Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-594

420 59b. országos ülés 1915 cteczember 10-én, pénteken. katonai felügyelet alatt áll, és a helyett a bánásmód helyett, melyet a munkásosztály addig kivívott magának, ahol munkás munkaadó mint egyenrangú tárgyaló felek állnak egymással szemben, a kaszárnyák szokásait honosítják meg. Tudom, hogy itt szigorúságra és keménységre szükség van és ezt nem fogja közülünk senki kifogásolni, mégis szeretném, ha a honvédelmi minister ur és mindazok a minister urak, akiknek itt beleszólásuk van, nagy súlyt helyeznének arra, hogy e gyárakban a lehető legnagyobb nyugodtság legyen a munkások körében. Hiszen a hadviselés érdeke kívánja, hogy azok az esetek, amelyek Oroszország és Francziaország egy részében a hadi czélokat szolgáló gyárak munkásai között előfordultak, nálunk elő ne forduljanak. Hála Istennek eddig a mi munkásaink szolidsága, bölcsessége és belátása ezeket a veszélyeket elhárította; de a kormánynak is mindent meg kell tennie, hogy a munkások megfelelő életmódot biztosító jövedelmét garantálja minden gyár és üzem, mely a hadseregtől busás bevételeket élvez. Méltóztassék megengedni, hogy egy-két szóval rátérjek egy másik fontos és szivemhez nőtt ügyre, a választójog kérdésére is. (Halljuk! balfeloi.) Teljes mértékben csatlakozom mind Károlyi Mihály t. képviselő ur, mind pedig R.akovszky István t. képviselő ur határozati javaslatához. (Helyeslés balfelöl.) Méltóztassék elképzelni, hogy a magyar nép széles rétegeiben micsoda morális depresszió következett be annak hatása alatt, hogy megtudták, hogy a hadi országgyűlés, a magyar nemzetnek ez a manifesztácziója, csak ékes szóvirágokat ad a haza hőseinek, de a politikai és gazdasági élet terén csak töviseket. Nem szabad és nem lehet ugy bánni ezzel a néppel, mely vérét ontja a dinasztiáért, az országért ós az alkotmányért, mint az állam ellenségeivel. Ha talán valamikor voltak emberek, akik léprementek annak az argumentácziónak, hogy nemzetiségi szempontból van Magyarországon szükség arra, hogy jogtalanságban tartassák a magyar nép, ma már talán a ministerein ök ur is meggyőződhetett róla, hogy Magyarországon mindenrendü és rangú nép a maga összességében, nagyon kis kivétellel, ugy viselkedett ebben az élet-kalálharczban, hogy bátran rábízhatjuk a szavazóczédulát. (Ugy van! a baloldalon.) Ha egyik-másik a milliók között el is tévedne, azzal az egy szavazóczédulával nem lehet annyi kárt csinálni, hogy azt a többi millió ember a szavazóczédulájával jóvá ne tudná tenni. (Ugy van! a baloldalon.) A magyar államnak, a magyar népkéjnúseleti rendszernek egész kialakulása mint alapgondolatot vette fel azt, hogy jogokkal és földdel látott el ebben a hazában mindenkit, aki hozzájárult a haza földjének megszerzéséhez. Most azoktól, akik a honfoglalók által megszerzett földet véres zivatarok ós ádáz tusák között megtartották, nem lehet megtagadni a jogot, mert ez oly konzekvencziákkal fog járni, amelyeket minden konzervatív tényező keservesen meg fog siratni. Nem tartozom a szélsőséges elemekhez, és ha van ember, aki a szocziáldemokráeziával szemben nehéz harczot és nagy küzdelmet vívott és sok munkát végzett Magyarországon, ugy az én vagyok, és a jövőben is ott leszek; de az nem tűrhető meg, hogy azt a munkásosztályt, mely az ő intelligencziájáról, kulturszomjuságáról, haladni vágyásról, felfelé való törekvéséről oly sok tanújelét adott, gyámságban tartsuk. A föld, a falu népének nagy sokaságát nem lehet sokáig az alatt a gyámság alatt tartani, melyben eddig volt. Azt mondják, nem érett a nép a jogokra. Azt hiszem, maga a választójog fogja megérlelni a népet. Hiszen a mi politikai kultúrát lanságunknak, kezdetleges politikai berendezkedésünknek egyik főoka az, hogy a parlament nem áll a tömegek ellenőrzése alatt. Amint általános választójog lesz, amint a nép széles rétegeire kiterjesztetik a választójog, a pártok nem fognak többé trükkökkel, alkoholos hordókkal és mindenféle csalafintaságokkal versenyezni egymással, hanem minden párt rá lesz kényszerítve arra, hogy a szabad oktatás révén, a gyülekezési jog révén igyekezzék észszel, argumentummal hozzáférni a nép szivéhez, ez által a politikai versengés által fogjuk népünket politikailag felnevelni, akkor fog csak felébredni igazán az állampolgári öntudat a mi népünkben és higyjék el, t. uraim, csodákat fog művelni a magyar nép természetes intelligencziája, ha kellő j>olitikai iskolázottságban lesz része. (Ugy van! a baloldalon.) Ne féltsük a népet a tanulástól, ne féltsük ettől a jogtól, mert attól a néptől, amely az uzsoki és a duklai szorosnál, amely Ravaruskánál, Lembergnél, Lublinnál és Ivangorodnál, a tiroli havasokban és lent a Balkánon oly hősiesen teljesítette kötelességét, nem lehet és nem szabad senkinek féltenie a hazát, mert aki ezektől félti a hazát, az csak frivolitással teheti ezt, de becsületes szándékkal nem. (Ugy van! a baloldalon.) A választójogot nem jutalom gyanánt kérjük a nép részére, nem azért, mintha nem verekedett volna ugyanúgy, ha szavazati jogot nem kapott volna, hanem azért, hogy intézményesen át lehessen alakitani ezt az egész országot. Azt hiszem, a konzervatív oldalon ülő urak és a konzervatív körök is tisztában vannak azzal, hogy minden nemzet és minden állam czélja a fejlődés és egy megkövesedett, megcsontosodott állami és közélet el sem képzelhető. Hála Istennek, elérkezett már Magyarországon is az az idő, hogy hatalmas lépéssel menjünk előre ezen a téren is. Épen ezért kérem, méltóztassanak még ezen az országgyűlésen lehetőleg minél előbb foglalkozni a kérdéssel, nehogy a követ-