Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.

Ülésnapok - 1910-637

128 637. országos ülés 1916 június 16-án, péntekéit. jon olyan rendezéseket csinálni, amelyek — akarva nem akarva — a gyámkodás jellegével bírnak, az örökös kiskorúságba akarják a magyar népet belekényszeritenL (Ugy van! ügy van! jobbfelöl.) Beck Lajos .' Mivel ? (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Gr. Tisza István ministerelnók: Azok az adatok, melyeket a t. képviselő ur felhoz, a világért sem azt a sötét képet tartalmazzák, amely a t. képviselő ur egyik-másik kijelentéséből elénk tárul. Hiszen az a tény, hogy a szántóföldnek közel fele az 5-től 50 holdig terjedő birtokosok kezében van, egyenesen határzottan örvendetes. (Igaz ! Ugy van ! jóbbfelől.J Beck Lajos: Mondottam. Gr. Tisza István ministerelnók: Az a tény, hogy az utolsó két évtizedben a nagybirtok szántóföldterülete tetemesen csökkent, határozottan örvendetes körülménynek tekinhető. Az a harmadik tény pedig, amelyre a t. képviselő ur oly nagy súlyt látszik helyezni, hogy Magyarországon olyan sok törj>ebirtokos van, a világért sem olyan kizárólag hátrányos jelenség, mint aminőnek a képviselő ur feltüntette. Itt ismét nem szeretnék az ellenkező túlságba esni. Én nem mondom, hogy minden törpebirtok helyén való és előnyös. Elismerem, hogy nagyon sok helyen állott be törpebirtok életképes kisgazdaságok elaprózása utján ott is, ahol az hátrányos jelenség. De viszont állítom azt is, hogy határozottan kedvező szooziálpolitikai jelenség Magyarországon az, hogy a gazdasági munkásosztálynak igen tetemes része egyúttal egy nagyon csekély földbirtokkal is rendelkezik. (Élénk helyeslés jobbjelöl.) Én. azt hiszem, annak a falusi munkáscsaládnak egészen más megélhetési viszonyai vannak, egészen más helyzete van, az egészen másként érzi magát, ha egy csekélyke földbirtok is tulajdonában van, ha a saját földjén is gazdálkodik. (Élénk helyeslés jobb felől.) Lovászy Márton : Azok apadnak, nem növekednek. Gr. Tisza István ministerelnók: A t. képviselő ur mint a legsötétebb jelenséget tüntette fel ezeknek a törpebirtokoknak nagy számát; ezzel szemben voltam bátor ezt egész nyíltan kifejteni. Beck Lajos: A törpebirtokok fogytak. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelól.) Gr. Tisza István ministerelnók: A t. képviselő ur felállítja azt a tézist, hogy a birtokpolitikát sürgősen nagy arányokban kézbe kell venni és egy uj korszakot kell — kvázi — ezen a téren megindítani ; az ő birtokpolitikájának egyik jelszava gyanánt oda állítja — és erre ismételten visszatér — mint egyik legelsőrendü szempontot a termelés fokozásának kérdését. Hát én nem tartanám helyesnek, ha mi ezt a szempontot olyan nagyon és kizárólag előtérbe állitanók. Mert méltóztassanak megengedni, a termelés fokozásának szempontja a nagyüzemeket, még pedig a nagytőke kezében levő nagy mezőgazdasági üzemeket kívánná meg. (Igaz! ügy van! jobbfelól.) Mert eltekintve azoktól a közvetlen város melletti, inkább kertészeti jellegű üzemektől, amelyek Magyarországon ma még — sajnos — csak korlátolt mérvben bírnak fontossággal: a termelés fokozását a kisbirtokos soha, még sokkal magasabb kulturális fokon sem fogja csak megközelítőleg is ugy elérhetni, mint ahogy azt az igazi nagyüzem, a nagy intelligencziával és nagy tőkeerővel szervezett nagyüzem magával hozza, (ügy van! Ugy van ! jobbfelól.) Csak egy dologra utalok reá. Aki tudja azt, hogy Magyarország kilencz-tized részében a gőzekekultura milyen óriásilag növeli a termelési átlagokat, az mindjárt ennél az egynél — kiragadok egy példát a sok közül — láthatja azt, hogy milyen óriási előnyei vannak a termelés fokozása szempontjából a nagyüzemnek a kisüzem felett. Bn azt hiszem, — anélkül hogy tagadni kívánnám a termelés fokozásának fontosságát — nekünk nem szabad egyoldalúan arra az álláspontra helyezkednünk ; nekünk a termelés fokozásának érdekét is fel kell áldoznunk annak a nagyobb nemzeti érdeknek, — legalább bizonyos tekintetben — hogy lehetőleg fokozzuk a falusi, saját gazdaságában élő, anyagilag, erkölcsileg független, erőteljes magyar családoknak számát. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ez az igazi alapelv, (Élénk helyeslés jobbfelól.) ez kell, hogy vezesse a mi birtokpolitikánkat, ez a demokratikus alapelve a birtokpolitikának (Élénk helyeslés jobbfelól.) és nem az, hogy a termelés fokozását hangoztassuk. És ha a t. képviselő ur azt mondja mint másik irányelvet, hogy a létező erőviszonyok tekintetbe vételével kell eljárni és nem kell több földet megmozgatni, mint amennyire a kellő felvevőképesség megvan, én ezt a nagyon helyes megjegyzést teljes mértékben aláírom. De azt hiszem, ez azután vissza is kell hogy tartson bennünket attól, hogy túlságos nagy arányokat akarjunk adni ennek az egész birtokátalakitási politikának. Hiszen nem az a kérdés, hány ember óhajt földet, hanem az a kérdés, hány ember van, aki rendelkezik azokkal az előfeltételekkel, an elveknek folytán ő annak a földnek csakugyan ura és gazdája lehet, (Élénk helyeslés jobbfelól.) azt saját magának, családjának és a köznek javára használhatja. (Élénk helyeslés jobbfelól.) Ha ebből indulunk ki, akkor azt hiszem, tartózkodnunk kell attól, hogy itt egy nagy, általános, rohamos nemzetboldogitó és majdnem nemzetujraalakitó akcziót rezegtessünk a közvélemény előtt, mert ha jót akarunk, ennek az akcziónak nagyon is speczializáltnak, nagyon is korlátoltnak kell lennie, ennek kellő kautélák, kellő óvatosság mellett lépésről-lépésre kell a tényleges erőviszonyokhoz mérten előrehaladnia. (Élénk helyeslés jobbfelól.) Ez az akczió nézetem szerint nem szabad, hogy egy mesterkélt, hogy ugy mondjam apriorisztikus alapon felépített legyen. Valahányszor egy nagy vágy van a közvéleményben, olyankor min-