Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.
Ülésnapok - 1910-627
627. országos ülés 1916 február 16-án, szerdán. 269 nyiak, hogy nekik tulajdonkép nincs egyetemük, csak egy lovasitott jogakadémiájuk van, mert három tanárral több lett kinevezve a jogakadémiához : ez az egész, ami eddig egyetemük ügyében történt. T. ház és t. minister ur, azok az idők már lejártak, amikor telj hatalmúi ag lehetett intézkedni. A minister t is kötik a szabályok, tartozik meghallgatni tanácsosait, tartozik megtartani a törvényeket, utasításokat, azokon magát túl nem teheti. Ma nem lehet, mint Mátyás király idejében, álruhában kimenni és igazságot, tenni. Ezek az idők lejártak. És én hiszem, hogy itt feltétlenül túllépte hatáskörét a minister ur és végeredményében elhatározásával nem hogy használt volna, hanem csak ártott a közjónak. Mindezeknél fogva a következő interpellácziót intézem a minister úrhoz (Olvassa) : Interpelláczió a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz. 1. Szándékozik-e a minister ur a pozsonyi m. kir. egyetem czéljaira megvett u. n. »Lafranconi-telkek« összes aktáit, a Pozsonyban személyesen kötött szerződéssel együtt, a képviselőház asztalára betekintés végett letenni? 2. Mi indította a minister urat arra, hogy szakközegeinek kedvezőtlen jelentése daczára az egyetem czéljaira a Lafranconi-telkeket megszerezze ? 3. Mit szándékozik a minister ur az egyetem czéljaira alkalmatlan megvett telkekkel tenni, hogy az államkincstárt kár ne érje? 4. Hajlandó-e a minister ur a netalán ezen ügyből kifolyólag az államkincstárt érő kárt sajátjából megtéríteni ? 5. Szándékozik-e végre a pozsonyi egyetem telke ügyében, az illetékes tényezők és szakértők meghallgatásával, mielőbb végleg dönteni, hogy a háború alatt az építkezéshez szükséges előmunkálatok elvégezhetők legyenek? (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi minister ur válaszolni kivan. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Nagyon csodálkozom, hogy az ellenzéki oldalról felszólalt t. képviselő ur azt mondja, hogy ellenzéki körökben most suttognak ezekről a dolgokról. (Halljuk! Halljuk!) Tudósításaik kissé elkésve jönnek, mert mindez három évvel ezelőtt történt, amiről itt szó van. (Felkiáltások balfelöl: Most tudtuk meg!) Ma tehát befejezett tények előtt állunk. (TJgy van! jobbfelöl.) ügy látszik értesüléseit a képviselő ur kissé késedelmes utón kapja, hogy csak suttogás alakjában jutott hozzá ez a terv. Leszek bátor a dolgokról, amelyek akkor és azóta történtek, most részletesen tájékoztatni a t. házat és remélem, a nyerendő felvilágosítás alapján a képviselő ur is meg lesz nyugtatva az iránt, hogy itt semmiféle visszaélés, vagy amint ő nevezi, hatalmaskodás nem történt. (Halljuk! Halljuk!) Mikor én átvettem a ministerium vezetését, tény, hogy előttem volt egy javaslat a referensek részéről, amely elsősorban ajánlotta az u. n. Saint Genois-féle telkek megvételét, ami 4 millió 464.000 K-ba került volna az összes kiadásokkal együtt. (Halljuk! Halljuk!) Redukálva volt ez a költség ezzal a spekuláczióval, hogy esetleg majd később, húsz év múlva, ezen telkekből eladnak bizonyos részeket és igy az árnak egy része visszatérül. Tényleg azonban a mostani készkiadás rendkívüli nagy lett volna e nagy telkek megvétele esetén, sőt azt hiszem, mivel e telekhez utat kellett volna vezetni s azt drenirozni és rigolirozni kellett volna, mert ott talajvíz is volt, azt hiszem, a költségek fedezésére az említett összeg, vagyis a 4,464.000 K nem is lett volna elég. (TJgy van! jobbfelöl.) A városban kezdettől fogva két ellentétes vélemény nyilvánult meg az egyetem elhelyezésére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik ezen telek megvételét óhajtotta, mig a törvényhatóság túlnyomó többséggel amellett nyilatkozott, hogy az egyetem a város belterületén helyeztessék el. A törvényhatósági bizottságnak 180 tagja közül, ha jól emlékszem, 151 szavazott a beltelken való elhelyezés mellett. (TJgy van! jobbfelöl.) Magam is kint voltam és megnéztem a telket. Minden lehetőt megtettem, hogy a kellő felvilágosításokat megkapjam; de ezek alapján arra az álláspontra jutottam, hogy a kültelken való elhelyezés nem megfelelő. (Halljuk! Halljtik!) Ez ugyan nagyon szép s utánozni akarták vele az oxfordi és cambridgei egyetemet olykép, hogy a tanulók külön városrészben legyenek, ott (külön menzát és sjiorttelepet létesítsenek számukra és ott nemcsak tanulmányaiknak éljenek, de egyúttal testi képzésükre is gondot fordíthassanak. De az ideális tervnek számos szocziális akadálya van. Elsősorban nem vállalhatom magamra a felelősséget a jogi és bölcsészeti fakultás kitelepítéséért, (Helyeslés jobb felöl.) mert ezeknek a fakultásoknak számos olyan hallgatója van, aki önmaga keresi meg kenyerét, a kültelken való elhelyezés folytán tehát ezek megélhetése válnék lehetetlenné. (TJgy van! jobbfelöl.) Az ilyen elhelyezés megfelel olyan viszonyok mellett, mint aminők Angliában vannak, ahol annyi a gazdag ember; ahol pl. az oxfordi egyetemen egy növendék ellátási költsége évente legalább 300 fontot, tehát 7200 K-át tesz ki. A mi viszonyaink között ugyanez antiszocziális eljárás lett volna, ha a joghallgatóknak és a bölcsészeknek megnehezítjük a megélhetést és ezzel együtt a tanulás lehetőségét. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) Ez volt az oka, hogy kezdettől fogva arra az álláspontra helyezkedtem, hogy épen e szocziális érdek biztosítása szempontjából nem vállalhatok felelősséget e két fakultásnak a kültelken való elhelyezéséért. (Helyeslés jobbfelöl.) Emellett figyelembe veendő az is, hogy a város, amely az egyetemért 3 millió K-t áldoz — mel-