Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.

Ülésnapok - 1910-627

627. országos ülés 1916 február 16-án, szerdán. 269 nyiak, hogy nekik tulajdonkép nincs egyetemük, csak egy lovasitott jogakadémiájuk van, mert három tanárral több lett kinevezve a jogakadé­miához : ez az egész, ami eddig egyetemük ügyében történt. T. ház és t. minister ur, azok az idők már lejártak, amikor telj hatalmúi ag lehetett intéz­kedni. A minister t is kötik a szabályok, tarto­zik meghallgatni tanácsosait, tartozik megtar­tani a törvényeket, utasításokat, azokon magát túl nem teheti. Ma nem lehet, mint Mátyás király idejében, álruhában kimenni és igazságot, tenni. Ezek az idők lejártak. És én hiszem, hogy itt feltétlenül túllépte hatáskörét a minister ur és végeredményében elhatározásával nem hogy használt volna, hanem csak ártott a közjónak. Mindezeknél fogva a következő interpellá­cziót intézem a minister úrhoz (Olvassa) : Inter­pelláczió a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz. 1. Szándékozik-e a minister ur a pozsonyi m. kir. egyetem czéljaira megvett u. n. »Lafran­coni-telkek« összes aktáit, a Pozsonyban szemé­lyesen kötött szerződéssel együtt, a képviselő­ház asztalára betekintés végett letenni? 2. Mi indította a minister urat arra, hogy szakközegeinek kedvezőtlen jelentése daczára az egyetem czéljaira a Lafranconi-telkeket meg­szerezze ? 3. Mit szándékozik a minister ur az egye­tem czéljaira alkalmatlan megvett telkekkel tenni, hogy az államkincstárt kár ne érje? 4. Hajlandó-e a minister ur a netalán ezen ügyből kifolyólag az államkincstárt érő kárt sajátjából megtéríteni ? 5. Szándékozik-e végre a pozsonyi egyetem telke ügyében, az illetékes tényezők és szakér­tők meghallgatásával, mielőbb végleg dönteni, hogy a háború alatt az építkezéshez szükséges előmunkálatok elvégezhetők legyenek? (Helyes­lés a szélsőbalon.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi minister ur válaszolni kivan. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi mi­nister: T. ház! Nagyon csodálkozom, hogy az ellenzéki oldalról felszólalt t. képviselő ur azt mondja, hogy ellenzéki körökben most suttog­nak ezekről a dolgokról. (Halljuk! Halljuk!) Tudósításaik kissé elkésve jönnek, mert mindez három évvel ezelőtt történt, amiről itt szó van. (Felkiáltások balfelöl: Most tudtuk meg!) Ma tehát befejezett tények előtt állunk. (TJgy van! jobbfelöl.) ügy látszik értesüléseit a képviselő ur kissé késedelmes utón kapja, hogy csak suttogás alakjában jutott hozzá ez a terv. Leszek bátor a dolgokról, amelyek akkor és azóta történtek, most részletesen tájékoztatni a t. házat és remélem, a nyerendő felvilágosítás alapján a kép­viselő ur is meg lesz nyugtatva az iránt, hogy itt semmiféle visszaélés, vagy amint ő nevezi, ha­talmaskodás nem történt. (Halljuk! Halljuk!) Mikor én átvettem a ministerium vezetését, tény, hogy előttem volt egy javaslat a referen­sek részéről, amely elsősorban ajánlotta az u. n. Saint Genois-féle telkek megvételét, ami 4 millió 464.000 K-ba került volna az összes kiadások­kal együtt. (Halljuk! Halljuk!) Redukálva volt ez a költség ezzal a spekuláczióval, hogy esetleg majd később, húsz év múlva, ezen telkekből el­adnak bizonyos részeket és igy az árnak egy része visszatérül. Tényleg azonban a mostani készkiadás rendkívüli nagy lett volna e nagy telkek megvétele esetén, sőt azt hiszem, mivel e telekhez utat kellett volna vezetni s azt dre­nirozni és rigolirozni kellett volna, mert ott talajvíz is volt, azt hiszem, a költségek fedezé­sére az említett összeg, vagyis a 4,464.000 K nem is lett volna elég. (TJgy van! jobbfelöl.) A városban kezdettől fogva két ellentétes vélemény nyilvánult meg az egyetem elhelye­zésére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik ezen telek megvételét óhajtotta, mig a törvény­hatóság túlnyomó többséggel amellett nyilat­kozott, hogy az egyetem a város belterületén helyeztessék el. A törvényhatósági bizottságnak 180 tagja közül, ha jól emlékszem, 151 szava­zott a beltelken való elhelyezés mellett. (TJgy van! jobbfelöl.) Magam is kint voltam és meg­néztem a telket. Minden lehetőt megtettem, hogy a kellő felvilágosításokat megkapjam; de ezek alapján arra az álláspontra jutottam, hogy a kültelken való elhelyezés nem megfelelő. (Halljuk! Halljtik!) Ez ugyan nagyon szép s utánozni akarták vele az oxfordi és cambridgei egyetemet olykép, hogy a tanulók külön város­részben legyenek, ott (külön menzát és sjiort­telepet létesítsenek számukra és ott nemcsak tanulmányaiknak éljenek, de egyúttal testi kép­zésükre is gondot fordíthassanak. De az ideális tervnek számos szocziális aka­dálya van. Elsősorban nem vállalhatom magamra a felelősséget a jogi és bölcsészeti fakultás kitele­pítéséért, (Helyeslés jobb felöl.) mert ezeknek a fakultásoknak számos olyan hallgatója van, aki önmaga keresi meg kenyerét, a kültelken való elhelyezés folytán tehát ezek megélhetése vál­nék lehetetlenné. (TJgy van! jobbfelöl.) Az ilyen elhelyezés megfelel olyan viszo­nyok mellett, mint aminők Angliában vannak, ahol annyi a gazdag ember; ahol pl. az oxfordi egyetemen egy növendék ellátási költsége évente legalább 300 fontot, tehát 7200 K-át tesz ki. A mi viszonyaink között ugyanez antiszocziális eljárás lett volna, ha a joghallgatóknak és a bölcsészeknek megnehezítjük a megélhetést és ezzel együtt a tanulás lehetőségét. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) Ez volt az oka, hogy kez­dettől fogva arra az álláspontra helyezkedtem, hogy épen e szocziális érdek biztosítása szem­pontjából nem vállalhatok felelősséget e két fakultásnak a kültelken való elhelyezéséért. (Helyeslés jobbfelöl.) Emellett figyelembe veendő az is, hogy a város, amely az egyetemért 3 millió K-t áldoz — mel-

Next

/
Thumbnails
Contents