Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.
Ülésnapok - 1910-580
580. országos ülés 191 meny elkövetője ellenében az u. n. nem vagyoni kárt is megállapíthassa a bíróság. Második következménye lenne azután a kártérítésnek az, bogy teljesen elveszti az illető silányabb áruk szállítója a követelését, köteles a vételárat visszatéríteni és elveszti az ugyanezen ügyletből leszállított áruhoz való jogát is, ami tulajdonképen c;ak variácziója a büntetőtörvénykönyv eddigi rendelkezésének, amely szerint az illető bűntárgyat el kell kobozni és itt a törvény csak annyiban módosul, hogy nem a büntetőtörvénykönyvben körülirt czélra, hanem egyszerűen a kincstár javára vész el a leszállított áru. Végül a kereskedelmi törvény bizonyos módosítását foglalja magában az is, hogy a kincstár az ilyen szállítási visszaélés elkövetője ellenében akár ugyanazon, akár más ügyletből való teljesítés tekintetében vagy elállhat az ügylettől, vagy pedig a teljesítést kívánhatja. Amennyiben elállna az ügyletből, a szállító szavatol azokért a károkért, amelyek ezáltal a kincstárt érik, hogy esetleg drágábban kénytelen beszerezni az illető árut. Itt is a javaslat tovább megy mai kereskedelmi jogunknál, mert kiindul abból, hogy az a szállító, aki egyszer eljátszotta a közhatóságok bizalmát, nem érdemes többé arra, illetve az állam érdekei nem kockáztathatok többé olykép, hogy vele egyéb szállítási ügyletek is lebonyolittassanak. És itt, t. képviselőház, a magánjogi résznek befejeztével elérkeztem a törvényjavaslatnak az igazságügyi bizottságban talán legtöbbet vitatott részéhez : a visszaható erő kérdéséhez. Az eredeti ministeri javaslat büntetőjogi tekintetben nem tartalmazta a visszaható erőt, az igazságügyi bizottság ellenben felvett egy szakaszt, amely javaslatba hozza azt, hogy az uj törvény rendelkezései szerint büntettessenek mindazok a cselekmények, amelyek már &?, eddigi törvény szerint is büntethető cselekmények voltak. Itt t. képviselőház, rögtön meg lehet állapítani azt, hogy természetszerűleg nem oly értelemben van a visszaható erőről szó, hogy oly eselekméiryek pönalizálására hat vissza, amelyek eddig büntetve nem voltak, hanem egyszerűen csak a büntetőtörvénykönyvünk 2. §-ában lefektetett azon alapelv van áttörve, hogy amikor különböző törvények voltak hatályban az ítélet idejében és a cselekmény elkövetése idejében, akkor mindig az enyhébb törvény alkalmaztatik. Vagyis ebben az esetben tulajdonképen nem a visszaható erőnek egy ujabb princzipiális behozataláról van szó, mert hiszen elvileg a visszaható erő az enyhébb megítélés alá eső cselekmények tekintetében eddig is bent volt a mi büntető rendszerünkben, hanem igenis, visszaható erőt állapit meg oly esetben is a javaslat, amidőn a már eddig is pönalizált cselekményre nézve az ujabb törvény szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz. Nem tagadom, t. képviselőház, hogy az igazságügyi bizottság teljes tudatában volt annak, — aminek itt a képviselőházban az igen t. ministerKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXVII. KÖTET. 5 május 10-én, hétfőn. 41 elnök ur is kifejezést adott, — hogy ez igen nagy. igen meggondolandó lépés. Az igazságügyi bizottság csak beható viták, többszöri meggondolás után határozta el magát arra, hogy ezt a szöveget a t. képviselőház elé terjeszsze. A visszaható erő kérdése egyike a jogtudomány régi vitatott kérdéseinek. Vitatott kérdés a magánjogban, vitatott kérdés a büntetőjogban ; a büntetőjogban természetesen csak abban a vonatkozásban, hogy vájjon a szigorúbb törvény visszahathat-e már eddig is pönalizált cselekményekre. Jeles tudósok — én csak Bindinget akarom emliteni a német jogtudományból — egyenesen igazságtalannak tartják azt, hogy akkor, ha ujabb szigorú törvény keletkezett, a törvényhozás ujabb belátása mellett is csak a régi, enyhébben rendelkező törvény alapján biráltassék meg a cselekmény. De, t. képviselőház, az igazságügyi bizottság mm ezekben a kérdésekben akart állást foglalni és azt hiszem, én sem teljesitenéin híven megbízásomat, ha most ezen teoretikus okokból kiindulva azt mondanám, bogy a bizottság a javaslattal a büntetőtörvénykönyv 2. §-ának elvi jelentőségű megváltoztatását tendálná. Itt semmi jgyébről nincs szó, mint hogy büntető szabályaink egy része a mai kivételes helyzetben nem bizonyult hatályosnak azok ellen a veszélyes cselekmények dlen, amelyek az állam haderejét, védképességét koczkáztatták (Igaz ! Ugy van ! Élénk helyeslés.) és épen azért a javaslat, mint bevallottan háborús intézkedést, kivételes intézkedést, akarja egy alkalmi törvényben csak a jelenlegi viszonyok között a fenyegetett állami érdekek védelmére ezt a visszaható erőt behozni, de a magyar törvényhozás elvi álláspontján evvel semminemű rést r.em Hván ütni. (Elénk helyeslés.) Ábrahám Dezső: Egypár gazember az egész büntetőtörvénykönyvet hatályon kívül helyezi ! Niamessny Mihály előadó : T. képviselőház ! Ezekből az elvi szempontokból kiindulva bátorkodom a törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezésében a t. háznak elfogadásra ajánlani, előre jelezvén azt, bogy a törvényjavaslat némely szövegezési részletei tekintetében közben történt megbeszélések folytán leszek bátor az igazságügyi minister úrral egyetértésben bizonyos módosításokat javaslatba hozni. Bizonyos elvi jelentőségű módosítások pedig, ugy hiszem, elő fognak terjesztetni más oldalról és azok azután itt a házban lesznek megvitathatok. Számomra csak az marad most bátra, hogy a magam részéről a javaslatot általánosságban az igazságügyi bizottság szövegezésében a t. háznak elfogadásra ajánljam. (Elénk helyeslés.) Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Balogh Jenő igazságügyminister: T. képviselőház ! Hármas oka van annak, hogy mindjárt a vita elején igen t. barátomnak, az előadó urnak nagyon kimerítő, szakszerű fejtegetései után is szót kérjek. Mindenekelőtt bátorkodom a t. háznak tájékozta!ásul tömör vázlatot adni azokról az igazságügyi igazgatás utján tett intézkedésekről, amelyeket a jelen törvényjavadat tárgyát al6
