy baj volna, ha Andrássy ott ülne a külügy ministeri székben ? Gr. Serényi Béla: Ahol ezt az igazságot keresztülvitték, ott ideális állapotok jöttek létre, még pedig mindenütt, ahol a pártellentéteket összeegyeztetni akarták. Egy másik kérdés, amire rátérni óhajtok, a közgazdasági fejlődés kérdése. Nagyon jól tudom én azt, hogy a közgazdasági élet vezetése szempontjából a háború alatt mit lehet tenni és mit nem. Soha olyan dolgot nem fogok követelni, ami a háború alatt bizonyos technikai akadályokba ütközik. De méltóztassék megengedni, hogy felhívjam az egész parlament figyelmét arra, hogy hiába titkolózunk, hiába dugjuk mint a struccz a homokba a fejünket, Magyarországon a termések dekreszczendóban vannak. Ha ez más országban történik, ha más országnak van olyan termése, mint az idén nekünk volt, akkor összeül a kormány, összeül az egész parlament, kiküldenek bizottságot, előveszik a legjobb szakembereket, tekintet nélkül arra, hogy háború van-e, vagy nem és vizsgálat tárgyává teszik, hogy a háború és a rossz időjáráson kivül melyek azok az okok, amelyek a rossz termést előidézték és melyek azok, amelyek emberileg eliminálhatók. Egy hang (balfelöl) : Fütyülnek ők erre ! Zlinszky István: Nálunk elég a Hitelbank! Gr. Serényi Béla : Nálunk azonban mi történt ? Nálunk a földmivelésügyi ministcriurnot, amely a termelési ministerium, amelynek mindent el kellene követnie a mai kétségbeejtő időkben a termelés fokozására . . . Egy hang (a jobboldalon): Ez delegáczió ? (Zaj és közbeszólások balfelől.) Gr. Serényi Béla: ... a pártközi megállapodás az, hogy mindenről lehet beszélni. En megokolom, hogy miért léptem ki a munkapártból, hogy mi tette szükségessé ezt a lépésemet. (Zaj és közbeszólások jobb- és balfelől.) Elnök: Méltóztassanak a képviselő urat meghallgatni. A képviselő urnak a ház megadta az engedélyt, hogy személyes okait előtérj eszsze. Eítner Zsigmond: Okosan beszél és ezt nem hallgatják meg önök. (Derültség balfelől.) Szinyei- Merse Félix : Valamikor tintatartóval dobálta ! (Ugy van! Ugy van! jobb felől. Nagy zaj balfelől.) Egry Béla: Az sem neki volt szánva. Héderváry Lehel: Hol volt akkor % (Folytonos nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky István : Alkotmánypárt volt akkor. (Nagy zaj.) Gr. Serényi Béla: Ismétlem, az a vád fogja érni az egész parlamentet és az egész kormányzatot, hogy ebben a kétségbeejtő dologban nem intézkedik komolyan, vagy nem vizsgálja meg az okokat. Amikor a Hadsegélyző Bizottságnak tagja voltam és a ministerelnök ur a háború első hónapjaiban, gondolom, novemberben összehívta a bizottságot, én egy ballon d'essai-t próbáltam, hogy a gőzekevezetőket mentsék fel és akkor csodálatos módon az egész bizottságban senki más nem támogatott, mint gróf Apponyi Albert, aki azt mondta : bizonyos számú vonóállatot vontak el a közönségtől, ez az amúgy is rosszul instruált gazdaságoknak kárára van, ezt valami utón meg kell próbálni jíótolni. Ha pedig nem tudjuk pótolni, legalább a meglevő talajmüvelőeszközöket kell teljes mértékben felhasználni. Aki járt az országban 1914-ben, emlékezhetik reá, hogy itt is, ott is, meg amott is a gőzekék az árkokban állottak, mert az ekevezetőket behívták és daczára annak, hogy proponálni voltam bátor a felmentést, ennek nem igen akadt pártolója. A termés csökkenésének a rossz időjáráson kivül négy főoka van. Méltóztassék megengedni, hogy ezeket egész röviden felsoroljam, mert ugy látom, hogy a t. ház bizonyos részében ellenszenvvel találkozik az, ha ilyen dolgokról is beszélek. B. Madarassy-Beck Gyula: Nem. Héderváry Lehel : Fontosabb, mint az osztálysorsjáték meghosszabbítása. Egy hang (jöbbfelől) : De a tintatartónál nem fontosabb. (Nagy zaj balfelöl.) Elnök: Csendet kérek. Méltóztassék a ház mindkét oldalán tartózkodni a közbeszólásoktóJ. (Zaj.) Gr. Serényi Béla : A közgazdasági kérdések a háború alatt is előkészítendők, mert hiszen amilyen háborús feladatok várnak a parlamentre és az országra a háború alatt, a háború után ép olyan békefeladatok fognak várni a parlamentre és ezek a békefeladatok talán még fontosabbak, talán még kihatóbbak lesznek, mint a háborús feladatok, a nemzet jövőjére. En vizsgáltam és jól meggondoltam a dolgot. Négy faktor hiányában, illetőleg helytelen kezelésében van termelésünk csökkenésének oka. Azért nem fogunk éhenhalni, mert hiszen mindenünk lesz, ami kell, de Magyarországnak nem abban van az ereje, hogy magának legyen, hanem Magyarország politikai és gazdasági ereje ott van, hogy le tudjon valamit adni a feleslegéből. (Ugy van! balfelől.) Hiszen egész ereje nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is ebben van. Azt méltóztatik gondolni, hogy Németország