Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.
Ülésnapok - 1910-625
625. országos ülés 1916 február 12-én, szombaton. 201 T. ház! Az eset január 26-án történt Pozsonyban. Pozsonyból január 26-án elindult a 11. huszárezred lövészszakasza. Menetkészen volt és a pozsonyi vizilaktanyáből volt indulóban. Az indulás 3 óra 15 perezre volt megállapítva. Háromnegyedháromkor a legénység együtt volt és várta a parancsot az eskü letételére. Pihenj helyzetben álltak és hazafias dalokat énekeltek. A legénység puskacsöveiben kicsiny nemzeti szinü lobogók voltak feltűzve, a menetszázad élén két huszár két nagy nemzeti szinü zászlót tartott. Ezeknek a nemzeti szinü zászlóknak egyik oldalán a magyar nemzeti czimer, a másik oldalán Magyarország védőszentjének, Szűz Máriának képe volt. A zászlókat ezenkívül még nemzeti szinü, osztrák szinü és német szinü szalagok díszítették. Amikor így várakozó helyzetben álltak és énekeltek, pár perczczel háromnegyed három óra előtt megjelent a kaszárnya udvarán Romanu Tivadar őrnagy és harsány hangon odaszólt és ezt mondta: »Diese disciplinlose Horde soll mit diesem Gebrüll aufhören.« (Nagy zaj és felkiáltások balfelöl: Hallatlan!) Ez a fegyelmezetlen csorda szüntesse meg ezt az üvöltést, ezt az ordítást. Erre Sátory Ferencz zászlós rögtön átadta a parancsot, hogy szüntessék meg az éneket; az ének rögtön megszűnt. De Romanu Tivadar ur azt gondolta, hogy a lelkesedést ezzel még nem fokozta kellőleg és ezért, amikor megpillantotta a magyar zászlót és a magyar jelvényeket, elrendelte, hogy ezeket is távolítsák el azonnal. A katonákban, a huszárokbán természetesen az önérzet meg volt sértve és szomorúan, lesújtva engedelmeskedtek ennek a parancsnak is és összehordtak a zászlókat egy halomra. Azonban két huszár megjelent és kérte az őrnagyot, hogy mivel ez a zászló saját tulajdonuk, engedje meg, hogy ezt a zászlót használhassák és vihessék ki a vasútra. A zászlót ők ajándékba kapták Odescalchi Alinka herczegnőtől és Szapáry Ilona grófnőtől. Erre Romanu őrnagy azt mondotta, hogy nem engedi meg, hogy elvigyék, nem engedi meg azt sem, hogy a menetszázadot követő kocsiban vigyék el a zászlókat. Ez inczidens után pár perczczel megjelent a kaszárnya udvarán ennek a huszárezredben' lövészszakasznak közvetlen parancsnoka, Szily Kálmán cs. és kir. kamarás főhadnagy ur. Látta, hogy a zászlókat elvették, látta, hogy a zászlókat a kocsiról is leszedték, mire odament az őrnagyhoz és figyelmeztette, hogy eddig a huszárezredek mindig ilyen zászlókkal mentek a háborúba (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) és kérte, hogy ez alkalommal is engedtessék meg legalább az, hogy a kocsin utána vihessék a zászlót és a zászlóval díszíthessék legalább a vonatot. Ugron Gábor: Mindenütt elszedték! KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXIX. KÖTET. Szmrecsányi György: Eleinte nem szedték (Halljuk! Halljuk !) Gr. Károlyi Mihály: Erre Romanu őrnagy azt felelte: Elég baj, hogy a mi hadseregünkben előfordulhat ilyen eset vagyis az eset, hogy nemzetiszínű zászlóval vonulnak a katonák a háborúba. (Zaj balfelöl.) Laehne Hugó: De Aradon volt román zászló! Gr. Károlyi Mihály: Szily Kálmán főhadnagy ur erélyes fellépésének köszönhető, hogy utólag megengedték, hogy a zászlót kocsiban a menetszázad után vigyék. Pár nappal ezen eset után Romanu őrnagy Szily főhadnagyot Kóka 72. gyalogezredben ezredeshez kihallgatásra vezette, illetőleg az ezredes kihallgatásra rendelte a főhadnagy urat. Az indok, amiért kihallgatásra rendelték, lázadás volt, (Nagy zaj és mozgás balfelöl.) lázadás czimen akartak ellene eljárni a legénység ellen. Erre Szily főhadnagy ur férfiasan azt mondta, hogy ez ellen tiltakozik, mert ő rendelte el, hogy a zászlókat a kocsin vigyék a vonatra és ezért a legénység nem érheti gáncs, legfeljebb őt. Erre a vizsgálatot ellene indították meg, szintén a fegyelem ellen elkövetett bün miatt. Arról nem vagyok teljesen tájékozva, hogy a vizsgálat folyamatban van-e vagy bevégződött-e és ha igen, milyen eredménynyel. Azt azonban tudom, hogy a vizsgálat folyama alatt igen nagy vita tárgyát képezte az a hadvezetőség részéről, hogy egy rendelet adatott ki, amelynek alapján el van tiltva ilyen zászlók használata. (Nagy zaj és mozgás balfelöl.) Polónyi Géza: Borzasztó! Gr. Károlyi Mihály: Ezen rendeletről folyik az egész eljárás. Természetesen, hangsúlyozom, hogy ennek a tárgyalásnak részleteit nem ismerem, csak azt a tényállást mondom el szárazon, amelyet tudok. Hogy pedig a tényállás így van, arra bizonyság először az, hogy magam utaztam le Pozsonyba és beszéltem azokkal, akik szemes fültanúi voltak ennek az esetnek, azonkívül kezeim közt van egy írás, amely igazolja, hogy ez szórói-szóra így történt, amint elmondtam és bizonyítja ezt Szily Kálmán cs. és kir. kamarás ur, aki ezt a tényállást aláírásával igazolja. Hogy a munkapártot is megnyugtassam, hogy ez való, megjegyzem, hogy Szily Kálmán véletlenül nem a függetlenségi pártnak, hanem a munkapártnak tagja; Zalavármegyében megyebizottsági tag ós ott a munkapártnak egyik oszlopos tagja. Ezt a tényállást szárazon mondtam el, mert valóban nekem is vigyáznom kell arra, hogy engem is el ne ragadjon az elkeseredés, ne ragadjon el a jogos felháborodás. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) T. ház, Magyarország, amikor kitört a háború, nem kötötte feltételekhez azt, hogy ő a harezba vonuljon; nem mondta, hogy adjátok ide először a zászlónkat, a nyelvünket, adjátok meg szuverén állami mivoltunkat. Ezt 26
