Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-648
50 648. országos ülés 1916 aw gusztus 10-én, csütörtökön. egy másfél nailliós vagyont Magyarországon, akkor azt találom, hogy itten a kombinált kulcs alapján 6640 K vettetik ki. Vegyük mind a kettőt kerek számban, hisz oly óriási a különbség, amint rá fogok mutatni az intenzivitás tekintetében, hogy bátran vehetek 973 helyett 1000 márkát és nálunk a 6640 korona helyett 6500 koronát. E szerint fizet az a másfél milliós birtok Poroszországban 1000 márkát, Magyarországon a kombinált kulcscsal 6500 koronát. Hegedüs Lóránt előadó: És 16.000 márka Wehrbeitrag-ot ! Gr. Esterházy Móricz: Egyszer és mindenkorra ! Hiszen épen azt vitattam, hogy Wehrbeitrag-ot csináljunk. Epén ezt az álláspontot fejtem ki akkor, amikor összehasonlitom a magyar vagyonadót a sokszor emiitett Ergänzungssteuer rel. Amikor az igen tisztelt pénzügyminister ur azt mondja, hogy még a jövő titka az intenziv gazdálkodás és amikor ez az adókulcs ösztökélés akar lenni az intenzivitásra, akkor leszek bátor bebizonyítani, hogy a tisztelt pénzügyminister ur ezen javaslata alapján nagyobb intenzivitást követel a magyar földbirtoktól, mint a porosztól. Ezt akarom ezzel az összehasonlítással bebizonyítani. Másfél millió után tehát 6500 koronát fizet. Most nézzük, az 1000 márkát ekviparálva az 1000 koronával, hogy mennyi jövedelemadót kell az illetőnek fizetnie. Azt fogjuk látni, hogy 112.000 korona jövedelem után fizet 5480 koronát, 116.000 korona után pedig 5740 koronát. Én az alacsonyabb tételt veszem, a 112.000 korona adóköteles jövedelmet, amely adóköteles jövedelem természetesen nem lehet ugyanaz, mint a gazdasági értelemben vett jövedelem. Tehát 112.000 korona adóköteles jövedelemmel kell birnia annak a másfél millió koronát megérő vagyonnak, hogy vagyoni adóra 1000 korona maradjon. A tisztelt pénzügyminister ur tehát ennek a másfél milliós vagyonnak körülbelül 7'5%-os kamatozását tételezi fel. hogy elérje ennek a sokszor hivatkozott porosz vagyonadónak a kulcsát. Hogy ez mezőgazdasági birtokon lehetséges, ezt nem akarom kutatni, — hiszen a tisztelt pénzügyminister ur azt mondja, hogy az intenzivitás még a jövő titka. Nem hiszem azonban, hogy mezőgazdaság forgalmi érték után meghozza ezt a 7'5% kamatozást, erdőgazdaságnál pedig nézetem szerint ez ki van zárva. De most megfordítom a tételt és veszem azt, hogy feltételezve a 7'5%-os intenzivitást és jövedelmet, feltételezve, hogy Magyarországon még a vagyonadó életbeléptetése előtt megvalósítjuk azt a jövőt, amelyről a t. pénzügyminister ur február havában beszélt és elérjük a porosz intenzivitást: hát nézzük meg, hogy Poroszországban 112.000 márka jövedelem mennyi jövedelemadót fizet. Azt fogjuk látni, hogy a porosz jövedelemadó alapján, — amely jövedelemadó a részvénytársulatokat szintén megadóztatja, sőt külön kulcsot állapit meg rájuk — a jjorosz jövedelemadó szerint összevissza 4400 márka jövedelemadót fizet. Tehát a jövedelemadó tekintetében is enyhébb kulcsot alkalmaz. Ebből csak azt akarom kihámozni — és engedelmet kérek, hogy ennél a pontnál kissé hoszszadalmasabban időztem — hogy ugyanazon intenzivitás mellett jobban meg van adóztatva a magyar birtok. Illetve meg lenne, mert ez teljesen imaginárius dolog, mert hiszen, amint a pénzügyminister ur mondja, az intenzivitás a jövő feladata. Jobban meg lenne adóztatva először azért, mert a jövedelemadó kulcsa alcsonyabb Poroszországban, másodszor pedig azért, mert egyáltalában ilyen nagyfokú 7'5%-os jövedelmezőség átlagbirtoknál, mezőgazdaságnál, de különösen erdőgazdaságnál, nézetem szerint a minden korlátozás nélküli forgalmi érték után teljesen ki van zárva. A javaslat nem tesz semmiféle különbségetaklimatikus viszonyok közt és nincs tekintettel a beruházott tőkére, de amikor azt mondja, hogy különböző adóalanyoknál különböző lehet a jövedelem, akkor nézetem szerint mégsem tesz mást, mint hogy belefoglalj a a vagyonadóba, illetve az adóalapba a klimatikus viszonyokat és a szakértelem hiányát, amelyeket a t. minister ur felhozott. Sajnos, én azt hiszem, hogy ugy az egyik, migt a másik igen széles alapot nyújtana Magyarországon az adóztatásra. De már azt az adóteoriát, azt hiszem, a t. pénzügyminister ur sem fogja sem hangoztatni, sem bizonyitani, hogy az időjárás szeszélye és a szakértelem hiánya, vagyonnak és nemzeti vagyonnak volna minősíthető. Ebben látom a javaslat egyik óriási hátrányát, szemben a poroszéval, amely ezt a levonási szisztémát egyáltalában nem ismeri. Ismétlem, nem értem azt, hogy ezeket a kardinális különbségeket a vallomás, az adókulcs és az adóalap tekintetében miért nem taglalták itt a házban egy árva szóval sem. De ha már ezt be méltóztattak venni, ugy azt hiszem, igen megnyugtatólag hatott volna sok emberre, akinek véletlenül talán erdőbirtoka is van, ha ismerte volna a t. földmivelésügyi minister urnak, ületve szakközegeinek nézetét, hogy ezt a korlátlan forgalmi értéket, ezt a mindenféle hozadéktól eltekintő forgalmi értéket megfelelőnek tartják-e ők erdészeti, erdőkezelési, erdőüzemi szempontból. Meglehet, hogy egyáltalán nem kérdezték meg őket. Ha megkérdezték volna, azt hiszem, igen becses gyakorlati útmutatással szolgálhattak volna arra nézve, hogy tulajdonképen hogyan kell ezentúl erdőt kezelni, hogy tulaj donképen egy véderdő, amely után az erdőtörvény szerint nem is lehet jövedelem, egy fiatalos miből fizetheti a forgalmi értéke után kivetendő vagyonadót. Azután nem látok semmi disztinkcziót a javaslatban egy kihasználásra alakult kereskedelmi vagy ipari erdőüzem és egy rendes üzemterv szerint kezelt erdőbirtok között. Az is óriási különbség, ha pl. 10.000 hold érett erdőm van, melyet ki akarok használni: ez igen is megadóztatandó vagyon. De 10.000 holdnak lehet nagy forgalmi értéke akkor is, ha abból csak 3000 hold van
