Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-660

116 660. országos ülés 1916 s. delmesebbé és pusztitóbbá vált. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ettől a betegségtől kell megszabadulni. ííem akarok én Ausztria ellen beszélni és az osztrák népek ellen. Szívesen időzöm Bécsben, szeretem az ottani kedélyes népet, szeretem a derék tiroliakat, vagy a becsületes steiereket; tisztelettel nézem a sárga-fekete lobogót Ausztriában, (Helyeslés a baloldalon.) szívesen hallgatom a Gotterhalte gyönyörű melódiáját Salzburgban vagy Gráczban, természetesnek tartom a német nyelvet, az osztrák tiszteket az osztrák ezredekben, de itt magyar földön a magyar ezredekben utálattal hallgatom az idegen szót, gyűlölettel nézem a ránk erőszakolt idegen jelvényeket, szégyennel és megvetéssel hallgatom az idegen kommandót és dalt. (Helyeslés a balés a szélsőbaloldälon.) Elnök : (Csenget.) Egyáltalában nem akarom a képviselő urat szólásszabadságában korlátozni, csak azt a kérést intézem a t. képviselő úrhoz, méltóztassék meggondolni, hogy a mostani komoly időkben, (Zaj a bal- és a szélsőbaloldälon.) mikor létért küzd a nemzet, alkalmasak-e ezek a szavak arra, hogy fentartják azt a hangulatot és azt a lelkesedést, amelyre nekünk feltétlen szükségünk van, hogy a győzelmet kivívhassuk. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldälon.) A t. képviselő ur belátására bizom ennek megítélését és meg vagyok győződve, hogy igazat fog npkem adni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Urmánczy Nándor: Oly magyar vidékeken, hol a háború kitörése előtt sohasem láttak idegen jelvényt, idegen feliratot, oda is bekurczolták ezt a betegséget a vasúti, a hadtápi, a kórházi és egyéb katonai intézményekkel. A honvédséget, midőn a harcztérre indulása előtt esküt tesz, a Grotterhalte-val bosszantják; . ahol katonazene kéznél van, ott az elesett magyar hős hűlt tetemét emellett a szolgaságunkat jelentő dal mellett hantolják el. Elnök (csenget): Ezért a kifejezésért a képviselő urat rendreutasítom; ilyen kifejezést a magyar parlamentben nem szabad használni. (Zaj a szélsőbaloldälon.) Urmánczy Nándor: Még az elhalt magyar hős fejfájára is azt irják: Infanterist Stefan Kiss, Korporai Anton Szabó. Ez az idegen szellem szolgáltatta ki Erdélyt; (Igaz! Ugy van! a bál- és a szélsőbaloldälon.) ez tette földönfutóvá a székely népet. Ennek a ragályos betegségnek egy-két kelevényét felfakasztom itt a ház színe előtt. A gyógyuláshoz hozzátartozik ez a kellemetlen műtét. (Halljuk! Hálljuh! a baloldalon.) A salgótarjáni ipartestület a honvédelmi minister úrhoz a következő feljelentést tette (olvassa): »A salgótarjáni ipartestület az idén is, épugy mint a múlt esztendőkön keresztül, megünnepelte az 1848/49-ik évi szabadságharc évfordulóját márczius hó 15-én. Az idén az ünnepélyen és istentiszteleten teljes számban meg nem jelenhettünk, mert társaink legnagyobb zepiember 13-án, szerdán. része hadiszolgálatot teljesít, illetve a haza védelmében vérét ontja. Reggel kitétettük a testület emeleti helyiségének erkélyére a magyar koronával ellátott nemzetiszínű zászlót, de a Salgótarjánban állomásozó lembergi cs. és kir. 30. gyalogezred tisztikara nevében Klazur őrnagy a testület házfelügyelőjével azt levétette, azzal a megjegyzéssel, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan! Gyalázat!) hogy a testületi ház emeleti helyiségét a cs. és kir. 30. gyalogezred tisztikara tisztiétkezdéül bírja haszonbérben és nem tűri meg, hogy a magyar zászló a testületi házon lengjen, azt vegye le . . . Rakovszky István: Ez kutmérgezés! Itt van az erős kéz! (Zaj a bal- és a szélsőbaloldälon.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek! Urmánczy Nándor . . . (olvassa): vegye le, mert különben lássa a következményeit. A testületnek házfelügyelője ez ellen tiltakozott, majd később kérte az őrnagy urat, hogy legalább estig hagyja ott, azonban az őrnagy ur kérelmét nem teljesítette és a házfelügyelő kénytelen volt a magyar koronával ellátott nemzeti színű zászlót az erkélyről, hol a zászlónak állandó helye és rendes tartója van, levenni, mert ha nem tette volna, talán inzultálják. Gr. Károlyi Mihály: Ez lelkesíti a magyarokat ! Urmánczy Nándor (olvassa) .-.-.. »Ezt követőleg f. évi április hő 11-ikén a hivatalos nemzeti ünnepen szintén kitétettük a nemzetiszínű zászlót testületi házunk emeleti helyiségének erkélyére. Délben az ezred zenekarának karmestere elsőnek érkezett meg az étkezdébe. Mikor megpillantotta a zászlót, lehordta a katonai konyhaszemélyzetet, miért engedte azt kitüzetni, majd hivatta a szolgát és tőle követelte a zászló bevonását. A szolga ezt nem tette meg, ekkor a karmester Skolnik Mihály testületi pénztárost hivta, közbe a tisztek is gyülekeztek és ők is követelték a zászló bevonását. Erre a pénztárnok a zászló bevonását a testületi tagok nevében megtagadta. A fent előadottak alapján a legnagyobb alázattal kérjük Jíagyméltóságodat, hogy a testületnek a lembergi császári és királyi 30. számú gyalogezred tisztikarától hivatalos utón elégtételt adatni méltóztassék. Kérésünket ismételve maradtunk stb.« Ennek a feljelentésnek másolatát az ipartestület megküldötte nekem azzal a kívánsággal, hogy szóvá tegyem és elégtételt követeljek. Sok kérdést lehetne itt felvetni. Mit keres a lembergi ezred Salgótarjánban, katonai bandával, bérelt tiszti étkezdében ? Miért nincs Lembergben, Miért nincs a harcztéren? Miért nincsen Ausztria valamelyik más városában? Azért harczol a magyar katona az olasz fronton, az orosz fronton, hogy a lembergi ezred Salgótarjánban bérelt tiszti étkezdében zenekar mellett pezsgős gránátokat durrogtasson? És ezeknek a tiszteletre méltó hősöknek nem elég az, hogy a magyar kenyeret pusztítják, hogy a magyar