Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.

Ülésnapok - 1910-641

236 641. országos ülés 1916 Julius 6-án, csütörtökön. nösebben az Ausztriában f. évi április 16-án életbeléptetett császári rendelet intézkedéseiben is találkozunk. Ausztriával való szoros gazdasági kapcsolatunknál fogva kétségen kivül el kell ismernünk, hogy ez a megkülönböztetés, egyrészt az adókulcsnak ugyanazon alkalmazása, másrészt, amilyen mérvben Ausztriában történik a magyar gazdasági élet érdekeinek helyes felfogásából és méltatásából származik. Mert hiszen az ember hajlandó volna minél magasabb adókulcscsal sújtani a hadinyereségből eredő jövedelmeket ; nem szabad azonban figyelmen kivül hagynunk, hogy ha mi az Ausztriában érvényes adókulcsnál magasabb adókulcsot alkalmaznánk, akkor eo ipso hátrányosabb helyzetbe hoznánk saját iparunkat és kereskedelmünket az ausztriai iparral és kereskedelemmel szemben. Arra viszont, hogy mi az Ausztriában érvényes adókulcsnál alacsonyabb adókulcsot alkalmazzunk, épen a hadinyereségeknél igazán semmi ok sem forgott fenn. (Helyeslés.) A törvényjavaslatnak az az intézkedése, ame!y a nyilvános szémadárra kötelezett vállalatok adóját valamivel mérsékeltebb adókulcsban állapítja meg, mint a természetes és jogi személyek adóját, önként érthető intézkedés abból a szempontból, hogy ezek a vállalatok tulaj donképen nem maguknak keresnek, hanem részvényeseiknek, a részvényesek pedig a jövedelemadóval ugy is érintve vannak és igy kétszeres adózás állana ebből elő. (Ugy van !) A pénzügyi bizottságban megbeszélés tárgyát képezte az, hogy ebben a törvényjavaslatban a jiénzügyminister ur részére bizonyos külön intézkedési, rendelkezési jogok tartatnak fenn, amelyek más adóknál, az adók kivetésénél, adókivetési eljárásoknál nem a pénzügyminister jogkörébe tartoznak. Azonban tekintettel arra, hogy ez egy rendkívüli adónem, egyszer fordul csak elő és azután természetszerűen az adók sorából eltűnik, tekintettel arra, hogy ennek épen rendkivüliségénél fogva ugy a kivetésnél, mint általában az alap megállapításánál olyan nehézségekkel kell küzdeni, amelyek a többi adónemeknél •— ilyen alakban legalább •— nem fordulnak elő s végül tekintettel arra, hogy a külföldi törvényhozások is ezt találták az egyedül 1 ehetséges ekszpediensnek: a pénzüg}d bizottság, bár egyáltalában nem barátja a ministeri omnipotenoziának és a ministeri hatáskör kiterjesztésének, (Mozgás a baloldalon.) a törvényjavaslatnak ezeket a rendelkezéseit, mint épen az adónem rendkívülisége folytán megokoltakat, szintén elfogadásra ajánlja. Ezek előrebocsátása után legyen szahad a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság nevében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlani annyival is inkább, mert meg vagyok győződve, hogy az összes adónemek közül ez az, amelyet igazán szimpatikusnak nevezhetünk, s amely kétségkívül a ház minden oldaláról a legteljesebb tetszéssel fog találkozni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök ; Szólásra ki következik ? Szojka Kálmán jegyző: Földes Béla! Földes Béla: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a függetlenségi és 48-as pártnak és határozati javaslatunkra vonatkozólag az összes ellenzéki partoknak megtisztelő megbízásából felszólalok, hogy a t. j)énzügyminister ur benyújtott adóbokrétájáról birálatos véleményt mondjak, elsősorban hangsúlyozni óhajtom az ellenzék részéről is, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy a háború súlyos áldozatokat követel a nemzet részéről és hajlandók vagyunk ezen áldozatokat feltétlenül meg is adni. (Helyeslés a baloldalon.) Mikor a magyar katonák százezrei, sőt milliói két év óta hősi harezban védik hazánk határát a világ legnagyobb hatalmaival szemben . . . Holló Lajos: És pusztulnak ! Földes Béla : . . . s a nemzet fiaiban szenvedett áldozat kétségkívül sokkal nagyobb, mint az az áldozat, amelyet javakban és pénzben hozhatunk, azt hiszem, más álláspontra helyezkedni nem is lehet. (Helyeslés bal felől.) Azonban kifogást teszünk a benyújtott törvényjavaslatokkal szemben általánosságban először azért, mert ugy találjuk, hogy az adóügy szisztematikájával ellenkeznek. Ellenkeznek azzal, hogy az adóreform előkészítésének megfelelő alaj:>ját megnyerjük. Ellenkeznek az igazságossággal, ellenkeznek a kiméletességgel és ellenkeznek a czélszerüséggel is. (Ugy van ! balfelöl.) Kifogásunk van a pénzügyministeri hatáskör túltengése ellen. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Kifogásunk van az ellen is, hogy az államháztartás vitele imparlamentáris módon, vagy legalább is, mondjuk, parlamenten kivüli módon történik. Az a nemzet, amely rövid idő alatt hat milliárdot áldozott, az a nemzet, amely ezenkívül milliókat áldozott a jótékonyság oltárán, azt hiszem, ezzel bebizonyította gazdasági érettségét is és attól abszolúte nem lehet megvonni azokat a felvilágosításokat, amelyek nélkül az államháztartás viszonyairól véleményt nem mondhatunk és informált alapon objektív bírálatot a kormányzattal szemben nem gyakorolhatunk. (Élénk helyeslés balfelől.) Még ha a kormány a legkiválóbb emberekből állana is, még akkor is a nemzet összes szellemi és erkölcsi értékei sokkal magasabban állanak és tessék erre a nemzetre bizni, hogy ő ennek a súlyos hslyzetnek anyagi következtetéseit levonja és azok között elhelyezkedjék. (Helyeslés balfelől.) Én tehát elsősorban szükségesnek tartom hangsúlyozni azt, hogy igen súlyos kifogás alá esik az államháztartás vitele, igen súlyos kifogás alá esik az, hogy semmi felvilágosítást az áUamháztartásra vonatkozólag nem nyerünk. (Helyeslés balfelől.) Ez a pont már többször érintve volt. Ha ez a háború rövid ideig tartott volna, mondjuk egy fél évig, akkor még valahogy meg lehetne érteni, hogy a költségvetést nem lehetett összeállítani. De a háború most már két éve folyik, lehet, hogy egyhamar nem is fejeződik be. Lehetetlen helyzetnek tartom, hogy semmiféle tájékozást ne nyerjenek azok, akik résztvesznek nemcsak a törvény-