Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.

Ülésnapok - 1910-635

20 635. országos ülés Í916 június 14-én, szerdán. tött szerződés ideiglenes meghosszabbításáról; a vámvonalon át behozott dohány és dohánygyártmányok után fizetendő engedélyilletékek megváltoztatásáról ki fognak nyomatni, a ház tagjai között szét fognak osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttatnak. A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólani. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi minister : T. ház ! Van szerencsém bemutatni két törvényjavaslatot. Az egyik szól a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. t.-cz. módosításáról szóló 1890. évi XXX. t.-cz. hatályon kivül helyezése tárgyában. A másik törvényjavaslat szól a népiskolai közoktatás tárgyában alkotott 1868. évi XXXVIII. t.-cz. módosításáról. Továbbá van szerencsém bemutatni egy jelentést az összes elemi népiskolákról és azok tanszervezetéről, különös tekintettel a katonai szolgálatra bevonult tanítókra. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék a már kinyomott törvényjavaslatokat és jelentést a ház tagjai közt szétosztatni és azokat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közoktatásügyi bizottsághoz utasítani. Elnök : A vallás- és közoktatásügyi minister által beterjesztett törvényjavaslat a középiskolákról és azok tanáraiknak képesítéséről 1883. évi XXX. t.-cz. módosítása tárgyában hozott 1890. évi XXX. t.-cz. hatályon kivül helyezése tárgyában, valamint a népiskolai közoktatásról szóló J 868. évi XXXVIII. törvényezikk módosításáról és végül az összes elemi népiskolákról és azok tanszervezetéről szóló jelentés ki lévén nyomatva, szét fognak osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közoktatásügyi bizottsághoz utasíttatnak. Következik, t. ház, a napirend : az 1916—17. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról a pénzügyininister törvényjavaslatának általánosságban való tárgyalása. Az előadó ur kíván szólni. Hegedüs Lóránt előadó: T. képviselőház A pénzügyi felhatalmazási törvény hatálya e hó végén lejár; a kormány tehát egy iudemnityjavaslatot nyújtott be, immár a harmadikat e háború folyamán. Már két ízben voltam bátor a t. háznak a pénzügyi bizottság nevében előadni azt, hogy a magunk részéről, e rendkívüli viszonyok között, e rendkívüli formát tartjuk alkalmasnak államháztartásunk alaki rendjének biztosítására és ellenőrzésére. Az okokat a pénzügyi bizottság több izben tárta a t. ház elé. Mostani jelentésünk külön is kiemeli ezeket. Legyen szabad megemlíteni csupán azt, hogy az a vélelem, mintha lehetséges lett volna a hadügyi költségvetéstől — értve alatta a közös hadügyi és a honvédelmi költségvetést — elszakítva a többi állami költségvetést, bemutatni a háznak, nem áll meg, ez az eszme nem vihető keresztül, azért, mert összes tárczáink, még a belügyi és a közoktatási is át vannak szőve hadügyi vonatkozásokkal, a közegészségügy stb., a kereskedelmi tárcza az államvasutak stb. tekintetében, egy szóval: a hadügyi vonatkozásoktól mentes költségvetést összeállítani nem volt lehetséges s igy maradt a pénzügyi bizottság azon az állásponton, hogy az indemnitást helyesli és a kor-. Hiánynak ezen javaslatát a t. háznak elfogadásra ajánlja. így tehát, t. ház, a pénzügyi bizottság feladata csak arra szorítkozott, hogy megvitassa és megvizsgálja, vájjon e javaslat csakugyan indemnitás-e és nem tett-e bele a kormány olyan intézkedéseket, amelyek a szoros pénzügyi felhatalmazással összefüggésben nincsenek. T. ház ! Megállapíthatjuk, hogy ez tisztán számszerű indemnitás és a kormány ez alkalommal semmi rendkívülit vagy más intézménybe belevágót a javaslatába nem tett. Ugy az, ami a j)énzügyi felhatalmazásra, mint az, ami az átruházási jog gyakorlására, valamint, ami a kvótaszerü megosztásra vonatkozik : mindaz megfelel az eddigi gyakorlatnak, a törvényeknek és az eddigi háborús indemnitásoknak is. A közvéleményben, t. ház és a sajtó egy részében a javaslat 6. §-a, amely a söradóról szól, ugy lett feltüntetve, mintha itt a kormány egy adóemelést vitt volna keresztül, amennyiben a söradó tételét 110 fillérben állapítja meg. T. ház ! Ez nem adóemelés. Ebben a javaslatban egyáltalán adóemelés nem foglaltatik. A helyzet az, hogy a kormány az eddigi söradópótlékot, a mely 80 fillér, az eddigi söradóval, a mely 34 fillér, egyesitette ; ez a kettő együtt ugyan 114 fillért tenne, de a kormány ezt az összeget 110 fillérre kerekítette ki, ami azonban leszállításnak sem mondható, mert megszüntette az eddigi u. n. házi italnak az adómentességét, valamint megszüntette a kamatkedvezményét azon sörfőzőknek, akik az adót rögtön készpénzben fizették. Ha ezt összeszámítjuk, ez megfelel négy fillérnek, ugy hogy a 110 fillér nem jelent egyebet, mint a két adónemnek adótechnikai egyesítését. Sem adóemelés, sem adóleszállitás ebben nincsen. Elismerjük, elismeri a pénzügyi bizottság, hogy ezen egyesítés következtében a képviselőházban 1899-ben elfoglalt azon álláspont, hogy, ha a söradópótlék magasabb fokot ér el, akkor az adó tétele leszállittassék, nem vihető keresztül, de ugy gondoljuk és azt hiszem, ugy gondolja a t. ház is, hogy a mai viszonyok között nem felelne meg kötelességének az a pénzügyminister, aki adóleszállitással állana a t. ház elé. T. ház! Ez az indemnitás tartalma és a pénzügyi bizottság szerint — és meggyőződésem szerint is — ezen egyszerű indemnitás alkalmas az államháztartás alaki rendjének fentartására, miért is annak megszavazását ajánlom. Ami, t. ház, államháztartásunk anyagi rendjét illeti, erre nézve a pénzügyminister ur ma ujabb adó javaslatokkal lépett a törvényhozás elé. (Halljuk! Halljuk!) Ezeket a javaslatokat a pénzügyi bizottság, amelyhez utasították, lelki-