Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.

Ülésnapok - 1910-645

645. országos ülés 1916 tehát elintézetlenül, nagyobbik felében pedig j minden elintézés nélkül. Azt hiszem ennélfogva, :

, t. ház, hogy nem lehet nézetkülönbség e házban a tekintetben, hogy ez nem a megfelelő elbánás : a polgároknak és a törvényhatóságoknak olyan •alkotmányos jogával, amilyen a kérvényezési, és felirati jog. Általában az a meggyőződésem, hogy a kérvényeknek és feliratoknak eddig szokásban volt tárgyalása egyáltalán nem felel meg a népképviselet feladatainak és a nép iránti köteles tekintetnek. : , . Már magának a kérvónyi bizottságnak öszszeállitása, valljuk be, — sine ira et studio mondom ezt, de hiszen ismerjük a gyakorlatot — olyan, hogy ä kérvényi bizottságba bizony a különböző pártok által azok a képviselő urak jelöltetnek ki, akikről nem igen tehető fel, hogy talán egyébbel szivesebben foglalkoznának. (Elénk éílenmonclások a jobboldalon.) A kérvényeknek és feliratoknak megvan a maguk szakszerű tárgya és meggyőződésem szerint azokat tulajdonképen a szakbizottságokhoz kellene utasitani. De hát a létező házszabály megtartja a kérvényi bizottságot, amelyhez minden kérvény hozzáutasittatik, aminek azután az a következménye, hogy bizony szakszerű előkészi tésben azok a kérvények és feliratok nem részesülnek. Ennek teljesen megfelel azután a kérvények és feliratok plenáris tárgyalásának nagyon szomorú, mondhatnám siralmas módja. Tudvalevő dolog, — nem akarok egyoldalú lenni, ez a szemrehányás minden pártot egyaránt ér — hogy a kérvények és feliratok tárgyalása, bocsánatot kérek a kifejezésért, a gépies ledarálásban nyilvánul meg. Azt hiszem tehát, jó lélekkel tagadni nem lehet, hogy ezen változtatni kell. Különösen most a háború alatt, midőn minden közszabadság vagy szünete], vagy a dolog természete szerint szűkebb korlátok közé szorul, az egyetlen nyitva álló útja ennek a nagy alkotmányos jog gyakorlásának nem volna elzárható oly módon, hogy az egy olyan nagy sülyesztőbe kerüljön, aminő a kérvényi bizottsági és a plenáris tárgyalás formája és lefolyása. Ha tekintetbe veszszük, hogy a kérvények 20. számú sor jegyzékében de a még előkészítés nélkül levő 57 kérvény között is számos eminens fontosságú kérdés tárgyaltatik és terjesztetik a ház elé: a háborús érdekekkel összefüggő nagy kérdések, a közel jövőben aktuálissá váló és más, egész alkotmányos életünk átalakulását is érintő kérdések, amelyek közül én álláspontomhoz képest talán joggal tehetem első helyre a választójog kérdését: akkor, t. ház, ennek az elbánásnak hátrányos és a j>arlamentárizmussal s a magyar alkotmány intézkedéseivel egyáltalán meg nem egyező sérelmes volta csak fokozottabb mértékben jelentkezik. Épen azért, mert nem hiszem, hogy ebben a kérdésben nagy különbségek választanak el egyjidius 14-én, pénteken. '4TÍ mástól bennünket a ház bármely oldalán : bátor vagyok a t. háznak és a mélyen tisztelt elnök urnak figyelmét erre a mulasztásra irányítani és azt a kérelmemet előterjeszteni, kegyeskedjék talán javaslatot tenni a holnapi ülésen aziránt, hogy a le nem tárgyalt kérvények és feliratok tárgyalása a szünetet követő valamelyik legközelebbi, óhajtásom szerint talán mindjárt az első ülésre tűzessék ki. Ezalatt az idő alatt a kérvényi bizottságnak is módjában állana a még általa le nem tárgyalt kérvények előkészítését is. ellátni. Ezt voltam bátor a t. ház figyelmébe ajánlani. .Elnök: A ministerelnök ur kivan szólani. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy mindenekelőtt egész tisztelettel megjegyezzem, hogy a kérvényi bizottság egyáltalán nem érdemli meg azt a bemutatást, amelyben azt a t. képviselő ur részesítette. Hiszen nekem állásomnál fogva is alkalmam van a kérvényi bizottság munkásságával közelebbről megismerkedni. En mondhatom, hogy azok a t. képviselő urak, akik a kérvényi bizottság munkájában részt vesznek, ott igen lelkiismeretes munkát végeznek, (Ugy van ! jobbfelől.) igen komoly ambiczióval és kötelességtudással foglalkoznak a kérvényekkel és azt hiszem, hogy épen a kérvényi bizottság egyike azoknak a bizottságoknak, ahol különösen a ház komoly irányú fiatal tagjainak is nagyon szép munkakör nyílik és ahol ők nagyon szép tevékenységet fejthetnek ki. (Ugy van! jobbfelől.) Ami a t. képviselő urnak azt a másik áUitását illeti, hogy valami különösebb mulasztás terhelne bennünket a kérvények elhanyagolása révén, ebben a tekintetben bátor vagyok egyszerűen egy pár adatra utalni, amelyekből azt hiszem, inkább az ellenkezője fog következni. (Halljuk ! Halljuk !) A t. képviselő ur felhozta, hogy 42 kérvény van tárgyalásra készen és 57 olyan kérvény van még, amelylyel a bizottság nem foglalkozott. Ha tekintetbe veszszük, t. ház, hogy most egy nagy világháborúban vagyunk, midőn a ház állandóan nincs együtt, midőn a ház mégis csak azért és addig van együtt, hogy és ameddig a legsürgősebb nagy áüami érdekek kielégítésére hivatott törvényjavaslatokat elintézze és elintézheti, akkor ez talán már önmagában véve sem olyan feltűnő dolog. De ha összehasonlítjuk a mai helyzetet- a múlttal, azt gondolom, hogy talán hosszú évek óta ritkán volt arra eset, hogy ilyen kevés hátraléka lett volna a háznak kérvények dolgában, mint most. (Igaz! ügy van ! a jobboldalon.) Csak arra az egy adatra vagyok bátor a t. képviselő ur figyelmét felhívni, hogy az ezt az országgyűlési cziklust megelőző múlt országgyűlés 1206 kérvényt hagyott örökségül, elintézetlenül a mostam országgyűlésre. (Derültség.) Ez a mostam országgyűlés az 1206 kérvényt elintézte s azonkívül elintézte az eddigiek nagy zömét is, ugy hogy összesen 4600 kérvényt intézett el. Ugy