Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-653
653. országos ülés 1916 ai mely enyhítette a szigort. De ez enyhítés nem állhat fenn most, mert mint ráutaltam, ez az enyhítés a törvény szerint csak a 8000 K-ig való jövedelmeket illeti meg, már pedig ez a javaslat csak a 10.000 K-án felüli jövedelmekre vonatkozik. Még egy szempont vezetett engemet akkor és vezet ma is s ez a következő. Semmiféle animozitás vagy antikapitalisztikus irányzat hangoztatására, főkép e pillanatban, nem akarom magamat elragadtatni, de utalok arra, hogy a részvénytársaságoknak, ha birtokukban egy más vállalat bizonyos számú részvényei vannak, — azt hiszem a részvények egy ötöde — a törvény megadja a gyermekkedvezményt. (Tetszés balról.) Hát ha a jogi személyeknek adunk ily kedvezményt, akkor a természetes személyeknél ugyanazon elvi alapon állok, náluk is megadom azt a kedvezményt, az ő gyermekeikre nézve is, akik minden esetre szintén ápolást igényelnek. (Elénk helyeslés és tetszés balfelöl.) Ha arról van szó, hogy provizórium legyen, hogy a kérdés megoldását a jövőre bizzuk, a békekötés utánra: hát bátran merem a jövőre is bizni. nem vagyok kishitű a jövővel szemben, meg vagyok győződve, hogy ez a jövő akármilyen lesz, mindenesetre fog birni annyi szocziális érzékkel, amennyivel birt a múlt 1909-ben. Talán csak a jelen az, amely nem foglalja el azt az álláspontot, melyet mi már a múltban elfoglaltunk. De nemcsak e szempontból kezelem a jövő kérdését. Mi alkotja a nemzet jövőjét, ha nem a gyermek? Amikor e gyermekkedvezményhez hozzájárulok és kérem a t. házat, méltóztassék, daczára a nehézségeknek, hozzájárulni, a gyermekben tisztelem azt a jövőt, melyre a t. előadó ur is hivatkozott, de tisztelem más formában, mint ő, mert azt hiszem, a gyermek hozzátartozója, a gyermek szülője rá van utalva a támogatásra a jelenben is. (Ugy van! balról.) T. ház ! Ezek után csak egész röviden bátor vagyok kijelenteni, hogy a magam részéről hozzájárulok Bródy Ernő t. képviselőtársamnak módosításához és kérem annak elfogadását. Midőn ezt teszem, újból eszembe jut az a gondolat, amelyet az imént érintettem itt, hogy tiszteljük a gyermeket, tiszteljük a gyermekben a jövőt, de viszont tiszteljük a gyermekben a jelent is, tiszteljük a gyermekben saját tetteinknek lelkiismeretét és majdani bírálóit. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : T. ház ! Minthogy a napirendre szánt idő letelt, a vitát mára megszakítjuk és bátor leszek megtenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) Tisztelettel javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, pénteken, augusztus hó 25-én, délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki elsősorbán a jövedelemadó részleges életbe•ztus 24-én, csütörtökön. 357 léptetéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatását, második pontul a vagyonadóról, harmadik pontul pedig az 1916. évre kivetett III. osztályú kereseti adó érvényének fentartásáról szóló törvényjavaslatok tárgyalását, kapcsolatban a vonatkozó feliratokkal és kérvényekkel. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Helyeslés.) Gr. Andrássy Gyula (szólásra jelentkezik). Elnök: Gróf Andrássy Gyula képviselő ur kivan szólani. Gr. Andrássy Gyula: T. ház! (Halljuk/ Halljuk !) Talán meg méltóztatnak engedni, hogy mielőtt az esetleges ellenvetéseket és javaslatokat megtenném, amelyek szükségeseknek mutatkoznának, azt a kérdést intézzem a t. elnökséghez, vájjon meg akarja-e tartani az eddigi megbeszélések és megállapodások során kialakult azt a szokást, hogy a hét végén szünetet tartunk. Ez minden egyes képviselőre nézve fontos, hogy a szerint rendezhesse be a maga munkáját. Kérném tehát a t. elnök urat, hogy lenne szives nekem választ adni és azután jogot adni arra is, hogy a kérdéshez még hozzászólhassak. Elnök: Beöthy Pál képviselő ur kíván szólani ! Beöthy Pál: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Készséggel válaszolok a t. képviselő ur kérdésére. Ezen a héten, amennyiben a tanácskozás ugy haladna, hogy a most tárgyalás alatt levő három törvényjavaslattal előbb nem végeznénk, a szombati napon is tartanánk ülést, illetőleg az elnökség ily értelemben fog javaslatot tenni. Daczára annak, hogy hetenkmt rendszerint négy ülést tartunk és fogmik tartani a jövőben is, indokolttá teszi ezt az a körülmény, hogy a múlt egész héten nem tartottunk ülést, ami miatt, a tárgyalások menetére való tekintettel, a folyó hétnek már hétfőjére is proponáltam ülést avégből, hogy több tárgyalási napunk legyen és a hét végén szünetet tarthassunk; egy közbevetőleg tett indítvány folytán azonban ugy alakult a helyzet, hogy hétfőn - nem tarthattunk ülést. Mindezeknél fogva az a szándékom, hogy szombatra is proponálni fogom az ülés tartását. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Gondolom, a t. ház megengedi, hogy gróf Andrássy Gyula képviselő ur a kérdéshez szólhasson. (Helyeslés. Halljuk ! Halljuk!) Gr. Andrássy Gyula: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A t. elnök ur javaslatát természetesen elfogadom, mert megváltoztatni nincs módomban, mindenesetre azonban sajnálom, mert azt a benyomást kelti, hogy a t. többség és a t. kormány azt az ellenőrzést, amelyet mi itt a képviselőházban vagyunk kénytelenek gyakorolni, mert sem a kulisszák megett való befolyásolás és ellenőrzés útja nem vezetett czélra, sem pedig, mint látom, a delegáczió útja nem fog megnyílni előttünk, illuzóriussá teszi, mert hiszen ujabban
