Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-649
120 649. országos ülés 1916 augusztus 11-én, pénteken. vagyonadó alól is mentesittetnek, amint mentesittettek a múltban már a jövedelmi adó alól. Ezzel szemben sokszor fel szokták hozni azt, hogy hiszen ez személyi adó, tehát csak a fizikai személynél szerepelhet, jogi személynél nem. Azonban ezt már Wekerle Sándor volt ministerelnök annak idején megczáfolta gyakorlatilag azáltal, hogy javaslatában ezen társulatok nem voltak a jövedelmi adó alól kivéve. Lehetséges tehát azokra is ezt a terhet ráhárítani. De a t. minister ur is eltért attól az állásponttól, mikor ezen vagyonadó alá vonta a vagyonközösségeket, közbirtokosságokat, tehát szintén e jogi személyek bizonyos nemét. Nem gondolja a t. minister ur, hogy adójavaslatának eredményét épen az az intézkedés óriási mértékben csökkentheti azáltal, hogy a visszaéléseknek, kijátszásoknak óriási tömegét idézheti elő? Hiszen e réven egy csomó ingatlannak, tehát fundált jövedelemnek alapja elvonatik a vagyonadó alól. Bár ez a kifejezés törvényhozásunkban nincs meghonosodva, de tudjuk, hogy léteznek családi részvénytársaságok, amelyek összes ingatlanaikat, házaikat, földbirtokaikat a részvénytársaság javára irathatják s igy a vagyonadó alól teljesen menekülhetnek. Felhozatott ma példaképen, hogy egy részvénytársaság ingatlanok vásárlásával vagy értékesitésével is foglalkozhatik, amely ingatlanok óriási hasznot hajthatnak. Hát helyes-e, hogy ezek elvonassanak a vagyonadó alól? Vagy ma már szokásos, hogy a nagy pénzintézetek kiterjesztik csápjaikat mindenfelé s nagy uradalmakat vesznek bérbe. Az a vagyon, mely ebben a bérletben fekszik, szintén teljesen el lesz vonva a vagyonadó alól. Ennek aztán további kinövései lehetnek, hogy két-három ember összeáll, mint részvénytársaság kivesz nagy uradalmat, s ezzel az a czél el van érve, hogy a vagyonadó alól ez utón kibújjanak. Ha az a vagyoni adó fizikai személyhez van kötve, akkor miért nem akarja tekintetbe venni a t. minister ur a becslésnél a személyi viszonyokat, miért jelzi azokat figyelmen kivül hagyandóknak ? Ez is mutatja, hogy nincs oly szorosan a fizikai személyhez kötve ez az adó, mint állíttatik. Hiszen más államokban — nem említem hol, hivatkoztak rá mások — ezek a részvénytársaságok, nyilvános számadásra kötelezett társulatok alá vannak vetve ezen adónak. Már most ezzel szemben hallottuk, mint argumentumot, hogy ezt azért nem lehet tenni, mert akkor a mi részvényeink a külföldről viszszavándorolnak, holott érdekünk, hogy kintmaradjanak. A recziproczitást is emlegetik, hogy akkor külföldön a mi részvényeink is adó alá lesznek vetve. Bocsánatot kérek, ez nagy falláczia. Disztingváljunk, mert qui bene distinguit, bene docet. (Zaj.) Csodálom, hogy beszélgetések folynak, pedig épen az előadó urat nagyon érdekelhetné, amit tegnapi nyilatkozatára vonatkozólag válaszolok. Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, méltóztassék csendben hallgatni a szónokot. Sághy Gyula: Igaz, hogy a recziproczitás megsértése esetén visszaküldik a részvényeket. De amidőn az egész részvénytársaság és azon belül az egész részvénytőke adózik, ehhez az egyes részvénynek semmi köze. És az, hogy miként adóztatnak meg a részvénytársaságok az egyik államban és miként a másikban, a nemzetközi recziproczitással semmi összefüggésben sincs. Azt meg meg sem érzi az egyes részvény, amikor nagy tömegben, illetve egész tömegében van az adózásnak alávetve és másrészt nem lehet oly könnyen, sőt egyáltalán nem lehet eltitkolni, mintha csak egyes részvényekről van szó. A kétszeres megadózás ellen pedig az orvosszert felajánljuk határozati javaslatunkban. Hiszen azt mondjuk, hogy ennek folytán már az egyes részvényeseknél a részvények kivül maradjanak a vagyonadóból, ne számíttassanak hozzá. Hallottuk ellenérvül, mint annak veszedelmét, hogyha ezt kiveszszük, hogy akkor más vagyonalkatrészek is el fognak titkoltatni. Én azt hiszem, az ellenkező áll. Ha tudják, hogy ez levonható, nem kell bevallani, ez ellenkezőleg ösztön arra, hogy annál hívebben vallják be vagyonuk egyéb alkatrészeit. Ha pedig valaki el akar titkolni valamit, talán kevésbbé titkol el akkor, hogyha a részvények külön adóztatnak meg? Ellenkezőleg, minél többet kell neki adó alá engedni, annál nagyobb mértékben van meg az eltitkolásra a hajlandóság; minél kevesebbet kell bevallani, annál kevesebb lesz tehát az eltitkolás. Mert hiszen ha a részvényeknek a vészvénytársaság kebelében való ezen megadóztatása foglal helyet, az oly csekély visszahatással van az egyes részvényekre, hogy ez az érv felfogásom szerint tisztára falláczia. Már most a t. minister ur, amidőn ily kedvezményben részesiti a részvénytársaságokat, ami tisztán az ő legspecziálisabb érdeküket képezi, ugyanakkor megvon tőlük oly kedvezményt, amelyek igazán közérdekben volnának. Az én propoziczióm szerint kellene a részvénytársaságokat vagyonadó alá vonni, amelyet már egyszer a házban emiitettem és talán lesz alkalmam előterjeszteni annak idején, amikor a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójáról lesz szó. Közérdek, országos érdek, gazdasági érdek, a valuta érdeke, szóval minden érdek összehalmozódik abban, hogy ebben az országban legalább is a nyilvános értékpapírok, az állampapírok, községi kötvények, jelzáloglevelek bent tartassanak és ne vándoroljanak ki. Eddig ezek tekintetében a társaságok kedvezményben részesültek. Most ezen kedvezmény, csak átmeneti időre szól és nagyon kis mértéktékben tervezik meghagyni. A t. minister ur hagyja meg nekik, nem mondom, egész kiterje-_
