Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.
Ülésnapok - 1910-637
637. országos ülés 1916 Csak az ellenzék padjain, nemcsak szabadon gondolkozó munkapárti korifeusok hirdessék ezt az eszmét, de az állam konszolidálásának és a háború után ránk háruló óriási terhek fedezésének szükségességéből a ministerelnök és a pénzügyministernek is hazafias kötelessége ennek a hirdetése. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) E megoldás konkrét előterjesztésére térek át. (Halljuk ! Halljuk !) Szerény nézetem szerint elsősorban természetesen az államnak kell az egész telepítési és parczellázási akcziót kezébe vennie. De hozzáteszem, hogy feltétlenül szükségesnek tartom, egy, a társadalom minden osztályából létesített csekélyszámu ellenőrző és tanácsadó telepítési bizottság melléadását. Ne méltóztassék azt hinni, hogy e gondolatnak megpenditésére engem csupán az e kormány iránti bizalmatlanság vezet. Én azt tartom és hirdettem mindig, hogy minél jobban választjuk el a politikát más, főként gazdasági kérdések keresztülvitelétől és megoldásától, annál jobb. Miután pedig Magyarországon a mindenkori kormány keze, még a legtisztább vezetés mellett is kell hogy e telepítés irányításában politikai czélzattal is belenyúljon, azt hiszem, a mindenkori kormánynak, amefyet nem hatalmi és nem pártpolitikai czélok vezetnek, ilyen nemzetet mentő akczió keresztülvitelénél örömmel kell megosztania a felelősség tudatát a társadalom azon független elemeivel, amelyek mintegy biróságképeu működnének és az akczió fénye érdekében teljes erejüket latba vetnék. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Ez a nemzeti munka!) Az elvégzendő munkát két részre osztom, az előkészítő munkára és az erre következő munkára. Az előkészítő munka keretébe, nézetem szerint, az államnak kötelessége az előkészítés tartarra és ideje alatt elsősorban is tárgyalni ugy a szabad, mint a kötött birtokok tulajdonosaival azon birtokok telepítésre alkalmas területrészeinek bérletbe vagy tulajdonba való önkéntes átengedése iránt s e munkálatokról kimutatások felvételét volna köteles készíttetni. Másodszor köteles volna az előkészítő munkálat keretében tervet készíteni a kincstári és alapítványi birtokaink telepítésre alkalmas részeinek miként való felhasználásáról, tárgyalni és megállapítani, hogy a községi és városi birtokoknak eddig még bérbe nem adott területei miként és hogyan volnának valamely formában vagy maguk a községek és egyéb tulajdonosok által, vagy az állam kezébe való utalás utján bérbeadandók, vagy örök áron eladandók. Ugyanígy kezelendők a közbirtokossági területek erre alkalmas részei is. Kötelessége volna továbbá az államnak ugyancsak az előkészitő eljárás folyamán megfelelő telepítési alapot létesíteni és itt méltóztassék megengedni, hogy erre rövid megjegyzést tegyek. Akkor, amikor milliárdokat és milliárdokat áldozunk, akkor, amikor budgetünk keretei azelőtt nem álmodott arányokban nőnek és tágulnak, akkor az ilyen akczió számára néhány száz milliónyi befektetés, és hangsúlyozom, nem feláldozásjunhis 16-án, pénteken. 125 ról, hanem befektetésről van szó, nemcsak a legnagyobb nemzeti kötelesség, de egyszersmind az állam számára a legjövedelmezőbb befektetés. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert eltekintve attól, hogy egészséges kautellákkal való körülbástyázásával az intézménynek a járadékbirtok intézményének behozatalával semmiféle rizikó, vagy legalább csak igen csekély rizikó hárul az államra, másfelől ezáltal oly megtermékenyítő erővel hatna nemzeti vagyonunk e jelentékeny részére, amely évtizedek és évszázadok folyamán százszoros kamatot hoznak. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezekben kontempláljuk az előkészitő munkálatokat. Ha azután, és ez a munkálat másik része, ez előkészitő munkálatok eredményekép a kormány által kezdeményezett önkéntesen való birtokeladás nem volna keresztülvihető, az önkéntes felajánlás nem volna elegendő és bizonyos helyeken a föld semmikép nem akarna megmozdulni, akkor az államot igenis fel kell jogosítani arra, hogy a szükséges helyeken és mindig csak a szükséges arányokban, a kötött és telepítésre alkalmas nagyobb hozadéki! latifundiumokat, amelyeknek hozadéka azonban a közelben fekvő hasonló természetű szabad birtokok hozadékával nem egyenlő hozadéku és hangsúlyozom, a szükséghez mérten vagy bérbeadásra, vagy örökáron való eladásra kisajátítsa. E hozadék megállapítására és a mozgósítás sikerére több eszköz kínálkozik, amelyekre a t. ház szives engedélyével néhány pillantást vetnék. (Halljuk ! Halljuk !) \ Gondolhatnánk arra, hogy az uj vagyonadóval összhangba hozva, melyről most javaslat terjesztetett be, egy nagyobb, uj hozadéki földbirtokadót létesítenénk, esetleg progresszive egy földérték-adót, amely azonban csupán a nagyobb hozadéku ingatlanokra volna kivetendő és a földadónak és uj vagyonadónak megszüntetésével egyedüli terhét képezné ezeknek a birtokoknak. Ezt az adót azután három évről három évre ujabb becslés és földértékelés alapján s ugyanilyen időközökben a tulajdonosoktól bekért bevallások alapján lehetne esetleg kivetni. Ez egyszersmind kulcsát nyújtaná annak, hogy ezen önkéntes bevallások alapján egyfelől, másfelől egy vegyes bizottság becslése alapján, melyben képviselve lenne az illető földbirtokos és az állam is, konstatálható volna az, vájjon az ilyen megmozdulni nem akaró latifundium ugyanolyan hozadékkal bir-e, mint a körülötte fekvő szabad birtok vagy nem és kényszeritendő-e vagy nem a felparczellázásra, illetve a 30—Í0 évre való bérbeadásra az illető nagybirtokos ? Gondolhatnánk arra, a gondolatra is, amely némileg rokon ezzel és amelyet a ház egyik kiváló tagja, a pénzügyi bizottságelőadója, Hegedüs Lóránt pendített meg legutóbb közreadott könyvében. Ö a községi és közbirtokosság kérdését a kincstári, hitbizományi és holtkézi birtokokra egyformán a következő módon kívánja megoldani, (Olvassa) :
