Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.

Ülésnapok - 1910-630

346 630. országos ülés 1916 február 19-én, szombaton. és családjuk női tagjai. Az a nő azelőtt csak a könnyebb munkát végezte a, mezei gazdaságban, de most, mikor a férfi hadba vonult, mindenütt és minden alkalommal igazán bámulatraméltó önfeláldozással állt oda az ekéhez és dolgozott annyit, amennyit várni sem lehet egy nőtől. Mi lenne 1916-ban a többtermelés terén, ha a kisgazdák feleségei egyszerre azt mondanák, hogy én nő vagyok, elvégzem a kötelességemet a, ház­tartásnál és a gyermeknevelésnél, de nem megyek ki a mezőre dolgozni, mert az már nem a nő hivatása. Én állítom, hogy a magyarországi ter­melés egy jókora részének vége lenne és semmi­féle erő nem tudná a nők munkáját pótolni. Ha már ezek az asszonyok ekkora áldozatot hoznak, — mert hiszen tudok esetet, amikor a fiatal asszony egyenesen belepusztult a túleről­tetett munkába •— akkor mindenkinek igyekeznie kell megtenni a kötelességét, annak is, aki köz­vetlenül nincs is ráutalva, hogy ebből a föld­munkából kivegye a részét. Tessék mindenkinek dolgozni, ne legyen a mezei munka szégyen Magyarországon! Aki már pantalót húzott vagy irodában is volt, ne szé­gyelje, ha most kimegy a mezőgazdaságba. Nekünk, képviselőknek, akik a nép között élünk, kellene arra hatnunk, hogy minél több embert vigyünk ki a mezei munkára azok közül, akik eddig rendszeresen nem is folytatták ezt a munkát. A folyosón ma beszélni hallottam, hogy a kormány visszavonta a 45—50 éves mezőgazda­sági munkások behívását. Igazán egy nyert csa­tának nem lenne akkora öröme ebben az ország­ban, mint ennek a rendeletnek. Arra kérném a belügyminister urat, ha az a dolog csakugyan igy áll, legyen szíves minket megnyugtatni eb­ben a tekintetben. Nagyon szeretném, ha az igen tisztelt belügyminister úrtól örvendetes választ hallanék arra. Huszár Károly t. képviselőtársam foglal­kozott a cselédkonvenczió kérdésével. Én ebben a tekintetben nem vagyok egészen azon a véle­ményen, mint ő. Nem tartanám helyesnek, ha a munkaadónál lefoglalják az arató munkásnak biztosított gabonát, vagy a cselédkonvenczió fölöslegét, mert a gazda köteles kiadni azt a mennyiséget, amennyit fizetésben a munkásnak felajánlott. De amikor már a gabona annak a munkásnak a kezében van, akkor már nem ten­nék kivételt a rekvirálásnál senkivel sem és ha a kisgazdánál megvizsgálják, hogy nincs-e nála több gabona, akkor megvizsgálhatják a cseléd­nél is, — úgyis tudom, hogy fölösleget nem találnak nála. Ennyit akartam elmondani. Újra avval feje­zem be szavaimat, hogy azok, akik értenek a mezei gazdasághoz, ha nem is foglalkoznak most vele rendszeresen, álljanak oda a mezei munka folytatására. Akkor, igenis, lesz több munkaerő, de senki se ringassa magát abban a reménység­ben, hogy munkaerő, amely eddig a mező­gazdaságban volt, több termést tud produkálni az idén, mint a múlt esztendőben, sőt a be­hívások folytán még annyit sem fog tudni produkálni. Ha tehát többet akarunk termelni, akkor menjünk ki többen a mezőre és fogjuk meg az eke szarvát! (Élénk helyeslés a bal­oldalon.) Elnök: Szólásra feljegyezve senki sincs, Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha tehát senki szólni nem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást pedig befejezettnek nyilvánítom. (Helyeslés jobb felől.) Következik a határozathozatal. (Halljuk! Halljuk!) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a m. kir. ministerelnök urnak a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről szóló 1100., 1109., 1158. és 1196. számú-jelentéseit tudomásul venni és hasonló czélból a főrendi­házhoz áttenni: igen vagy nem ? (Igen!) A ház a jelentéseket tudomásul veszi és azokat hasonló czélból a főrendiházhoz teszi át. (Helyeslés.) Felteszem már most a kérdést arra vonat­kozólag, hogy méltóztatik-e a t. ház a beadott határozati javaslatokat elfogadni: igen vagy nem? Erre nézve a beadás sorrendjében egyen­kint fogom megkérdeni a házat. (Helyeslés.) Kérdem elsősorban, (Halljuk! Halljuk!) méltóztatik-e a Laehne Hugó és képviselőtársai által beadott határozati javaslatot elfogadni: igen vagy nem ? (Nem!) A ház a határozati javaslatot mellőzi. Kérdem másodszor, móltóztatik-e elfogadni Juriga Nándor képviselő ur határozati javas­latát : igen vagy nem ? (Nem!) A ház nem fogadja el. Kérdem harmadszor, méltóztatik-e elfogadni Mattá Árpád képviselő ur határozati javaslatát: igen vagy nem? (Nem!) A ház a határozati javaslatot nem fo­gadja el. Ezzel a mai ülés napirendje le lévén tár­gyalva, (Halljuk! Halljuk!) meg fogom tenni javaslatomat a következő ülés ideje és napi­rendje iránt. (Halljuk! Halljuk!) Mint már tegnap az elnöki székből az alelnök ur jelezni szives volt, a következő ülést szerdán tartanok és ezért, mivel a házszabályok szerint a szerdai ülést megelőző ülésen felolva­sandó az interpellácziós-könyv, kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. (Helyeslés.) Pál Alfréd jegyző: Van szerencsém jelen­teni, hogy az interpellácziós-könyvben a követ­kező ujabb bejegyzések foglaltatnak: Simonyi­Semadam Sándor, a békére való átmenet orga­nizálása tárgyában a ministerelnökhöz; Polónyi Géza, a drágaság tárgyában a ministerelnök utján az összkormányhoz; Posgay Miklós, a 42—50 éves népfölkelők behívásának elhalasz-" tása tárgyában a honvédelmi ministerhez és végül Bakonyi Samu, a katonai szolgálatra

Next

/
Thumbnails
Contents