Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-652
652, országos ülés 1916 augusztus 23-án, szerdán, 311 erre vonatkozó rendelet bocsáttatott ki, minthogy azonban szeretnék a kérdésre vonatkozó felvilágosítást nyerni, egyszerűen felolvasom interpellácziómat (olvassa): »Hajlandó-e a minister ur az ez idei iskolai szünidőt két-hároin héttel meghosszabbítani ?« Elnök: Az interpelláczió kiadatik a vallásés közoktatásügyi minister urnak. A vallás- és közoktatásügyi minister ur válaszolni kivan. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi minister : T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém a t. képviselő ur tudomására hozni, hogy már tegnapelőtt intézkedtem aziránt, hogy a középfokú tanitézetekben, a fiu- és leányiskolákban, a felső kereskedelmi iskolákban, a tanítóképző-intézetekben és egyéb középfokú intézetekben a tanév csak szeptember 15-én kezdődjék meg. (Helyeslés.) Amennyiben pedig egyes intézetek internátusokkal vannak kapcsolatban vagy más ellátási nehézségekkel küzdenek, törvényes felhatalmazás alapján megadtam a lehetőséget arra nézve is, hogy az illető iskolákat — amelyek eziránt kérvényt tartoznak benyújtani —• október 1-én nyissák meg (Elénk helyeslés) és erre nézve az egyházi hatóságokat is felhatalmaztam, hogy hasonló módon járhassanak el. Kérem a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Krván az interpelláló kép-viselő ur szólni? Rakovszky István: A választ köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Felteszem a kérdést : tudomásul veszi-e a t. ház a vallás- és közoktatásügyi minister ur válaszát Rakovszky István képviselő ur interpellácziójára, igen vagy nem ? (Igen !) Kijelentem, hogy a ház a választ tudomásul veszi. Következik őrgróf Pallavicini György képviselő ur interpellácziója a honvédelmi minister úrhoz, némely egészségügyi intézmény tárgyában. Őrgróf Pallavicini György: T. ház ! Minthogy az idő némileg előrehaladt. (Derültség.) kérem, méltóztassék megengedni, hogy interpellá czióm előterjesztését. . . (Mozgás és zaj. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) • Elnök : Csendet kérek képviselő urak; teljes lehetetlenség, hogy az elnök meghallhassa a szónokot. (Halljuk I Halljuk !) Őrgróf Pallavicini György: Csak azt akarom kérni, méltóztassék megengedni, hogy interpellácziómat a következő interpellácziós napra halaszthassam. (Helyeslés.) Elnök : Gondolom, a t. ház megadja a képviselő urnak az engedélyt, hogy interpelláczióját a legközelebbi interpellácziós napon adhassa elő. (Helyeslés.) Következik herczeg Windiseh-Graetz Lajos képviselő ur interpellácziója a ministerelnök úrhoz, némely fontos állami szerv felelősségre vonására vonatkozólag. Hg, Windiseh-Graetz Lajos: T.ház! Az idő előrehaladottságára tekintettel kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy interpellácziómat a legközelebbi interpeüácziós napon terjeszthessem elő és egyszersmind kérném a ház engedélyét arra is, hogy most személyes kérdésben néhány szót szólhassak. (Halljuk ! Halljuk I) Elnök : Bár személyes kérdésben való felszólalásnak csak a vita folyamán van helye, most pedig vita nincs, mindamellett, ha a t. ház megengedi, a t. képviselő ur élhet a szólás jogával. (Halljuk ! Halljuk !) Hg. Windiseh-Graetz Lajos: T. ház ! (Halljuk! Halljuk !) A t. ministerelnök ur kijelentése folytán különben minden tekintetben tisztázott inczidensre egy közbeszólásom adott okot. A t. ministerelnök ur ugyanis Holló Lajos t. barátom beszédére adott válaszában, ha jól emlékszem, azt állította, hogy a magyar területen jelenleg állomásozó cseh ezredek pótkereteiből a frontra induló pótlások épen ugy indíttatnak el, mint a hogy az a magyar ezredek részéről történik. Nagyon sajnálom, hogy a t. honvédelmi minister ur nincs jelen, mert hiszen igazán ő tudja legjobban, milyen nagyok a hadvezetőség igényei épen a magyar pótkeretekkel szemben, és milyen nagy a különbség e tekintetben, ha figyelembe veszszük azokat a menet-csapatokat és zászlóaljakat, amelyek a magyar pótkeretek részéről indulnak a frontra. Ugy-e bár, nem beszélek hadititkot, hiszen elvégre mindenki látja, tudja a menetzászlóaljak összetételét, és tényleg tapasztaljuk, hogy az arányszám szerint a cseh menetzászlóaljakba legalább 40%-nyi magyar vagy német honosságú legénység van beosztva. (Ugy van ! Ugy van ! balfelől.) Csak ezeket óhajtottam megjegyezni, mert igazán csodálatosnak találom, hogy a magyar képviselőházban a magyar ministerelnök urat olyan nehezen lehet meggyőzni arról, hogy igazán oly nagyok az áldozatok és hogy a magyar csapatok arányszáma annyival nagyobb, mint más csapatoké. (Ugy van ! Ugy van ! Taps balfelöl.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! (Halljuk ! Halljuk !) Ennek a kérdésnek részletes taglalásába igazán nem szabad belemennünk. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) A t. képviselő urat csak arra figyelmeztetem, hogy a magyar nemzetnek ebben a háborúban kifejtett erőfeszítéseit senki sem ismeri el büszkébb lélekkel, mint én; másfelől azonban az igazság mindig igazság marad és ezek a cseh póttestek épen annyi embert küldenek a tűzbe, mint a többi pótcsajsattestek. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Gondolom, a t. ház megengedi, hogy herczeg Windiseh-Graetz Lajos képviselő ur interpelláczióját a legközelebbi interpellácziós napon terjessze elő. (Helyeslés.) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik Bartoss János képviselő ur interpellácziója a ministerelnök úrhoz, a hatósági ellátásra jogosultak házi szükséglete és búzában való
