Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-650

166 650. országos ülés 1916 augusztus 12-én, szombaton. vei kell adóznia annak az ipartelepnek vagy részvénytársaságnak, vagy, mondjuk, banknak. A t. előadó ur a hadsereget az állam védő­szervének nevezte, amelynek tápláló csatornája az adó. Ez igaz, csakhogy van egy másik csa­torna is, amelyről elsősorban kell gondoskodni és ez az emberanyag. (Ugy van! balfelöl.) Ha tarthatatlan intézkedésekkel és közgazdasági állapotokkal lehetetlenné teszszük a hadsereg emberanyagát szolgáltató kisemberek megélhe­tését, akkor hiába szerzünk csatornát, amely bőven ontja a táplálékot a hadsereg részére, t. i. a pénzt, ha nem lesz ott az emberanyag egy másik csatornája, a vér, amelynek a táplá­lásra szüksége van. Azért kell tehát azt a kisebb embert, azt a széles népréteget kímélni, honvédelmi, de közgazdasági szempontból is, hogy itt érezzék jól magukat, hogy ne kíván­kozzanak máshova, hogy itt találják boldogulá­sukat s ne legyenek kénytelenek egy idegen állam közgazdaságát gyarapítani, hanem boldo­guljanak itt és boldogítsanak mindnyájunkat. De lehetetlen a kisemberek kíméletének hangoztatásakor nem hivatkozni arra is, hogyha nem is közvetlenül, de közvetve a fogyasztási adó emelése révén ezek úgyis rendkívüli mérték­ben adóznak, mert a t. előadó ur által helyesen emiitett pohár sörben, szivarban, pakli dohány­ban elrejtett adó is gazdagítja közvetve az álla­mot és ezen elrejtett adók formájában az a sze­gényebb kisember aránylag többel adózik az államnak, mint a leggazdagabb. Gr. Batthyány Tivadar: Aránylag többel! Mayer János: A fogyasztási adóból nyeri az állam költségeinek fedezésére a legtöbb mil­liót és a kisebb ekszisztencziák számuknál fogva aránylag a legtöbbet fizetnek ebből. Nemcsak megérdemlik, de parancsolólag követelhetik ezért a kíméletet és azért figyelmeztetem a t. házat, hogy azok a bizonyos széles néprétegek, amelyek talán még nem tudják egészen megérteni, hogy miért ós mennyire van szükség az adózásra; hogy azok, akik hazajővén a lövészárokból és azt látván adókönyvükben, hogy távollétük alatt uj és nagyobb arányban terhelő adókat jegyez­tek be, nem fogják megérteni, hogy miért, hogyan és hogy igazságosan történt-e ez. A vagyonosabbaknak nagyobb érdekük is a honvédelem, mint á szegény embereknek, azok a vagyonosabbak, akik jobban is tudnak fizetni és akiknek saját megélhetésükre több marad, jobban meg tudják érteni azt és épen azért azok sokkal inkább és könnyebben terhelhetők meg. Befejezem rövid felszólalásomat (Halljuk! Halljuk!) és minthogy e törvényjavaslatokból azt látom, hogy a t. kormány ahelyett, hogy uj jövedelmi forrásokról gondoskodott volna, újra csak a szélesebb néprétegeket akarja adókkal terhelni, a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot nem fogadom el, hanem elfogadom a Földes Béla t. képviselőtársam által benyújtott hatá­rozati javaslatot, amelyben azonban kiegészítésül pártom nevében a a következő határozati javas­latot nyújtom be (olvassa): »Mondja ki a kép­viselőház, hogy: I. a jövedelemadó részleges életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatnál: 1. Szükségesnek tartjuk a jövedelemadó évi összegének a kontingentálását. A megállapított összegen felül befolyt adóbevétel, meghatározott felosztási kulcs szerint községi terheik könnyebb elviselhetésére, a törvényhatósági joggal felruhá­zott városok és rendezett tanácsú városok, vala­mint a pótadóval terhelt községek között osz­tandó fel. 2. A közszolgálatban levő és magántiszt­viselők csak a 10.000 K-án aluli összjövedelem mellett mentessenek fel a jövedelmi adó alól. 3. A jövedelmi adó kirovása adókivető­bizottság által eszközöltessék; mert ezen bizott­ságnak mint elsőfokú fórumnak az elvesztése különösen a kisebb adózókra sérelmes. II. A vagyonadóról szóló törvényjavas­latnál. 1. A volt úrbéres birtokos és a közbirtokos testülettel közös osztatlan tulajdonú és közös használatú vagyona ne mint külön, önálló va­gyon tekintessék a vagyonadó kirovásánál, ha­nem a megfelelő részilletmény értéke számit­tassék hozzá a résztulajdonos többi vagyonához. 2. Az ingatlan birtok becsértéke az adózás szempontjából, az illető vidéken megállapítható haszonbérhozadék alapján, 5 százalékos tőkésí­tés erejéig állapíttassák meg. 3. A háború tartama alatt mentessenek fel a vagyonadó fizetésének a kötelezettsége alól azok a hadbavonultak, akiknek otthon nincs munkaképes férficsaládtagjuk és vagyonuk a 100.000 korona értéket nem haladja felül.« Ezt is igen méltányosnak tartanám, t. kép­viselőház. Ahol a hadbavonultnak nem marad­tak fórficsaládtagjai, különösen a kisebb birto­kosnál és nincs, aki művelje a földet, az va­gyoni adóval ezidőszerint ne terheltessék, mert hiszen eleget veszít maga a család. A nagyobb birtokosnál akad, akivel el lehet láttatni a dol­gokat, ha az illető hadbavonul, de a kisebb bir­tokos nincs abban a helyzetben, hogy maga he­lyett állítson valakit, aki a dolgát elvégezze. Hantos Elemér: Még öt perez! Mayer János: Ki kell jelentenem, hogy gróf Esterházy Móricz t. képviselőtársam határozati javaslatát nemcsak, hogy elfogadjuk, de a leg­melegebben üdvözöljük. (Élénk helyeslés a hal­éi a szélsobáloläalon.) Ha arra gondolunk, hogy a magyar törvényhozásban a felsőbb tízezrek közül valaki húsz évvel ezelőtt felállott volna és megpendítette volna ezt az eszmét és az testet öltött volna, elgondolhatjuk, hogy mily helyzetben lennénk és mily boldog volna az ország. Ezen az áldott termőföldön nem tudjuk foglalkoztatni a magunk polgárságát, ezen az elég ritkán lakott területen nem tudjuk foglal­koztatni és ki kell vándorolnia a megélhetés

Next

/
Thumbnails
Contents