Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-650

166 650. országos ülés 1916 augusztus 12-én, szombaton. vei kell adóznia annak az ipartelepnek vagy részvénytársaságnak, vagy, mondjuk, banknak. A t. előadó ur a hadsereget az állam védőszervének nevezte, amelynek tápláló csatornája az adó. Ez igaz, csakhogy van egy másik csatorna is, amelyről elsősorban kell gondoskodni és ez az emberanyag. (Ugy van! balfelöl.) Ha tarthatatlan intézkedésekkel és közgazdasági állapotokkal lehetetlenné teszszük a hadsereg emberanyagát szolgáltató kisemberek megélhetését, akkor hiába szerzünk csatornát, amely bőven ontja a táplálékot a hadsereg részére, t. i. a pénzt, ha nem lesz ott az emberanyag egy másik csatornája, a vér, amelynek a táplálásra szüksége van. Azért kell tehát azt a kisebb embert, azt a széles népréteget kímélni, honvédelmi, de közgazdasági szempontból is, hogy itt érezzék jól magukat, hogy ne kívánkozzanak máshova, hogy itt találják boldogulásukat s ne legyenek kénytelenek egy idegen állam közgazdaságát gyarapítani, hanem boldoguljanak itt és boldogítsanak mindnyájunkat. De lehetetlen a kisemberek kíméletének hangoztatásakor nem hivatkozni arra is, hogyha nem is közvetlenül, de közvetve a fogyasztási adó emelése révén ezek úgyis rendkívüli mértékben adóznak, mert a t. előadó ur által helyesen emiitett pohár sörben, szivarban, pakli dohányban elrejtett adó is gazdagítja közvetve az államot és ezen elrejtett adók formájában az a szegényebb kisember aránylag többel adózik az államnak, mint a leggazdagabb. Gr. Batthyány Tivadar: Aránylag többel! Mayer János: A fogyasztási adóból nyeri az állam költségeinek fedezésére a legtöbb milliót és a kisebb ekszisztencziák számuknál fogva aránylag a legtöbbet fizetnek ebből. Nemcsak megérdemlik, de parancsolólag követelhetik ezért a kíméletet és azért figyelmeztetem a t. házat, hogy azok a bizonyos széles néprétegek, amelyek talán még nem tudják egészen megérteni, hogy miért ós mennyire van szükség az adózásra; hogy azok, akik hazajővén a lövészárokból és azt látván adókönyvükben, hogy távollétük alatt uj és nagyobb arányban terhelő adókat jegyeztek be, nem fogják megérteni, hogy miért, hogyan és hogy igazságosan történt-e ez. A vagyonosabbaknak nagyobb érdekük is a honvédelem, mint á szegény embereknek, azok a vagyonosabbak, akik jobban is tudnak fizetni és akiknek saját megélhetésükre több marad, jobban meg tudják érteni azt és épen azért azok sokkal inkább és könnyebben terhelhetők meg. Befejezem rövid felszólalásomat (Halljuk! Halljuk!) és minthogy e törvényjavaslatokból azt látom, hogy a t. kormány ahelyett, hogy uj jövedelmi forrásokról gondoskodott volna, újra csak a szélesebb néprétegeket akarja adókkal terhelni, a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot nem fogadom el, hanem elfogadom a Földes Béla t. képviselőtársam által benyújtott határozati javaslatot, amelyben azonban kiegészítésül pártom nevében a a következő határozati javaslatot nyújtom be (olvassa): »Mondja ki a képviselőház, hogy: I. a jövedelemadó részleges életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatnál: 1. Szükségesnek tartjuk a jövedelemadó évi összegének a kontingentálását. A megállapított összegen felül befolyt adóbevétel, meghatározott felosztási kulcs szerint községi terheik könnyebb elviselhetésére, a törvényhatósági joggal felruházott városok és rendezett tanácsú városok, valamint a pótadóval terhelt községek között osztandó fel. 2. A közszolgálatban levő és magántisztviselők csak a 10.000 K-án aluli összjövedelem mellett mentessenek fel a jövedelmi adó alól. 3. A jövedelmi adó kirovása adókivetőbizottság által eszközöltessék; mert ezen bizottságnak mint elsőfokú fórumnak az elvesztése különösen a kisebb adózókra sérelmes. II. A vagyonadóról szóló törvényjavaslatnál. 1. A volt úrbéres birtokos és a közbirtokos testülettel közös osztatlan tulajdonú és közös használatú vagyona ne mint külön, önálló vagyon tekintessék a vagyonadó kirovásánál, hanem a megfelelő részilletmény értéke számittassék hozzá a résztulajdonos többi vagyonához. 2. Az ingatlan birtok becsértéke az adózás szempontjából, az illető vidéken megállapítható haszonbérhozadék alapján, 5 százalékos tőkésítés erejéig állapíttassák meg. 3. A háború tartama alatt mentessenek fel a vagyonadó fizetésének a kötelezettsége alól azok a hadbavonultak, akiknek otthon nincs munkaképes férficsaládtagjuk és vagyonuk a 100.000 korona értéket nem haladja felül.« Ezt is igen méltányosnak tartanám, t. képviselőház. Ahol a hadbavonultnak nem maradtak fórficsaládtagjai, különösen a kisebb birtokosnál és nincs, aki művelje a földet, az vagyoni adóval ezidőszerint ne terheltessék, mert hiszen eleget veszít maga a család. A nagyobb birtokosnál akad, akivel el lehet láttatni a dolgokat, ha az illető hadbavonul, de a kisebb birtokos nincs abban a helyzetben, hogy maga helyett állítson valakit, aki a dolgát elvégezze. Hantos Elemér: Még öt perez! Mayer János: Ki kell jelentenem, hogy gróf Esterházy Móricz t. képviselőtársam határozati javaslatát nemcsak, hogy elfogadjuk, de a legmelegebben üdvözöljük. (Élénk helyeslés a haléi a szélsobáloläalon.) Ha arra gondolunk, hogy a magyar törvényhozásban a felsőbb tízezrek közül valaki húsz évvel ezelőtt felállott volna és megpendítette volna ezt az eszmét és az testet öltött volna, elgondolhatjuk, hogy mily helyzetben lennénk és mily boldog volna az ország. Ezen az áldott termőföldön nem tudjuk foglalkoztatni a magunk polgárságát, ezen az elég ritkán lakott területen nem tudjuk foglalkoztatni és ki kell vándorolnia a megélhetés