Képviselőházi napló, 1910. XXVIII. kötet • 1916. január 3–január hó 27.
Ülésnapok - 1910-602
22 602. országos ülés 1916 január 3-án, hétfőn. Abban a konstrukezióban, amelyet mi akarunk most adni az intézetnek, hogy t. i. az átmeneti jelleggel bírjon, hogy az fősúlyt fektessen a háborúval kapcsolatos vagy a háborúból folyó gazdasági bajok enyhítésére, a pénzügyminister közegeinek vétójogát megtagadni, meggyőződésem szerint, nem lehet, hiszen az állam 125 millióval bocsátkozik bele a szövetkezetbe, nyújtja valószinüleg kétharmadát a veszteségi tőkének, itt tehát a j>énzügyminister közegének vétójogát feltétlenül megadandónak tartjuk magunk is. Ellenben törlendőnek véljük a másik vétójogot, amely a praktikusság szempontjából is kifogásolható, mert furcsa helyzetbe jön a kormány bizalmából kinevezett elnök, ha az ő általa nem gyakorolt vétójog felett a kormány képviselője még külön vétójoggal él, vagyis leszállítja az elnök tekintélyét magában az intézetben. (Közbeszólás a középen.) Sajnálom, hogy t. kép viselőtársam tetszésével nem találkozom, de bocsánatot kérek, ha mégis kifejtem a magam álláspontját. (Halljuk !) A harmadik garanczia az összeférhetlenség kérdésében van, amelyet a t. kormány javaslata igen helyesen kiterjeszt erre az intézetre is, kimondván azt, hogy az 190L. évi összeférhetlenségi törvénynek vonatkozó rendelkezései erre is szólnak, vagyis képviselő ennek az intézetnek igazgatásában részt nem vehet. Itt azonban felmerült egy javaslat, amelyet tisztelettel bátorkodom a t. pénzügyminister ur és a kormány figyelmébe ajánlani, kérve annak honorálását. A javaslat nevezetesen az lenne, hogy a felség kinevezésétől függő állami tisztviselők és javadalmasok ne lehessenek választott tagjai se az intézetnek. (Helyeslés balfelölj Ennél a kérdésnél az ellenzéket az a tapasztalat vezette, hogy az utóbbi időben mind több helyről hangoztatták, hogy ekszponált kormányférfiak a vidéken — mert a vidékről van szó — igen élénk közgazdasági tevékenységet fejtenek ki ős nehogy az illetők azon a vidéken még azáltal is súlyt nyerjenek közgazdasági tekintetben, hogy ennek az intézetnek is igazgatási közegei, ezért kéri az ellenzék, hogy mondassák ki magában a törvényben, hogy az összeférhetlenség kiterjed erre a térre is, tehát sem az igazgatóságban, sem a felügyelő bizottságban és választmányban a felség vagy a kormány kinevezésétől függő javadalmas még választott tagként se foglalhasson helyet. Polónyi Géza : Köztisztviselő ! Szterényi József: A t. képviselő ur méltóztassék a saját javaslatát előadni. Nekem azt a javaslatot kell előadnom, amelyben az egész ellenzék megegyezett és amelytől az ellenzék azt a megnyugtatást várja, hogy ehhez a javaslathoz a maga részéről normális parlamenti tárgyalások során hozzájárulhat. Ez kérem minden, amit az ellenzék a javaslattal szemben kivan. Kérelem minden elfogulatlan bírálótól, olyanok-e ezek a kívánságok, amelyek teljesíthetetlenek? Olyanok-e ezek a javaslatok, amelyek nem állanak az ország érdekében ? Olyanok-e ezek a javaslatok, amelyek mellett megérdemli az ellenzék azt a szemrehányást, hogy ő a parlamenti békét pártpolitikai szempontból fel akarja forgatni? Nem hiszem, hogy egyetlenegy elfogulatlan ember legyen, aki az ellenzék ezen kívánságait ne honorálhatná teljes mértékben abban a meggyőződésben, hogy az ország érdekében cselekszünk, ha összhangot hozunk létre ezen kívánságok teljesítése árán többség és kisebbségi pártok között és biztosítjuk az egész háború tartamára a parlamenti békét, amely mindenekfölött az ország érdekében van. (Igaz I Ugy van!) Ma, t. ház, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt a javaslatot — részben a t. barátom, Eöldes Béla, részben az általam említett okokból — még általánosságban is elfogadhassuk. De él bennünk a remény, hogy a t. kormány, honorálva az ellenzék kívánságait, a javaslatot az általános tárgyalás után visszaadja a pénzügyi bizottságnak átdolgozás végett, és abba a helyzetbe fog jutni az ellenzék is, hogy a t. többségi párttal egyetértve teljes összhangban segédkezet nyújthasson a részletes vita során és a harmadik olvasás során ahhoz, hogy egy olyan alkotás jöjjön létre az ország közgazdaságának fejlesztése érdekében, a mety alkotásban többség és kisebbség találkozik és a melynek létesitésénél a parlamenti béke az ország érdekében megóvatik. (Élénk helyeslés a ház minden oldalán.) Abban a reményben, hogy így lesz, kérem a t. kormányt, hogy méltóztassék javaslatainkat konsziderálni és álláspontunkat honorálni. A javaslatot addig azonban nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. Teleszky János pénzügyminister: T. ház! A pártközi békének a háború tartama alatt való megóvására a kormány, melyhez tartozom és a párt, melyre támaszkodunk, oly nagy súlyt helyez, hogy méltóztassanak meggyőződve lenni: ennek a törvényjavaslatnak a jelen országgyűlésen való tárgyalásához sem a kormány, sem a párt nem ragaszkodott volna akkor, ha nem lettünk volna arról meggyőződve, hogy feltétlenül szükséges ennek az intézménynek a háború folyama alatt való létrehozatala, hogy a béke beálltával az már közgazdasági életünk élő szervezete legyen. Ha nem lett volna ez a meggyőződésünk, akkor a kormány és a párt feltétlenül tiszteletben tartotta volna azokat a, nézetünk szerint teljesen indokolatlan aggályokat, amelyeket a t. túloldal részéről e törvényjavaslat ellen felhoztak. Kötelességünknek tudjuk azonban, hogy igyekezzünk a béke beálltára már előre előkészíteni mindazt, ami emberileg előkészíthető, hogy közgazdasági életünket lehetőleg megóvjuk a megrázkódásoktól és képessé tegyük a ráváró nagy feladatok megoldására.