Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-649

88 649. országos ülés 1916 augusztus 11-én, pénteken. szerii eredményre jutok. Ausztriának jövedelmi adótörvénye 1896-ból való ; ennek 1914-ben egy novellája keletkezett, amely egyfelől felemelte a létminimumot, másfelől felemelte az adótételeket, felemelte a skálát, még pedig egészen 6'7%-ig, holott az 1896. évi jövedelmi adótörvény szerint az ő skálájuk az 5%-ot sohasem érte el, csak megközelitette. A differenczia tulaj donképen az, hogy a régi adónál 20.000 koronánál 3% volt a kulcs, 60.000 koronánál 3'5%, 96.000 koronánál 4%; sohasem ment el 5%-ig. Most ellenben 10.000 koronánál 2'6%, 16.000 koronánál 3%, 25.000 koronánál 3'5%, 40.000 koronánál 4%, 70.000 koronánál 4'5%, 100.000 koronánál 5%, 1,000.000 koronánál 6'5% és igy halad tovább egészen 6-7%-ig. Már most én a magam meggyőzésére vizsgáltam, hogy a mi törvényünk 24. §-ában megállapított kulcs hogyan viszonylik a jelenleg érvényben lévő osztrák jövedelmi adókulcshoz, vagyis hogy mi az osztrák és mi a magyar adóteher. Ily módon arra a furcsaságra jöttem, hogy mig Ausztriában egy látszólag magasabb kulcscsal dolgoznak, amennyiben egészen 6'7%-ig jutnak el, addig a felemelt kulcsú osztrák jövedelmiadótörvény az alacsony fokoknál valamivel kevesebb terhet jelent, mint a mi 5%-os kulcsunk szerint megállapított adótétel. Ha pl. veszem 10.000 K-tól kezdve a skálát és összehasonlítom az osztrák és magyar tételeket, tapasztalom, hogy 26.000 K-ig az osztrák daczára az ő felemelt 6'7%-os kulcsuknak, mindig kevesebbet fizet, mint a magyar ; 26.000 K és 40.000 K között valamivel többet fizet. Ez közbenső stáczió, de ez a valamivel több nem jelent többet, mint minimálisan 8 K-át, makszimálisan 47 K-át, — 40.000 K jövedelemtől 64.000 K jövedelemig mindenkor kevesebbet fizet, igaz, hogy ez nem sokat tesz ki ; a minimum 1 K, a makszimum 15 K, amivel kevesebbet fizet az osztrák, mint a magyar. Tehát azt mondhatom, hogy 64.000 K-ig a középfokon vagy körülbelül annyit, vagy valamivel többet, az alsó és felső fokokon mindig kevesebbet fizet az osztrák egészen 64.000 K-ig, mint a magyar, daczára, hogy a magyar adókulcs 5 %, az osztrák adókulcs pedig 6'7%. Ebből tehát világosan kiderül, hogy a progresszió az osztrákoknál tulaj donképen az ezenfelüli jövedelmeknél kezdődik, — 64.000 K-tól 120.000 K-nál már mutatkozik Ausztriában egy pluszmegterhelés. Ez a pluszmegterhelés azonban 120.000 K-ig még mindig nem nagy, mert itt, ahol 2920 K adótól 6000 K-ig terjedő adótétellel dolgozik a mi törvényünk, az osztrák plusz a felemelt kulcs daczára minimálisan még mindig csak 15 K, makszimálisan 181 K, tehát csak elenyésző különbség mutatkozik. Hol van az igazi emelkedés % Az osztrák jövedelmi adónál a 120.000 K-át felülhaladó jövedelmeknél, tehát ott, ahol a mi jövedelmi adóskálánk elhallgat, mélabúsan beszünteti a progressziót és szárnyait csüggedten leereszti, az osztrák skála szárnyait csak ott kezdi kibontani, amennyiben a 120.000 K-án felüli jövedelmeknél210.000 K-igaz osztrák 12.030 K-át fizet, a magyar pedig csak 10.500 K-át, a differenczia tehát plusz 1530 K, 300.000 K-nál 18.090 K-át fizet az osztrák, mikor a magyar csak 15.000 K-át fizet, tehát a plusz 3090 K.; 400.000 K-nál az osztrák fizet 24.790 K-át, mikor a magyar csak 20.000 K-át fizet, tehát a plusz itt már 4790 K. íme, t. ház, világos ezekből a számokból, hogy Ausztria a fokozatosságot 120.000 koronán túl fejlesztette, a mi skálánknak pedig az a főhibája, hogy ott keres nagy jövedelmet, azt nevezi nagy jövedelemnek, ahol még csak középjövedelem van és a 120.000 koronánál megáll, minthogyha Magyarországon alig volna egy-két ember, akinek 120.000 koronán felüli jövedelme volna s nem is volna érdemes ezekkel a szegényekkel foglalkozni és ezek javára a skálát kiképezni. Ez mit én nem tartok szocziális igazságnak. (Élénk helyeslés haljelöl.) És mert a mi skálánk igy van megállapítva, hogy ámbár Ausztriában 6'7% a legmagasabb kulcs, nálunk ez 15%, — nagyon helyénvalónak tartom az igent, előadó urnak azon kifejezését, hogy minden adó gyermek s ez a jövedelmi adó is gyermek. Amint kimutattam, olyan gyermek ez a jövedelmi adó, amely nagyon éles fogakkal jött a világra. (Derültség balI'elől.)Csak az a baj,hogy lefelé harap ez a gyermek ; (Derültség.) kicsit felfelé is kellene harapnia. (Derültség és tetszés balfelől.) T. ház ! Az ellenzéki határozati javaslatnak az a követelése, hogy ezt a skálát ki kell képezni, hogy ezt a skálát az alsó fokokon enyhíteni, ellenben a felsőkön fokozni kell és a magasabb fokokon nyugodtan el lehet menni, ha nem is a 6'7, de a 6%-ig, vagy ennek megközelítéséig — ezt a követelést az előadottak'után, azt hiszem, minaenki jogosnak ismeri el. (Élénk helyeslés balfelől.) A t. előadó ur ennek a jövedelmi adónak a gyermekmivoltát arra kívánja felhasználni, hogy azokat a szocziális intézkedéseket, amelyeket az ellenzék határozati javaslata kivan, időelőttinek tekinti. Ö azt mondja, hogy a gyermekkedvezmény, továbbá azoknak pótlékkal való megadóztatása, akik csak önmagukat kénytelenek eltartani s akiket nem terhel más hozzátartozók fentartása, mindez oly követelés, amely lehet jogos, de amely még nem időszerű. Bátor voltam már előbb kimutatni, hogy ez az adótörvény egyáltalán nem gyermek. Nem gyermek az eredményeiben sem. Mert hogyha oly sajátszerű jelenségeket látunk, hogy 15 millió korona hosszúság helyett 27 millió korona hosszusággal születik meg ez a gyermek, akkor nyugodtan mondhattam, hogy ez a gyermek fogakkal született. Kimutattam, hogy az alsó és közép fokokon meglehetősen erős skálával dolgozik. Ily körülmények között, ha lemehetünk 10.000 koronáig, tehát oda, ahol nem vagyonos, még csak nem is jól szituált osztályokról van szó, — mert a háztartási adózás keresztülvitele mellett a 10.000 koronába igen szerény sorban lévő családok