Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-647

647. országos ülés 1916 nem tartjuk megengedhetőnek, hogy a vagyoni adóból levonható legyen a jövedelemadónak az a része, amely a vagyonadóban megadóztatott vagyontárgyakból eredő jövedelemre esik. (Javas­lat 15. §.) Nem tartjuk helyesnek a vagyoni adó tételeinek esetenként való mérséklését, vagy tel­jes elengedését sem. (Javaslat 15. §.) Mindezen intézkedések a vagyonadó természetével ellen­keznek és különösen a 9%-os hozadékot elérő vagyonnál teljes vagyonadómentességet jelentene. E látszólag szigorú, de valójában a levonások és elengedések által pénzügyi hatásában erősen le­fokozott, egyeseknek igazságtalan mentességet és mérséklést, másoknak viszont túlságos megterhe­lést jelentő vagyonadó helyett pénzügyi szem­pontból is czélszerübbnek, áttekinthetőbbnek és egyúttal igazságosabbnak tartjuk, ha a vagyon­adó tételei a javaslatban komtemplált adótételek felében állapittatnak meg, de mindenféle levonás, mérséklés és elengedés kizárásával. A vagyonadó adótételei a felsőbb fokokon nagyobb fokozatos­sággal képezendők ki a 2,400.000 koronát felül­haladó vagyonokra is kiterjedően. (Helyeslés balról) 2. A családfentartók számára kivánt ked­vezményeket és az ezen kötelezettséggel nem terhelt adózóknak külön 10—15%-os pótlékkal való megrovását a vagyonadónál is megfelelően alkalmazandónak tartjuk. 3. Nem tartjuk indokoltnak, hogy a javas­lat adómentesnek nyilvánítja válogatás nélkül az összes nyilvános számadásra kötelezett vál­lalatokat. (Ügy van! balfelöl.) Habár ez a mentesség egyes kategóriáknál indokoltnak is látszik (biztosítási társulatok, kölcsönösségre alapított szövetkezetek stb.), mégis ezen elv általános alkalmazása a konczentrált, rendkívül erős adózási képességű nagytőke érthetetlen kedvezményezését jelenti. A kettős megadózta­tás elkerülése czéljából sokkal megfelelőbb volna a részvényes adómentessége a részvényvagyon tekintetében. T. ház! B pontnak magyarázatára . csak annyit bátorkodom megjegyezni, hogy igen he­lyesnek tartjuk annak az elvnek lehető keresz­tülvitelét, hogy a személyi adók fizikai szemé­lyekre vonatkozó adóknak tekintessenek, bár tudjuk, hogy e dogmatikus állásponttól eltéré­sek is fordulnak elő. De én elvileg fentartoni ezt az álláspon­tot, azonban tekintettel azokra a rendkívüli vi­szonyokra, amelyek között élünk és amelyekre mindig tekintettel kell lenni, — hiszen itt az állam elsősorban azzal indokolja az állampol­gárok igénybevételét, hogy óriási nagy szükség­letei vannak és ha ezek nem volnának, minden­esetre kíméletesebben járna el velük szemben — minthogy, mondom, ez az ok, ennek követ­keztében, ha találunk erős adóalanyokat, erős gazdasági intézményeket vagy testületeket: nem tartom indokoltnak, hogy ezek kivételt képez­zenek. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) augusztus 9-én, szerdán. 37 Ezt annál inkább elfogadhatják nézetein szerint azok is, akiknek talán skrupulusaik vol­nának, mert mi azt az álláspontot képviseljük, hogy a vagyonadó behozatalát tulajdonképen csak két évre lehet elhatározni, két év múlva pedig talán máskép határoz a törvényhozás; addig a háboruokozta terhek elviseléséről gon­doskodva lesz. Tudjuk, hogy háborúk alkalmá­val már sokkal kétségbeesettebb intézkedésekhez is nyúltak, hálával is kell lennünk a t. pénz­ügyminister ur iránt, hogy ilyen kétségbeesett intézkedéseket eddig még nem tett, mert az eddigi intézkedések még igen mérsékeltek és alkalmazkodnak az ország nehéz helyzetéhez; az adóerőket kímélik, ezen kíméletnek elvét akarják respektálni és honorálni. A kivételes helyzetre való tekintettel azonban mégis meg kell jegyeznem a következőket: Ami a részvénytársulatokat illeti, termé­szetes, hogy azoknál tekintetbe kell venni azok­nak berendezését, szervezetét, rendeltetését. Olyan társulatoknál, amelyek leginkább csak idegen vagyont kezelnek, amely vagyon tehát már bizo­nyos czélra le van foglalva, mint pl. a biztosító intézeteknél, ott természetesen a teher meg­könnyebbítéséről gondoskodni kellene, azonban a részvénytársulatoknak általában való felsza­badítását és adómentességét indokoltnak nem tartjuk. (Helyeslés balfelől.) Ellenben igenis a kettős megadóztatás elkerülése czéljából helyes­nek tartanok azt, hogy az a vagyon a rész­vényesnél azután újból ne adóztattassék meg. (Élénk helyeslés a szélsőbálóldalon.) (Olvassa:) »4. A jogbiztonságba ütköző­nek tartjuk, hogy a javaslat az értékmeghatá­rozás, a becslési eljárás és a helytelen becslés ellen rendelkezésre álló jogorvoslatot részletesen nem szabályozza és az egész javaslatot a vallo­mási kényszerre alapítja, amelyet még a porosz vagyonadó sem ismcr.« Ezt a pontot sem kell különösen indokolni, mivel, ha jól emlékszem, az előadói székből is említés történt arról, hogy a törvényjavaslatnak feltétlenül ki kell terjesz­kednie a kérdésnek arra a részére, amely mint­egy a legkényesebb, hogy t i. ki által, miképen és mily módon történik az értékbecslés, mert hiszen ez a fájó jxmtja ennek a javaslatnak, hogy esetleg olyan egyének által és oly körül­mények közt fog a becslés megtörténni, hogy az az illető vagyon értékének semmiképen sem fog megfelelni és igy a közérdeknek sem felel­het meg. (Olvassa:) »5. Magában a törvényben sza­bályozandó a becslőbizottságok alakulása, figye­lemmel a felbecsülendő vagyontárgyak külön­böző kategóriáira és az' önkormányzat részvéte­lének kellő biztosítására. A fél számára bizto­sítandó az a jog, hogy a becslési eljárás során ellenőrző szakértőt alkalmazhasson.« (Helyeslés balfelöl.) Ez is olyan intézkedés, amelyet már a hadinycreségadóról szóló javaslat tárgyalásakor

Next

/
Thumbnails
Contents